A kereskedők fölözik le a gabonatermés hasznát – Kifizetődőbbé lehet tenni a gazdák számára a búza és az árpa termesztését

Munkában a kombájn. Az idei időjárási viszonyok közepette mindennél jobban szükség volt a gabonatermesztők szakértelmére •  Fotó: Gecse Noémi

Munkában a kombájn. Az idei időjárási viszonyok közepette mindennél jobban szükség volt a gabonatermesztők szakértelmére

Fotó: Gecse Noémi

A gabonaföldeket megviselő tél és a sok jót nem ígérő esős tavasz ellenére szép termés ígérkezik a legtöbb kalászos haszonnövényből Erdélyben. Némi hozzáértéssel a termelők javukra fordíthatták a kedvezőtlen időjárási körülményeket, aratás idején azonban a gazdák az alacsony felvásárlási árakkal találják szembe magukat. A lapunknak nyilatkozó agrárszakember ötletekkel szolgált, miként lehetne növelni a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.

Makkay József

2019. július 07., 09:542019. július 07., 09:54

2019. július 07., 09:572019. július 07., 09:57

A meleg nyárral együtt beköszönt a gabonabetakarítás idénye, ami magával hozza az évről évre ismétlődő értékesítési gondokat, pontosabban az alacsony felvásárlási árakat is. Az elmúlt évekhez képest az esős tavasz és kora nyár miatt sokkal több anyagi ráfordításra volt szükség a növényvédelem és az egyéb mezőgazdasági munka terén. A kemény, fagyos, hó nélküli tél sok helyen megviselte a termést, amelynek részleges rendbetétele újabb mezőgépészeti munkálatokat igényelt, így

ezeket a költségeket összeadva a nagy gabonatermesztők is panaszkodnak, hogy az árpa tonnájáért aratáskor 600-620 lejt fizetnek a nagybani felvásárlók, míg a búzáért legtöbb 700 lejt kínálnak.

Hivatalos adatok szerint romániai viszonylatban a gabonatermelőknek mintegy tíz százaléka tudja tartósabban, akár hosszabb ideig is tárolni a szemes gabonát, aminek a piaci ára már ősszel 20-30 banival kerül többe kilónként.

Hiányzó gabonasilók

Sánta Albert agrármérnök, sáromberki (Maros megye) vállalkozó szerint a romániai gabonaértékesítésnek a hiányzó tárolókapacitás a legnagyobb gondja.

Idézet
A mi vidékünkön ez teljességgel hiányzik, ami arra kényszeríti a gabonatermesztő gazdákat, hogy aratáskor a mezőről adják el a termést. Ez kiszolgáltatottá teszi a termelőt, hiszen kényszerhelyzetben van, amit a nagybani gabonafelvásárlók kihasználnak, így nem igazán lehet a gazdák számára is jó árat kialkudni”

– magyarázza a Maros menti termelő, aki 37 hektáron termeszt gabonanövényeket. Sánta Albert a környéken kivételes helyzetben van, mert sikerült a helyi gépállomástól egy 70 méter hosszú és 12 méter széles gabonaszárítót vásárolnia, ahol jó körülmények között tárolhatja a betakarított termést.

A legtöbb Maros megyei faluban azonban nem ez a jellemző. A szakember szerint ezt az általános gondot csak kormánysegítséggel lehetne megoldani: akár egy vagy több község szintjén kellene hozzásegíteni a gazdákat közös gabonasilók építéséhez, ami eleve növelné a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét. Ennek hiányában ugyanis folyamatosan csökkennek a búzával és árpával bevetett területek, a gazdák pedig inkább kukoricát vagy más haszonnövényt, például dohányt termesztenek.

Szaktanácsot kérni nem szégyen

„Tavasszal olyan rosszul néztek ki a gabonaföldek, hogy sok gazda ki akarta tárcsázni, mert nem látott benne semmi reményt. Aki viszont meghengerelte a fellazult talajt, hogy a kalászosok gyökerei jobban érintkezzenek a földdel, az sokat segített a növény fejlődésén” – magyarázza Sánta Albert, aki szerint a kalászosoknak jót tett az ezt követő esős időjárás, a növény kellő mennyiségű tápanyagot tudott felszívni, és lassan, de biztosan megerősödött, erőteljesen beindult a fejlődése. Igaz, idén mindennél jobban kellett a megfelelő szakértelem, hogy a gazda tudja, mikor mivel permetezzen, mi ellen védekezzen.

A sáromberki szakember szerint sok esetben a megfelelő szaktudás hiányával van gond, emiatt sok területen a vártnál kisebbek a hozamok, így a jövedelmezőség is.

