Bírálják a gazdák a kiszámíthatatlan agrártámogatást – Több haszonnövény termesztését is kiemelten szorgalmazza az APIA

Makkay József 2020. január 26., 10:44

A mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen területalapú támogatások nélkül az Európai Unióban, így Romániában is. Az agrárminisztérium bizonyos növények és állatfajok kiemelt támogatásával próbálja előnybe hozni a különböző ágazatokat. Az általunk megszólaltatott agrárvállalkozók szerint azonban a romániai agrárpolitika legnagyobb hibája a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság.

Nehéz munka. Nemcsak az állandóan ingadozó felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz is Fotó: Pinti Attila

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) bukaresti központja a napokban tette közzé a tavaly átutalt mezőgazdasági támogatások értékét és eloszlását a különböző mezőgazdasági ágazatok között. A 2019-es esztendőben 759 466 romániai termelőnek fizettek mezőgazdasági támogatást 690,98 millió euró összértékben. A pályázó gazdák 90 százalékának támogatási kérését fogadták el.

Összesen 850 ezer termelő kérése érkezett be a megyei hivatalokba, és ezek közül mintegy 90 ezer gazda pályázatát utasították el különböző okokra hivatkozva.

A kifizetett összegek 90 százalékát a területalapú támogatások teszik ki: tavaly a hektáronkénti alaptámogatás 102,6 euró volt, ami a gazdák vállalásaitól függően kiegészülhetett más támogatásokkal is. Míg a területalapú támogatások 80-90 százalékát a megyei APIA-igazgatóságok rendszerint az igénylés benyújtásának évében átutalják a gazdák bankszámláira, addig a különböző, termesztett növények és tenyésztett állatfajok után járó kiemelt támogatást csak a következő esztendőben kapja kézhez a gazda.

A mezőgazdasági termelés szerkezete és a termesztett szántóföldi növényi választéka egyre inkább az agrártámogatások mértékétől függ. Miközben Brüsszelben nagy viták övezik a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni agrártámogatási sarokszámait – erősödik az az uniós lobbi, amely az eddigi agrártámogatások összegének egy részét átcsoportosítaná környezetvédelmi célokra –,

a hazai termelők szerint azonban a támogatások csökkentése leépítheti az amúgy is takaréklángon égő román agrárágazatot.

Több olyan termelővel is elbeszélgettünk, akik azt kifogásolják, hogy a romániai területalapú támogatás eleve sokkal kisebb, mint nyugat-európai vetélytársaiké, és ha az uniós agrárbüdzsé lefaragásával ezt tovább karcsúsítják, akkor még több termőföld marad megdolgozatlan országszerte.

Kiszolgáltatott állattartók

Szepesi Lóránd mintegy négyszáz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik a szilágysági Menyő határában. Disznóhizlaldájából évente hét-nyolcezer hízott sertést értékesít szatmárnémeti és nagybányai vágóhidaknak. A több lábon állás érdekében tavaly Luxemburgból vásárolt 72 limousine tényészüszőt, hogy megalapozza új húsmarhafarmját. A Tövishát legjelentősebb agrárvállalkozójaként mégis arra panaszkodik, hogy kiszámíthatatlan a romániai agrártámogatási rendszer. „Sok farmon megfordultam az utóbbi tíz évben Nyugat-Európában. A fő különbség a román és a nyugati országok agrárpolitikája között, hogy nálunk folyamatos bizonytalansággal találják szembe magukat a gazdák. Nemcsak a kiszámíthatatlan felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz. A francia, a német vagy az osztrák gazda már év végén tisztában van azzal, hogy a következő esztendőben milyen agrártámogatásokra számíthat, azaz mire alapozhat. A mi gazdaságunk a 2019-es területalapú támogatásoknak csak a 70 százalékát kapta meg, az eladott sertések és a törzskönyvezett marhák után járó tavalyi támogatás még csak ígéret, egy lejt nem utaltak át belőle. Legalább ekkora baj, hogy nem tudjuk, idén mire számíthatunk. Mindig év közben derül ki, hogy a szántóterületekért, a legelőkért és az állatokért mennyit fizet majd az APIA” – összegzi a hazai termelők egyik visszatérő panaszát a Szilágy megyei agrárvállalkozó.

