Sokan bíznak az erdélyi kézműves termékekben – nagy lehetőségeket látnak a kistermelők piachódítására, ám még sok a buktató

Sokan bíznak az erdélyi kézműves termékekben – nagy lehetőségeket látnak a kistermelők piachódítására, ám még sok a buktató

Mindenkinek megéri. A kistermelői vásárok jó bevételi forrást biztosítanak a helyi, minőségi ízeket kínáló gazdáknak

Fotó: Lukácsi Lehel

Egyre több gazdacsalád foglalkozik Erdélyben kézműves termékek előállításával. Ma már ezek forgalmazására szakosodott vásárok és boltok igyekeznek összehozni termelőt és vásárlót egyaránt. Az ipari mennyiségben kínált termékeknél jóval drágább kézműves választék gyors terjedésének azonban egyelőre határt szab a magas ár és a kereskedők érdektelensége.

Makkay József

2019. június 16., 16:412019. június 16., 16:41

2019. június 21., 11:212019. június 21., 11:21

Erdély-szerte fellendülőben a kézműves termékek kínálata. Máramarosszigettől Brassóig és Gyergyószentmiklóstól Temesvárig sok az olyan vásár, ahol házi készítésű sajtot, túrót, mézet, lekvárt, szörpöt, házi keverésű teafüvet, hidegen sajtolt tökmagolajat és megannyi más, a nagyüzemi termeléshez képest jobb minőségű terméket tud beszerezni az egészségesebb életmód iránt elkötelezett vásárló.

Az átlagosnál drágább, de kiváló minőségű kézműves termékek iránt nemcsak vásárlói oldalon, hanem a termelők körében is egyre nagyobb az érdeklődés.

Gáll Erzsébet gyergyószentmiklósi íz- és szörpkészítő kisvállalkozó szerint az utóbbi húsz évben Székelyföld-szerte látványosan megnőtt például az erdei gyümölcsöket feldolgozó háziasszonyok száma. „Amikor a kilencvenes években elkezdtem ezzel foglalkozni, még ritkaságnak számított, hogy valaki piacra főzzön lekvárokat. 2005-ben váltottam ki kisvállalkozói engedélyemet, de a székelyföldi megyékben még akkor is alig foglalkoztak forgalmazásra szánt, házi készítésű ízekkel és szörpökkel. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet: szinte minden székelyföldi faluban főznek eladásra is lekvárt, tehát jelentősen megnőtt a konkurencia” – magyarázza a Krónikának a gyergyói házi üzem tulajdonosa.

Ördögi körbe került termelők

Noha termékeit ma már nem piacokon és vásárokon forgalmazza, hanem bekerült bioboltokba, illetve a Merkúr áruházlánc üzleteibe és az Auchan hipermarketek polcaira is, Gáll Erzsébet szerint a biominőségű, kézzel kavart gyümölcsízek és szörpök iránt még mindig nem akkora a kereslet, hogy nyugodt körülmények között fenntarthatná hat alkalmazottal működő kisvállalkozását. Mivel a biominősítést nehéz megszerezni az erdei gyümölcsökből készült lekvárok és szörpök forgalmazásához – előbb biominősítést kellene kérni azokra az erdőrészekre, ahonnan az alapanyagot begyűjtik, ami messze meghaladja egy kisvállalkozó lehetőségeit –, a nagyiparinál jobb minőségű, százszázalékosan gyümölcsöt tartalmazó termékei

az áruházak polcain árban nem tudnak a jóval olcsóbb nagyüzemi ízekkel versenyezni.

Van ugyan egy vásárlói réteg, amelyik ezeket a prémiumtermékeket választja, de számuk a Székelyföldön nem akkora, hogy abból egy egész vállalkozói réteg meg tudna élni.

A kisvállalkozó is csak addig nyújtózhat, amíg takarója ér. Amint bejutott egy áruházláncba, szüksége lenne a termékeit futtató és az üzletek polcain való elhelyezést ellenőrző cégre is, amit viszont nem tud megfizetni, így a kézműves termelő ördögi körbe kerül. Az elsősorban erdei gyümölcsök – fekete és vörös áfonya, málna és szeder – feldolgozásával foglalkozó cég vezetője, Gáll Erzsébet lapunknak elmondta,

nemcsak Székelyföldön nehéz talpon maradni, hanem a magyarországi piacra is nehéz kijutni, mert a nagybani forgalmazók nem tesznek különbséget kézműves és ipari termék között.

A drágábban kínált áru eleve esélytelen egy olyan üzlethálózatban, ahol például a Németországból származó, termesztett áfonyából készült lekvár olcsóbb, mint a székelyföldi erdőkből származó vadáfonyatermékek.

Gáll Erzsébet szerint az ágazat számára nagy gondot jelent az is, hogy

kevés a kistermelők által elnyerhető pályázat.

Öt-hat éve hirdettek meg egy-egy ilyen pályázatot, amit meg is nyert, és a pénzből kimagozógépet vásárolt. Tavaly a Bethlen Gábor Alaphoz pályázott, de sikertelenül. Többnyire mindent önerőből vásároltak meg, így sokkal nehezebben fejleszthető a vállalkozás, mintha jelentős pályázati forrásokra is alapozhatnának.

Gáll Erzsébet cége kapcsán azt mondja, hogy a kisvállalkozásokat ma Romániában  ugyanazok a terhek sújtják, mint a nagyüzemi termelőket, így maholnap a fennmaradásuk forog kockán, holott valamilyen szinten ők is munkahelyeket teremtenek. „Az évek alatt felhalmozódó elismerés és dicséret azonban erőt ad a további küzdelmekhez. Bízunk abban,hogy a szeretettel és tisztelettel végzett kitartó munka előbb utóbb meghozza gyümölcsét” – fogalmaz a gyergyószentmiklósi kisvállalkozó.

Galéria

Készül az áfonyalekvár Gáll Erzsébet gyergyószentmiklósi íz- és szörpkészítőnél

A kistermelői vásár „az igazi”

A Bejön a vidék helyi termelői vásár Kolozsváron az utóbbi két évben havi rendszerességgel vonzza mind az eladókat, mind a vásárlókat. Fancsali Ernő, aki a kezdetektől az Aranyos­széki Gazdák Egyesülete és a Mezőségi Gazdák Egyesülete segítésével szervezi a termelői sokadalmat, elégedett. Azt mondja, egyre több az érdeklődő gazda, aki egy-egy termelői vásáron a havi keresetét meg tudja szerezni. Kézműves sajtoktól, mézektől lekvárokig, szörpökig és friss kerti zöldségig széles a kínálat.

Idézet
Kolozsváron már kialakult az a céltudatos és egyre nagyobb vásárlói réteg, amelyik megkeresi a termelőket, és tőlük vásárol. Ezért hoztuk létre állandó üzletünket is, ahol főleg a Székelyföldről, Brassóból vagy Szatmár megyéből származó kézműves termékeket, ugyanakkor Kolozs megyéből származó zöldséget és gyümölcsöt forgalmazunk”

– magyarázza a Krónikának Fancsali Ernő. Úgy véli, Kolozs megyében egyelőre azért kevesebb az egészségügyi engedéllyel rendelkező kézműves termelő, mert itt nem folyt olyan méretű felvilágosító munka, mint a Székelyföldön. Fancsali szerint azonban nem nehéz megszerezni az élelmiszeripari kézműves termékekhez az egészségügyi forgalmazási engedélyt – termékenként hozzávetőleg 300 lej a bevizsgálási díj –, és azok számára mindenképpen megéri, akik komolyan szeretnének ilyen termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozni.

A Bejön a vidék vásár nagy előnye, hogy a termelőknek két napra egy jelképes, 15 lejes összeget kell kifizetniük, a vásár valamennyi költségét a szervező egyesület pályázza meg magyarországi forrásokból. A hasonló székelyföldi vásárokat a helyi önkormányzatok szervezik. Ahol viszont piaci körülmények között kérik meg a részvételi árat – például városi piaccsarnokokban – , az nem vonzó a kézműves kistermelők számára.

Galéria

Fotó: Kádár Hanga

Jobb megélhetést biztosít, mint a hagyományos mezőgazdaság

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesü­leteinek Szövetsége (EMGESZ) jelenleg a kolozsvári és a nagyváradi kistermelői kézművesvásárokat üze­melteti Erdélyben. Míg Kolozsváron a vásár havi rendszerességgel működik, Nagyváradon évente négy alkalommal tudják megszervezni. Csomortányi István, az EMGESZ országos elnöke, az Érmelléki Gazdák Egyesületének vezetője lapunknak arról beszélt, hogy

jövő évtől Nagyvárad belvárosában biztosítanak állandó helyet a kézműves termelők vásárának, amit jelenleg különböző események kapcsán tartanak meg.

Csomortányi szerint ez a változás jelentős löketet adhat a kézműves termékek partiumi fejlődésének.
„Aki elkötelezett, és ügyesen csinálja, az a családja számára biztos jövedelmet szerez a házilag előállított élelmiszerekből. Ez a termelői kör nem arra törekszik, hogy üzletláncokba kerüljön be, hanem vásárokban és kisebb boltokban forgalmazza termékeit. Tapasztalatom szerint a bevételekből a gazdák sokkal jobban meg tudnak élni, mint a hagyományos szántóföldi növénytermesztésből vagy állattenyésztésből” – fogalmazott a Krónikának az EMGESZ elnöke.

A nagyváradiak is egy állandó boltot szeretnének működtetni a gazdák kézműves termékeinek forgalmazására még akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy ennek fenntartására Kolozsváron ma nagyobb esély van. A kincses városban magasabbak a keresetek, így nagyobb a prémiumtermékek iránt érdeklődő vásárlóközönség, de a gazdaszervezetek vezetői abban bíznak, hogy előbb-utóbb Erdély minden nagyobb városában sikerül majd meghonosítani egy-egy hasonló üzletet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 09., csütörtök

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot

Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot
2024. május 09., csütörtök

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető

Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.

Ciolacu: csökkentek áprilisban az energiaárak, és ez a kormány döntésének köszönhető
2024. május 08., szerda

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában

Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.

Nem csak pakisztániak, magyarok és olaszok is szívesen vállalnának munkát Romániában
2024. május 08., szerda

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között

Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Jobban dübörgött a turizmus idén, mint a tavalyi év elején, erdélyi helyszín is van a népszerű célpontok között
2024. május 08., szerda

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben

Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felpörgött a fogyasztás: közel 6,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben
2024. május 08., szerda

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár
2024. május 07., kedd

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg

Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.

Csaknem 500 százalékkal emelkedő veszteséggel számol a CFR, az egymilliárd lejt is meghaladhatja idén az összeg
2024. május 07., kedd

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára

A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.

Újabb változás a romániai bankpiacon: a Versenytanács rábólintott két pénzintézet fúziójára
2024. május 07., kedd

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban

Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).

Stagnált az új autók piaca, a Dacia és a Toyota volt a legnépszerűbb az első négy hónapban
2024. május 05., vasárnap

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta

Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.

Közel háromezer ukrán állampolgár vállalt munkát Romániában a háború kitörése óta