A növényvédelemben nem elég, ha a termelő a növényvédelmi szakboltban kér valamilyen gombaölő szert, ha nincs tisztában azzal, hogy sok betegséget, vírust a különböző rovarok visznek egyik növényről a másikra. Ha ugyanis a gombaölő vagy a gyomirtó szert ilyen esetben nem társítja rovarölővel is, akkor hiába védekezik.

„Azt látom, hogy a gazdák egy része nem nyitott, szégyell kérdezni, érdeklődni. Úgy gondolják, hogy megfelelő tudásuk van a növénytermesztéshez, és rendszerint utólag derül ki, hogy ez nem igaz. Pedig ma már van kitől kérdezni, hiszen Erdély-szerte jól működik a falugazdász-hálózat. De én is mindig szívesen segítek, ha megkeresnek, ha megkérdeznek. Sőt ha nem is kérdeznek, szólok, ha látom, hogy valaki rosszul tesz valami, ha hiányos a technológiai lánc, ha pótolni kell valamit” – fogalmaz az agrármérnök.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Fontos a magas hektárhozam

A 37 hektáron gazdálkodó nyugdíjas szakember szerint csak gabonater­mesztésből ekkora területen egy gazda vagy agrárvállalkozó nem tud megélni,

a kifizetődő búza-, árpa- vagy kukoricatermesztéshez legalább 60-70 hektár szántóterület kell.

A jövedelemkiegészítésként termelő sáromberki vállalkozó szerint azonban megfelelő vetésforgóval, jó minőségű vetőmaggal és a technológia betartásával továbbra is megéri gabonát termeszteni. Főleg akkor, ha a termelő biztosítani tudja a tárolást. A tizennégy éve vállalkozó Sánta szerint minden szalmás gabona termesztése kifizetődő lehet, ha sikerül megfelelő hektárátlagot elérni.

Rozs és zab esetében ez legalább háromezer kilogramm, búzánál és árpánál pedig legalább öt tonna. Ha ehhez megfelelő területnagyság is társul, akkor a termelő eredményes évet zárhat.

Sánta farmjáról egy kibédi állattenyésztő és húsfeldolgozó vállalkozó vásárolja fel a gabona zömét: az állatfarm tulajdonosának is megéri, hogy a termelő tárolni tudja, így mindig annyi abraktakarmányt szállít el, amennyire a farmján szüksége van. Sánta Albert szerint megoldás lehet a jövőben a kerelőszentpáli takarmánykeverő nagyüzem által tervezett gabonasiló is, amely biztos felvásárló lehet a környék gabonatermelő gazdái számára, akik ma eléggé kiszolgáltatottak a nagybani gabonakereskedőknek. Utóbbiak olcsón megvásárolják a közép-erdélyi vagy partiumi búzát, árpát és kukoricát, majd jelentős haszonnal értékesítik exportra a konstancai kikötőben.

Egyre több a kukorica

A vetéstől a betakarításig szintén teljesen gépesített kukoricatermesztés az ország egyre több területén zsugorítja a búza- és az árpaföldeket, a jelenség Maros megyében is megfigyelhető.

Míg a Partiumban a repce is egyre nagyobb konkurenciája a kisebb hasznot hozó szalmás gabonáknak, Közép-Erdélyben főleg a kukorica az egyik legkedveltebb szántóföldi haszonnövény.

Sánta Albert szerint ennek az egyik magyarázata a jó termőföldeken elérhető magas, 8-10 ezer kilogrammos hektárhozam, másrészt a hibridkukorica-vetőmagot kínáló nagy nemzetközi cégek egyre hangsúlyosabban vannak jelen a romániai piacon.

„Sáromberkén is évi rendszerességgel szerveznek kukoricafesztivált, amelyen a világ legismertebb vetőmagter­mesztő cégei képviseltetik magukat vetőmaggal, növényvédő szerekkel, illetve a teljes termesztési technológiával” – magyarázza a szakember, aki szerint az ilyen agrárkiállítások, szakmai szimpóziumok nagyban befolyásolják a gazdák tájékozódását és döntését. Az agronómus úgy véli, más haszonnövényfajok esetében is fontos volna rendszeres szakmai fórumokat, felkészítőket tartani, mert a gazdatársadalom az ilyen alkalmakkor tanul a legtöbbet.

A tőzsdeáraknál nagyságrenddel alacsonyabb felvásárlási árakat kínálnak

A romániai gabonapiac gondjait az is növeli, hogy nem létezik hazai gabonatőzsde, így a nagybani felvásárlókat ez nem köti a helyi árak alakulásában. Európában rendszerint a párizsi Euronext, a nagyvilágban pedig elsősorban a chicagói gabonatőzsde a mérvadó. A nagy gabonatőzsdék árai jórészt állandóak, csak kis mértékben változnak, így a gazdák már jó előre tudják, hogy adott évben mire számítsanak. Jelenleg például a párizsi tőzsdén megszabott árakhoz képest 150, az amerikaiaknál pedig mintegy 220 lejjel olcsóbban vásárolják fel tonnánként a hazai búzát, ami extrajövedelmet hoz a gabonaexportőröknek. Szakemberek szerint a hazai gazdáknak ajánlott alacsony felvásárlási árak csak kimondottan nagy hektárátlag mellett teszik kifizetődővé a gabonatermesztést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 25., szerda

Háromszoros olimpiai bajnoknak állítanak szobrot Nagyváradon

Szobrot állítanak Kabos Endre nagyváradi születésű kardvívó olimpiai bajnoknak szülővárosában – közölte szerdán a nagyváradi polgármesteri hivatal.