Belevágnak. A jelentős támogatás és a biztos felvásárlás miatt egyre több gazda érdeklődik a dohánytermesztés iránt Fotó: MTI/Balázs Attila

Kiemelt támogatás a dohányra

A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák vagy nagyobb agrárvállalkozók azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert az ország legnagyobb részén legalább a területalapú támogatást kifizeti idejében az APIA. Ugyanakkor van néhány haszonnövény, amire jelentős plusztámogatás jár: egy hektár dohányra 1569 euró, a komlóra 400, a cukorrépára 74, míg egy hektár len- vagy kenderültetvényre 8,9 euró értékű lejtámogatás igényelhető.

Bordi Zoltán, a APIA Maros megyei aligazgatója szerint egyre többen igényelnek különtámogatást cukorrépa- és dohánytermesztésre.

A Mezőségen régen igen népszerű haszonnövény volt a dohány, a rendszerváltás utáni időszakban a hazai dohánygyárak felszámolódásával a felvásárlás is megszűnt.

Az utóbbi években néhány nagy külföldi dohánygyár ismét telephelyet létesített Romániában, ahonnan jó minőségű alapanyagot vásárolnak fel. Ennek a trendnek az elősegítésére emelte meg a szakminisztérium a dohánytermelés kiemelt támogatását. Bordi Zoltán szerint a jelentős támogatás és a biztos felvásárlás miatt egyre több gazda érdeklődik a dohánytermesztés iránt. Szintén sokan vállalják a cukorrépa termesztését is, hiszen a megyében a marosludasi cukorgyár vásárolja fel a terményt. Míg valamikor nagy kiterjedésű komlóültetvények is voltak Erdély középső részén, erre a támogatásra ma már alig van jelentkező.

A hektáronkénti négyszáz eurós támogatás nem elegendő, hiszen a komló termesztéséhez külön technológia és nagy beruházás kell”

– fogalmaz Bordi Zoltán, aki a biztos felvásárlás elmaradásával magyarázza a valamikor szintén népszerű len- és kendertermesztés iránti közömbösséget is.

Jobb lábakon áll a szántóföldi növénytermesztés

A Maroskece határában mintegy 180 hektár szántóföldön gazdálkodó Varró István marosludasi agrárvállalkozó nagy területen foglalkozik cukorrépa-termesztéssel. Azt mondja, hogy a cukor világpiaci árának folyamatos csökkenésével a ludasi cukorgyárnak eladott nyersanyag ellenértéke éppen csak fedezi a kiadásokat.

A haszon tulajdonképpen a hektáronkénti 74 eurós APIA-különtámogatás. Ha ez nem lenne, senki nem termesztene cukorrépát, mert nem éri meg. Igazából azokat a haszonnövényeket támogatják kiemelten, amelyeknek e nélkül ráfizetéses a termesztése”

– magyarázza a farmer.

Ugyanakkor van területalapú többlettámogatásra szóló lehetőség is, ha a termelő részt vesz az APIA által meghirdetett, európai uniós agrár-környezetgazdálkodási programban. Ennek lényege, hogy a termelő minősített vetőmagokat használ, illetve a szakhatóság által meghatározott növényeket termeszt – a teljes termőterület mintegy tíz százalékát például szójával kell bevetni –, cserébe pedig a teljes szántóterületre további 55 euró hektáronkénti plusztámogatást kap. Varró szerint ilyen rendszerben kifizetődőbb a szántóföldi növénytermesztés, a farmerek mégis azokat a haszonnövények termesztését választják, amelyek teljes egészében gépesíthetőek. A maroskecei farmon jelenleg a cukorrépa és a kukorica a két húzónövény, szalmás gabonát inkább a szükséges vetésforgó miatt termesztik. A búzának és az őszi árpának kicsi a jövedelmezősége, ezért egyre nagyobb területeken kell termeszteni, hogy az agrárvállalkozónak megérje ebbe fektetni.

A 24 hektáron zöldségtermesztéssel is foglalkozó maroskecei vállalkozó a szakminisztérium fólia alatti zöldségtermesztési programját kifogásolja, amely csak kisgazdáknak szól. Varró úgy véli, ennek nemzetgazdasági haszna elhanyagolható. Ha a kormány a nagyobb területen termelő farmereket is támogatná ebben, jelentősen csökkenteni lehetne például az importból származó zöldségek helyettesítését hazai paradicsommal, paprikával, uborkával vagy padlizsánnal.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat