A kormány a héten dönthet a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék emeléséről. Az összeg megkétszerezése – ahogyan az várható volt – ezúttal elmarad.
A romániai lakosság 39 százaléka vállalna olyan munkakört, ami megkövetelné, hogy pénzutalásra használják bankszámlájukat, és ezáltal pénzöszvérré (money mule) válnának – derül ki az ING Bank megrendelésére készített felmérés eredményeiből.
Mindössze 15 százalékkal nőhet idén a gyerekpénz és a nyugdíj, a tanárok fizetésemelését pedig elhalaszthatják a kiszivárgott információk szerint.
„Lenyűgöző összeget alkudtunk ki Romániának” – jelentette ki kedd reggel Klaus Iohannis államfő azt követően, hogy a tagállamok vezetői elfogadták az EU keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.
Bár a napokban felröppent a hír, hogy Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaz, Florin Cîțu pénzügyminiszter kitart amellett, hogy szeptember elsejétől mindössze 10 százalékkal kellene emelni az időskori juttatást.
Pénzhamisítással foglalkozó bűnbandát leplezett le a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT).
Elveszíthetik vagyonukat azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek nem alkalmazzák a pénzmosás elleni törvény rájuk vonatkozó paragrafusait, miután a bukaresti kormány csak a cégek esetében tolta ki a kötelező nyilatkozat leadási határidejét – hívja fel a figyelmet Debreczeni János adótanácsadó.
A nyugdíjemelést előíró törvény az elkövetkező két évre fenntarthatósági gondokat okoz az állami büdzsének és mind a nemzetközi pénzügyi intézmények, mind a hitelminősítő intézetek rámutattak, hogy jelentős kockázatot jelent a gazdaságra nézve – jelentette ki Florin Cîţu pénzügyminiszter.
A koronavírus-világjárvány miatt kialakult válság miatt minden bizonnyal gyengülni fog a lej, ezért a Krónika által megkeresett pénzügyi szakember azt tanácsolja, megtakarításainkat fektessük aranyba, részvénybe, akinek sok van, ingatlanba.
Derűlátó Florin Cîțu pénzügyminiszter a koronavírus-járvány begyűrűzése nyomán kihirdetett szükségállapotnak a román gazdaságra gyakorolt hatását illetően. Azt mondja, május 15-e után fokozatosan újraindul a tevékenység minden téren, megvan már a tervük erre.
A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott hétfő este a Digi 24 televíziónak, hogy jelenleg „nehéz” kényszerszabadságról beszélni az állami szektor esetében, mivel az intézkedést nem lehetne egységesen alkalmazni, és a koronavírussal való harcban a közigazgatás teljes rendszerére szükség van.
Egy sor intézkedéssel sietett a koronavírus-járvány okozta válság hatásainak enyhítésére a Román Nemzeti Bank (BNR). Az intézkedésekről Bálit Csabával, a jegybank igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk.
A készpénzhasználat veszélyeire hívja fel a figyelmet keddi közleményében a Romániai Banki Munkáltatók Tanácsa (CPBR), amely azzal felhívással fordul a lakossághoz, hogy a bankkártyákat, online tranzakciókat részesítsék előnyben.
Florin Cîțu román ügyvivő pénzügyminiszter és miniszterelnök-jelölt szerint Bukarestnek hiteles és fenntartható terve van az államháztartási hiány csökkentésére.
Romániában is egyre többen veszik igénybe a bankolás új formáját biztosító fintech cégek szolgáltatásait, hiszen a digitális pénzügyek legújabb generációjával a banki szolgáltatások leegyszerűsödnek, felgyorsulnak, nem utolsósorban pedig olcsóbbak.
Most már nemcsak elemzői szemmel nézi, hanem befolyásolni is tudja a monetáris politika alakulását Bálint Csaba Bihar megyei származású, Bukarestben élő makrogazdasági elemző, akit tavaly neveztek ki a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsába.
A rossz pénzügyi kultúra és az „élj a mának” mentalitás miatt Romániában továbbra sem prioritás a megtakarítás. A szakember szerint mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, ugyanakkor a fizetésemelések nyomán felpörgő fogyasztás automatikus velejárója a drágulás.
A napokban futótűzként terjedt a hír a vállalkozói körökben, hogy jár le a határidő, amíg a cégtulajdonosok, vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek kötelesek nyilatkozni arról, hogy a tevékenységüknek ki a valós kedvezményezettje.