Háromszoros olimpiai bajnoknak állítanak szobrot Nagyváradon
2024. szeptember 25., szerda

Akadályozhatja a természetjárást is a fontos erdélyi vasútvonal elhúzódó felújítása

Elővigyázatosságra intik a természetjárókat, sziklamászókat a Bihar megyei hegyi- és barlangi mentők.

Akadályozhatja a természetjárást is a fontos erdélyi vasútvonal elhúzódó felújítása
2024. szeptember 25., szerda

Megkezdődött a 20. század eleji MARTA-autóbusz hasonmásának a gyártása

A 20. század elején az első magyar autógyár, az aradi MARTA üzemeiben előállított emeletes autóbusz hasonmása jövőre kerül forgalomba Aradon, és városnézésre használhatják majd a helyi lakosok és a turisták.

Megkezdődött a 20. század eleji MARTA-autóbusz hasonmásának a gyártása
2024. szeptember 25., szerda

Erdélyi gépkarabélyt adnának NATO-kézbe (videóval)

NATO-szabványoknak feleltetnek meg egy Erdélyben gyártott gépkarabélyt, amely a hírhedt Kalasnyikovok mintájára készült. A kudzsiri fegyvergyárban 2021 óta dolgoznak egy új gépkarabélyon, jelenleg az ipari prototípust finomhangolják.

Erdélyi gépkarabélyt adnának NATO-kézbe (videóval)
2024. szeptember 25., szerda

Újabb Bihar megyei körgyűrűt nyithatnak meg október közepén

Hamarosan befejeződnek a belényesi körgyűrű kivitelezésének munkálatai. Jelenleg az utolsó útburkolati jeleket festik fel, valamint felszerelik a jelzőtáblákat és a védőkorlátokat – tájékoztatott a Bihar Megyei Tanács sajtóosztálya.

Újabb Bihar megyei körgyűrűt nyithatnak meg október közepén
2024. szeptember 25., szerda

Brassói főgimnázium: a nemi erőszak gyanúja után is normális mederben folyik az élet az iskolában

A brassói Áprily Lajos Főgimnázium vezetőségének nem volt tudomása a nemi erőszak gyanújával augusztusban újraindított nyomozásról, a tavalyi büntetőeljárás kezdetéről és lezárásról sem értesítették őket – állítja a Krónikának a tanintézet igazgatója.

Brassói főgimnázium: a nemi erőszak gyanúja után is normális mederben folyik az élet az iskolában
2024. szeptember 25., szerda

Hetedszer érkezett kisbaba a sokgyermekes erdélyi magyar polgármester családjába

Megszületett Soós Zoltán hetedik gyereke – jelentette be Facebook-oldalán Marosvásárhely polgármestere.

Hetedszer érkezett kisbaba a sokgyermekes erdélyi magyar polgármester családjába
2024. szeptember 25., szerda

Erdélyen át indult Hollandiába a kokainszállítmány, de már nem ér célba

Ecuadori fagyasztott gyümölcsbe rejtett kokaint találtak a nagylaki országúti határátkelőn a hatóságok, egy 33 és egy 36 éves férfit nemzetközi kábítószer-kereskedelem miatt őrizetbe vettek.

Erdélyen át indult Hollandiába a kokainszállítmány, de már nem ér célba
2024. szeptember 24., kedd

Félszáz medve kilövését hagyták jóvá Háromszéken

A Kovászna megyei vadásztársaságok 53 medve kilövésére adtak be kérelmet az idénre megszabott 54-es kvótából, és mindegyik kérelmet jóváhagyták – számolt be keddi sajtótájékoztatóján Ráduly István prefektus. A megyében jelenleg mintegy 2000 medve él.

Félszáz medve kilövését hagyták jóvá Háromszéken
2024. szeptember 24., kedd

Tinédzsert sebesített meg a ragadozó a Transzfogarason

Tizennégy éves fiút támadott meg egy medve kedden Argeș megyében, a Transzfogarasi hegyi út közelében – írta az Argeș megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tájékoztatása alapján a News.ro. A Transzfogarason rengeteg a ragadozó.

Tinédzsert sebesített meg a ragadozó a Transzfogarason