Értő kezekben. Kiss Miklós szerint a méztermelés jövedelmezősége sokban függ attól, mennyire felkészült a méhész
Fotó: Veres Nándor
Egyre nagyobb konkurenciával és folyamatosan csökkenő jövedelmezőséggel kell számolniuk azoknak az erdélyi vállalkozóknak, akik kitartanak a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb ágazata, a méhészet mellett. A szaktanfolyamokra jelentkező rekordszámú hallgató azonban azt jelzi, hogy egyre többen tartják fontosnak a hasznosítható tudást.
2019. augusztus 22., 16:332019. augusztus 22., 16:33
Erdélyi jelenség, hogy a mezőgazdasági felnőttképzésben toronymagasan vezetnek a méhésztanfolyamok. A viszonylag könnyen megpályázható, kis összegű mezőgazdasági támogatásoknak köszönhetően egyre többen vágtak bele a méhészkedésbe, így a szakismeretek megszerzésére vagy pótlására is egyre nagyobb az igény. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete által rendszeresen meghirdetett méhésztanfolyamok szervezője, Kiss Miklós makfalvi kertészmérnök-falugazdász szerint mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetük történetében mindig a méhésztanfolyamok vitték a prímet, manapság azonban
Jelenleg is mintegy ötven hallgatóból álló, kétcsoportos csapat végzi a 360 órás – hozzávetőleg három hónapos – tanfolyamot, amelynek végén a résztvevők – a sikeres vizsgákat követően – a bukaresti mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium által elismert oklevelet kapnak.
„A mezőgazdaságban a felnőttképzés az egyetlen módja annak, hogy aki nem mezőgazdasági profilú egyetemet végzett, a gyakorlatban is hasznosítható szaktudást jelentő oklevelet kapjon. Napjainkban egyre kevesebb a mezőgazdasági szakközépiskola, és amelyek még ma is léteznek, azok sem tudnak megfelelő szakosodást nyújtani” – magyarázza a romániai mezőgazdasági szakképzés hiányosságait a marosszéki szakember.
A mintegy 12 esztendeje komolyabban méhészkedő kertészmérnök több Maros megyei szakemberrel közösen szervezi a tanfolyamokat, amelyek harmadrészt elméleti és kétharmadnyi gyakorlati oktatást nyújtanak. Az elméleti képzésre az RMGE Maros marosvásárhelyi székházában kerül sor, a gyakorlati oktatást rendszerint egy-egy nagyobb telephellyel rendelkező, gyakorló méhész farmján tartják. Itt minden alkalommal bemutatnak egy-egy munkaszakaszt, hogy a méhészek a kaptárok szomszédságában láthassák a gyakorlatban, amit az elméleti órákon elsajátítottak.
A népszerű méhésztanfolyamokra jelentkező érdeklődők igen vegyes társaságot képeznek, hiszen vannak kezdők, akik a felnőttképzésen szembesülnek először a méhészet tudományával, ugyanakkor akadnak olyan tapasztalt, több száz méhcsaládot tartó méhészek is, akik a különböző országos és európai uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen oklevél megszerzéséért iratkoznak be. Ők azok, akik akár taníthatnának is, akkora tapasztalatuk van.
Kiss Miklós szerint a résztvevők többsége komoly alapozást kap a tanfolyamokon.
A Sapientia marosvásárhelyi karán szakmérnöki diplomát szerző agrárszakember szerint a régebbi szakkönyvek is sikerrel forgathatók, hiszen a méhek élete alig változott, legfentebb a tartási technológiák korszerűsödtek, amit a tanfolyamokon és a különböző gyakorlati bemutatókon ismerhet meg a méhész.
Magától adódik a kérdés: ha egyre több a méhész, ez mennyire vonzóbb befektetési forma a mezőgazdaság más ágazataihoz képest. Kiss Miklós úgy véli, hogy
Az okok sokrétűek, de a tünetek egyértelműek. „Azt látom, hogy a kilencvenes években a nagy méhészek hírében álló gazdák közül mára többen nem tudnak főállásban méhészetből megélni, ezért a téli hónapokban más munkát is vállalniuk kell. Másrészt folyamatosan több méhcsalád kell ahhoz, hogy valaki ebből a foglalatosságból fenn tudja tartani saját családját” – magyarázza a szakember.
A jelenség egyértelműen összefüggésbe hozható a mezőgazdasági ágazatokban tapasztalható legnagyobb konkurenciával. Maros megyében vannak például olyan falvak is, ahol kétezernél több méhcsalád van egy-egy településen. A helyi méhlegelő ekkora terheltséget nem tud elviselni. De nem jobb a helyzet a vándorló méhészeknél sem, hiszen a felkapott helyek – tavaszi virágzáskor például az akácerdők – szintén túlzsúfoltak.
A méhészetben megjelentek a konjunktúralovagok is, akik egy-egy sikertelen próbálkozást követően – miután rájönnek, hogy a közhiedelemmel ellentétben a méhészet nem kincsesbánya – egy-két év és sok rossz tapasztalat után továbbállnak.
A szakember a méhlegelők hangsúlyos megváltozását is okolja a méhészet jövedelmezőségének folyamatos csökkenéséért. Változnak a szántóföldi növénytermesztés haszonnövényei: az évtizedek óta annyira fontos méhlegelőként számon tartott napraforgótáblák fajtaválasztéka is gyökeresen megváltozott. Az önmegtermékenyülő napraforgófajtákról és -hibridekről a méhek távolról sem tudnak olyan mennyiségű és minőségű mézet termelni, mint a hagyományos fajtákról. Azt is megfigyelték a méhészek, hogy a bogarak körében ilyenkor nagyobb az elhullás is. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy nem mindegyik agrárvállalkozó értesíti idejében a környéken tartózkodó méhészeket az éppen aktuális növényvédelmi munkálatokról, egy-egy permetezés pedig végzetes lehet a méhállományok számára.
„A számos gonddal-bajjal együtt a méhészet jövedelmezősége sokban függ attól, mennyire felkészült a méhész. Egy magyarországi szakember úgy fogalmazott: a megfelelő szaktudással rendelkező méhész gyenge években is képes átlag körüli mézhozamot termelni, míg egy kezdő vagy gyengén felkészült méhész jó években sem képes a maximumot kihozni állományából” – fogalmaz Kiss Miklós, aki ezért is tartja kiemelkedően fontosnak a mezőgazdasági felnőttképzést.
A nagy piaci felhozatal immár évek óta „nyomottan” tartja a felvásárlási árakat.
A szakember szerint még soha nem volt ilyen közel egymáshoz egy kiló méz és egy liter gázolaj ára. A vegyes méz jövedelmezősége ezzel nagyot esett, amit a méhészetek a méhcsaládok folyamatos növelésével tudnak csak ellensúlyozni. A romániai piacra is beözönlő, kétes minőségű és eredetű, Európán kívüli méz nagy gondot okoz a hazai méztermelőknek, hiszen a hazai önköltségi árak nem tudják felvenni versenyt a hajón egy euró alatti összegért érkező távol-keleti vagy dél-amerikai mézzel. A szakember úgy látja, hogy aki évi két-háromezer kiló mézet termel Erdélyben, annak sem ideje, sem lehetősége nincs, hogy maga pakolja üvegkannákba és forgalmazza jó minőségű mézét, így ki van szolgáltatva a nagybani felvásárlóknak.
A gond csak az, hogy a szeszélyes időjárás miatt a vándorméhészek sem jutnak hozzá minden évben értékesíthető mennyiségű akácmézhez, így marad a többi mézelő növény.
„Az utóbbi harminc év tapasztalata alapján mára jelentősen csökkent a méztermelés jövedelmezősége. Ugyanakkor, aki ilyen körülmények között is kitart, annak a folyamatosan pallérozott szaktudásában rejlik a siker titka” –összegzett Kiss Miklós agrárszakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!