Sok szervezet közt elvész a gazda – Csomortányi István, az EMGESZ elnöke szerint nem célravezető a „pártos” érdekvédelem

Makkay József 2019. augusztus 04., 17:04

A mintegy huszonöt gazdaszervezettel működő Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) 2010 után újfajta gazda-érdekvédelmet honosított meg Erdélyben. A szervezet elnöke, Csomortányi István nem tartja jónak a pártok oldalvizein szerveződő szakmai egyesületeket, ugyanakkor hangsúlyozza: az erdélyi gazda éppen szervezettsége miatt kerülhet lépéselőnybe román társaihoz képest.

Szilágyperecseni gazdatanfolyam. A gazdaszövetség Erdély-szerte indított képzéseket Fotó: Sütő Éva

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületei Szövetségének (EMGESZ) bejegyzését 2016 januárjában hagyta jóvá a kolozsvári táblabíróság. A kezdeti 21 gazdaegyesülettel alapított szövetségnek ma kéttucatnyi jogi személyiségű tagja van szerte Erdélyben. A szövetség tagszervezeteinek többsége azonban már jóval korábban megalakult, mint az ernyőszervezet. Az EMGESZ nevéhez fűződik a falugazdász hálózat pár évvel ezelőtti meghonosítása Erdélyben. Amint arról már korábban írtunk,

a 60 falugazdászt fenntartó erdélyi hálózatot pár hete szervezte újra a budapesti Agrár­minisztérium, amely az EMGESZ eddigi munkáját is nagyban érintette.

Csomortányi István, a gazdaszövetség jelenlegi elnöke az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is egyben, így felmerül a kérdés, mennyire tartja szerencsésnek a két tisztség egy időben történő betöltését. „Szerencsém, hogy jóval korábban lettem a szövetség vezetője, mint a néppárté, mert a kialakult kettősségért kapok hideget és meleget egyaránt, de főként bírálatokat. Végső soron mindkét szervezet megalakulásához a változtatás, a hiánypótlás és a tenni akarás igénye vezetett, tehát a kéttípusú munka között nem kellene ellentétnek lennie. Mégis, e kettős minőségem újabb támadásoknak tette ki szövetségünket, emiatt minden bizonnyal a következő közgyűlésünkön vezetőcsere történik” – nyilatkozta a Krónikának Csomortányi István, aki elsősorban azt kifogásolja az őt bírálók részéről, hogy

két és fél évtizeden át az erdélyi magyar politikusok döntő részét nem érdekelte a gazdák sorsa.

Ez most lett fontos kérdés, amióta a magyar kormány jelentős összegekkel támogatja az erdélyi falugazdász-hálózat működtetését.

Egymás közötti csörtét okozott a támogatás

Csomortányi szerint az erdélyi magyar gazda-érdekvédelemben akkor kezdődtek el a gondok, amikor a régi támogatási összegek többszöröséről döntött a budapesti agrártárca. 2010 után, az első években, amíg nem álltak az erdélyi magyar gazdák rendelkezésére komolyabb magyarországi források, nagyjából harmonikusan működött a munka, hiszen csak azok a gazdaszervezetek fejtettek ki tevékenységet, amelyek számára nem a pénzügyi támogatás, hanem a gazdák ügyének szolgálata volt elsődleges. „Azokban az években sok olyan dologhoz látunk hozzá, amelyek azelőtt nem működtek, vagy csak takaréklángon. Ezek közül az egyik a falugazdászprogram volt, amelyet három éven át minimális, minisztériumi támogatással és saját források bevonásával kezdtünk kiépíteni. Szakembereket vontunk be, kapcsolatokat építettünk, kikértük a gazdák véleményét, egyszóval kikísérleteztük, hogy erdélyi viszonyok között hogyan lenne működőképes a rendszer” – idézi fel a gazda-érdekvédelem 2010 utáni kiépülésének időszakát Csomortányi. A politikus szerint külön köszönet illeti Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, hiszen az ő segítsége nélkül nem lehetett volna eredményeket elérni már a kezdeti periódusban sem.

A változás tavaly állt be, amikor sokkal nagyobb költségvetése lett a falugazdászprogramnak, és ez mások számára is izgalmas történetnek ígérkezett.

„Az RMDSZ néhány politikusának az elmúlt egy évben az volt a fő tevékenysége, hogy kiszorítsa a munkából azokat az egyesületeket, melyek letették ennek a programnak az alapjait. Egyik oldalon állt a jó szándék és a befektetett munka, a másikon pedig a hivatali és parlamenti jelenléttel való fenyegetőzés. A kialakult helyzetet még nem tisztáztuk és nem is tekintem véglegesnek. A jelenlegi állapot semmiben sem szolgálja a gazdák érdekeit” – összegezte a falugazdász-hálózat átszervezésével kapcsolatos véleményét az EMGESZ elnöke.

Pártszínezetű gazda-érdekvédelem

Csomortányi szerint az erdélyi magyar gazda-érdekvédelemnek is ugyanazok a rákfenéi, mint a politizálásának.

Ahogyan a pártok esetében, úgy döntően a gazdaszervezeteknél is az egyéni és szervezeti, nem egyszer a felülről diktált politikai érdekek gátlástalan érvényesítése történik. Azt teljesen rendjén valónak látom, hogy valaki gazdálkodik, gazdaszervezeti szerepet vállal, és közben politizál is. Az azonban nem megy, hogy a politikusok hirtelen, egyik pillanatról a másikra, felfedezik magukban a szunnyadó gazdát, és elkezdik jobban tudni, mi jó a szakmának, mint azok, akik benne élnek”

– magyarázza látleletét a néppárti politikus, aki nem tartja véletlennek, hogy a magyar költségvetési pénzek miatt több erdélyi magyar politikus hirtelen „gazdaérdekvédő” lett.

Ahogy az erdélyi magyar politikában nincs érdemi egyeztetés a pártok között, a politikum által „lenyelt” gazda-érdekvédelem is erre a sorsra jutott. Ma már van RMDSZ-es, MPP-és és EMNP-és gazda-érdekvédelem.

Úgy meg vagyunk képviselve, hogy attól koldulunk”

– fogalmazott az EMGESZ elnöke, aki azt is hozzáteszi, nem irigyli a magyar szaktárca vezetőit, akik minden bizonnyal azzal a tévhittel láttak neki az erdélyi munkának, hogy itt, a tündérkertben békesség van és valami egészen jót lehet tenni, ami hasznára válik majd az erdélyi gazdáknak.

Szervezettebb magyar gazdák

Az erdélyi magyar pártok közötti csatározások ellenére mégsem ez a legnagyobb gondja az erdélyi magyar gazdatársadalomnak. Csomortányi az egyik fő problémát abban látja, hogy a román agrártámogatási rendszert elsősorban a nagygazdaságokra szabták. A másik nagy baj, hogy a fontos információk mindig a magyar gazdákhoz jutnak el utoljára. Ennek ellenére

az erdélyi magyar gazdáknak nagy előnyük, hogy szervezettebbek, mint a románok, hiszen mögöttük áll az anyaország.

„Ennek a következő időkben sokkal nagyobb jelentősége lehet” – hangsúlyozza Csomortányi, aki azt is a magyar gazdák javára írja, hogy olyan termelési tradíciókkal rendelkeznek, amelynek köszönhetően termékeiket a többségi lakosság is nagyobb bizalommal vásárolja. Az EMGESZ vezetője szerint optimistának kell lennünk, mert összefogással és közös célok kidolgozásával a következő években biztosan jobb lesz magyar gazdának lenni.

De addig is sok mindennel meg kell küzdeni. Többek között a civil szakmai szervezetek számára egyáltalán nem barátságos hazai környezettel, hiszen idéntől a bukaresti törvényalkotók nehezítettek a civil szervezetek életén, többek között a számviteli szabályok bonyolításával. Csomortányi szerint

Romániában továbbra sem megoldott az agárkamarák kérdése, így az agrár­védelmet ellátó civil szervezetek román állami segítség nélkül dolgoznak.

Mi érdekli a gazdákat?

Kérdésünkre, hogy erdélyi gazdáink milyen gyakori kérdésekkel fordulnak a falugazdászokhoz, illetve az érdekvédelmi szervezetek szakembereihez, az EMGESZ elnöke tömören így foglalta össze: „Egy gazda boldogulásához három dolog biztosan kell: olcsó imputanyagok, a termelés biztonsága és jó terményárak. Ezekhez kapcsolódnak a leggyakoribb gondok is – mit és honnan lehet jó áron beszerezni, kinek adjuk el, amit termeltünk, és mi történik, ha kártevő-, jég-, fagy- vagy aszálykár keletkezik. A jó válaszokhoz jó szakemberek és hatékony tanácsadási hálózat kell. Ezzel vissza is jutottunk a falugazdászokhoz.”

Európai uniós tagállamként ugyanakkor a román mezőgazdaság sorsa nagyban függ az Unió közös agrárpolitikájától (KAP). Csomortányi szerint ezen a területen komoly változások várhatók, ami nem biztos, hogy sok jót ígér. „A jelenlegi agrártámogatásokat a nyugat választóknak való megfelelése miatt úgy akarják átalakítani, hogy azok a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás célkitűzéseit szolgálják. Ezzel csupán annyi a baj, hogy egyrészt az Unió mezőgazdasága a világ legkörnyezetkímélőbb és legellenőrzöttebb agrárágazata – ami miatt eleve drágábban és rosszabb versenyképességgel termelünk, mint a többi kontinensen –, másrészt ismét olyanok diktálják az irányt, akik nincsenek tisztában a gazdák valós gondjaival” – állapította meg az EMGESZ elnöke, aki szerint a meglévő bajokat az is tetézi, hogy a Brexit miatt kieső brit források és az egyéb lefaragások tovább csökkenthetik az uniós agrárbüdzsét.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat