Kevesebb szőlő termett, de jó bor ígérkezik – Erdély több vidékén lecsengett már a szüret, de van, ahol csak októberben kezdődik

Szüret Homonnai Gáboréknál, a Bihar megyei Élesden található szőlészetben. Úgy tűnik, a muskotály idén jól teljesít, finom bor készülhet •  Fotó: Facebook/Homonnai Gábor

Szüret Homonnai Gáboréknál, a Bihar megyei Élesden található szőlészetben. Úgy tűnik, a muskotály idén jól teljesít, finom bor készülhet

Fotó: Facebook/Homonnai Gábor

Erdély különböző részein mintegy két hónapon át tart a szüret. Az egyre szeszélyesebb időjárás miatt Szatmárban sokan már augusztusban szüreteltek, ugyanakkor Nagyenyeden ragaszkodnak az októberi betakarításhoz, ami viszont itt is két héttel korábban kezdődik el. A tavalyihoz képest idén kevesebb szőlő termett, de a gazdák szerint jó bor ígérkezik.

Makkay József

2019. szeptember 23., 08:002019. szeptember 23., 08:00

2019. szeptember 23., 08:012019. szeptember 23., 08:01

Más-más időszakban szüretelnek Erdély különböző vidékein, és bizonyossággal állítható, hogy az egyre szeszélyesebb és melegebb időjárás miatt a legtöbb helyen korábban bekövetkezett a szőlő betakarításának ideje. Míg Szatmár megyében sokan már szüreteltek, a Partium más vidékein a napokban kezdődött el a szőlőtermesztők egyik legnagyobb eseménye, de olyan nagyenyedi borásszal is beszélgettünk, aki kitart amellett, hogy a szüret ideje október, tehát igazából akkorra érik be a borszőlő. A Krónika által megkérdezett erdélyi borászok egybehangzóan azt mondták, az idei esztendő időjárása több szempontból sem kedvezett a szőlőtermesztésnek.

Augusztusi szüret Krasznabélteken

„Idén a tartós tavaszi esők miatt a betegségek nagyon megtámadták a szőlőt, ami biogazdaságban sokkal nagyobb kárt okozott, mint a vegyszerek széles választékát felhasználó szőlészetekben” – fogalmazott lapunknak Serli Csila, a krasznabélteki Nachbil borásza. A pincészetben húsz hektáron termesztenek bioműveléssel szőlőt. Az évente mintegy 60 ezer palack bort előállító pincészet szakembere szerint

idén a lisztharmat és a fekete rothadás okozott nagy gondokat ültetvényeikben.

Mivel a biotermesztésben használható réz- és kéntartalmú szerek inkább megelőző hatásúak, a hosszas esőzések után a betegségek ellen már nem lehetett hatékonyan védekezni. De a környékbeli, kisebb pincészetet működtető gazdáknak is gondjuk volt a szőlőbetegségekkel, még azoknak is, akik a sokkal hatékonyabb felszívódó vegyszerekkel permeteztek. Ez azt jelenti, hogy

idén sokkal kevesebb szőlőt tudtak betakarítani, mint tavaly, viszont a leszüretelt szőlő minősége jó.

Serli Csilla szerint az időjárás felmelegedése vidékükön jelentősen előrehozta a betakarítás idejét, hiszen tavaly augusztus elején már szüreteltek, idén pedig augusztus második felében került a feldolgozó üzembe a leszedett szőlő. „Egyértelműen kényszerérés volt a tavaly és az idén is” – fogalmaz a szakember. A borszőlő minőségével kapcsolatban azt mondja, tavaly magas volt a cukortartalom, a savasság viszont nem, idén azonban mind a cukor-, mind a savtartalom jó.

Kevesebb, de nem kevésbé édesebb. Az idei bor minősége előreláthatóan nem lesz rosszabb, mint az előző évjáratoké •  Fotó: Varga György/MTI Galéria

Kevesebb, de nem kevésbé édesebb. Az idei bor minősége előreláthatóan nem lesz rosszabb, mint az előző évjáratoké

Fotó: Varga György/MTI

A fokozódó felmelegedés azonban egyre nehezebb helyzet elé állítja a borászokat. A tartós szárazságon öntözéssel lehetne segíteni, de a domboldalakon fekvő szőlőparcellákban ez nehezen és túl nagy befektetéssel oldható meg, így számukra nem járható út. A kevesebb szőlő kevesebb bort is jelent, de az idei bor minősége előreláthatóan nem lesz rosszabb, mint az előző évjáratoké. Serli Csilla arról is beszélt, hogy az idei szüretkor nem jelentett problémát a munkaerőhiány – sikerült megfelelő számú munkáskezet toborozni a környékről –, de a jelenség a legtöbb szőlészetben gondot okoz, ami előreláthatóan súlyosbodni fog.

Nincs ki továbbadja a borvidék értékeit

„A tartós májusi esők miatt mindenféle alvó rügy kihajtott, nagyon besűrűsödött a szőlő lombja, amit nem lehetett idejében ritkítani, és ez a betegségek melegágyává vált. A lisztharmat, illetve az utóbbi öt évben elterjedt fekete rothadás okozta a legnagyobb terméskiesést” – mondta lapunknak Homonnai Gábor élesdi borász, aki 50 ár szőlőt művel a Bihar megyei településen. A kistermelő szerint vannak hatékony szerek, amelyek használatával sikeresen lehet védekezni, így ezzel magyarázható, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült mérsékelni a veszteséget.
Homonnai jónak tartja, hogy már nem annyira divatosak az alkoholban túl gazdag borok, az idei évjárat pedig ennek a folyamatnak kedvez. „Éppen most szüreteljük az Ottonel muskotályt, meg vagyok elégedve a cukortartalmával, de azért szőlőfajtánként nagy az eltérés” – magyarázza az élesdi borász, aki szerint

a magasabb cukortartalom miatt nem érdemes megvárni a később a szüretet, mert addigra elégnek az aromák, az illatok, amelyek a bor igazi jellegzetességét adják.

Igaz, az utóbbi évek átlagában Élesden is mintegy két héttel korábbi a szüret.

Az időjárás okozta gondok egyre több meglepetést okoznak a gyakorlott szőlősgazdáknak is. Idén például az igen kényes fajtának tűnő Ottonel muskotály hozama a legjobb, miközben a sokkal rezisztensebbnek számító Zala gyöngye nagyon megszenvedte a lisztharmatot, holott mindkét fajtát egyforma összetételű permetlével kezelték. A szőlősgazda szerint az időjárás-változás sokféle módon befolyásolja a különböző szőlőfajták növekedését és termőre fordulását, és ezzel a folyamattal csak most barátkoznak meg a gazdák. Homonnai Gábor szerint lényegi különbség van kistermelő és nagyüzemi szőlészet között, ahol modern gépparkkal és felszereléssel sokkal hatékonyabban lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen. A kézműves szőlőtermesztőnek és borásznak eleve korlátozottabbak a lehetőségei.

Előnyben a nagyüzemi termelők. Modern gépparkkal és felszereléssel sokkal hatékonyabban lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen •  Fotó: Varga György/MTI Galéria

Előnyben a nagyüzemi termelők. Modern gépparkkal és felszereléssel sokkal hatékonyabban lehet védekezni a betegségek és kártevők ellen

Fotó: Varga György/MTI

Az Élesd feletti dombokon egykoron 60 hektár szőlős volt, ez borvidéknek számított. Sok kilincselés után a szakminisztérium ismét hivatalos borvidéknek minősítette, ahol eladásra is lehetne nagy tételekben termelni jó bort, de Homonnai szerint ezt a kiöregedett borászok már nem tudják vállalni, a fiatalokat pedig nem érdekli a sok nyűggel járó szőlőtermesztés. Helyette

Magyarországról meg Moldvából vásárolják meg a szőlőt, és készítenek belőle „élesdi” bort…

Vendéglátóm azt mondja, ha fiatalabb, és nem hetvenéves lenne, akkor a Partiumba egyre inkább beáramló rezisztens magyarországi és németországi fajtákkal próbálkozna, mert tapasztalatai szerint ezek bírják legjobban a szeszélyes időjárást.

Összefogást igényel az enyedi borászat

„A nagyenyedi szüret október elején kezdődik, még akkor is, ha akadnak szőlészek, akiknek nincs türelmük kivárni ezt az időpontot, és hamarabb hozzáfognak” – magyarázza lapunknak a mintegy 2,8 hektáron gazdálkodó enyedi borász, Papp Péter. A szakember a megfelelő savszinttől és cukorfoktól teszi függővé a szüret idejét, hiszen ezek jelentik a minőségi bor alapelemeit. Mint fogalmaz, a nagy melegek miatt Nagyenyeden is két héttel előbbre jött a szüret, hiszen régebben október 15. után kezdődött el a szőlő betakarítása.

Az érő szőlőnek is nagyon kellene augusztus második felében vagy szeptemberben egy-két jó eső, ami sokat segíthetne a cukorgyűjtésben, ennek elmaradása további gondokat okoz a szőlészetekben.

Szerencsére Enyeden és környékén nem viselte meg annyira a szőlőt a tavaszi esőzés, itt a zöld részek is fejlődésben, érésben vannak, ezért sem siettetik a szüretet. Igaz, 8–9 permetezéssel sikerült elejét venni a nagyobb károkat okozó szőlőbetegségeknek, és kisebb károkkal sikerült kiheverni egy augusztus végi jégverést is. Papp Péter nem szeretné bővíteni közel három hektárnyi szőlészetét, mert mind mondja, a hazai piac tele van borral, többet nem tudna eladni.

Idézet
Kézműves boraink felveszik a versenyt a nagyüzemi román borászattal, és az egyre nagyobb tételekben érkező importborokkal is. Aki megkóstol egy általunk készített minőségi bort, az hamar meg tudja mondani, milyen különbség van a kétféle bor között. Csak el kéne jusson szélesebb körben a fogyasztókhoz”

– magyarázza az enyedi borok értékét Papp.

Nagyenyeden a helyi és a csombordi borászok pár éve egyesületet hoztak létre boraik népszerűsítésére, de az eredeti tervek mégsem váltak be, az elképzelés nehézkesen működik. A régóta megálmodott Bor útja rendezvény egy helyi elképzelés maradt, hellyel-közzel működik, de a borász szerint ez sokkal több szervezőmunkát és összefogást igényelne. Jó ötletnek tartaná a Nyitott pincenapok megszervezését, hiszen mintegy 12 enyedi borospincét lehetne a máshol közkedvelt programba bekapcsolni, ahol jó minőségű borokat kóstolhatna az idelátogató turista.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről