„Kényszertakarékoskodók” országa – A lakosság mintegy kétharmada egyetlen lejt sem tesz félre a fizetéséből

A bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak •  Fotó: Barabás Ákos

A bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak

Fotó: Barabás Ákos

A rossz pénzügyi kultúra és az „élj a mának” mentalitás miatt Romániában továbbra sem prioritás a megtakarítás. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, ugyanakkor a fizetésemelések nyomán felpörgő fogyasztás automatikus velejárója a drágulás, így az infláció képes „benyelni” a plusz összegeket.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. február 05., 09:232020. február 05., 09:23

2020. február 05., 09:502020. február 05., 09:50

Bár csak a tavalyi év leforgása alatt az országos átlagbér 15 százalékkal nőtt, a romániai alkalmazottak mindössze 34 százaléka tett félre pénzt rendszeresen. A munkavállalók kétharmada ellenben csak „kényszerből” takarékoskodik, vagyis annyi pénzt tesz félre, mint amennyit automatikusan levonnak a fizetéséből, és a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-alapba utalják.

Erre a nem túl szívderítő valóságra a Magánnyugdíjakért Egyesület (APAP) által megrendelt, az ISRA Center intézet által 2019. október–novemberben végzett közvélemény-kutatás eredményeiből derül fény.

A megkérdezettek több mint 60 százaléka mondta azt, hogy a havi fizetéséből egyetlen lejt sem tud félre tenni

– a helyzetet súlyosbítja, hogy 2018-hoz képest nőtt azoknak az aránya, akiknek nem futja megtakarításra, egy évvel korábban ugyanis a válaszadóknak „mindössze” az 51 százaléka mondta azt, hogy nem tud félre tenni.

 A béremelést elnyeli a drágulás

Több tényező befolyásolja, hogy a bevételek növekedése ellenére Romániában nem emelkedtek a megtakarítások – értékelte a felmérés eredményeit a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár. Mint rámutatott: a bérnövekedéssel arányosan emelkednek az élelmiszerárak, ez elviszi a többletbevétel egy részét, másrészt a mentalistással vannak a gondok, a kelet-európaiak többsége nem gondol a jövőre, Romániában pedig a hiányos pénzügyi kultúra tovább nehezíti, hogy az emberek félretegyenek a pénzükből.

Szabó Árpád kiemelte, az elmúlt egy évben valóban növekedtek a fizetések, de mindenki a saját bőrén tapasztalhatja, hogy drágultak az élelmiszerek, hiszen ma már egy heti nagy bevásárlás átlag 50-100 lejjel kerül többe, mint egy évvel korábban.

Idézet
Ahányszor a kereskedők meghallják, hogy béremelés van, minden esetben ehhez igazítják az áraikat, ez az egyik oka, hogy hiába növekednek a bevételek, nem marad több pénz a megtakarításra”

– részletezte a közgazdász.

Nem prioritás. A lakosság nagy része nem tud, vagy nem akar pénzt félretenni •  Fotó: 123RF Galéria

Nem prioritás. A lakosság nagy része nem tud, vagy nem akar pénzt félretenni

Fotó: 123RF

Nem gondolnak a jövőre

Ennek ellenére úgy véli, ez nem lehet kifogás arra, hogy nem teszünk félre, hiszen mindenkinek éppen arra van pénze, amire költeni akar, viszont a megtakarítások általában nem szerepelnek a romániai lakosság prioritásai között.

A szakember elmondása szerint amúgy nemcsak Romániára, hanem egész Kelet-Európára jellemző, hogy az emberek nem gondolnak a saját jövőjükre. Szabó Árpád elmondta, friss felmérés nem készült, ám a kétezres évek közepén végzett kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a szocialista utódállamokban, így Romániában és Magyarországon is általános jelenség, hogy az emberek nem gondolnak a jövőre. Ennek az a következménye, hogy a befolyó pénzt elköltik, minél több a bevételük, annál többet költenek.

 Nincs pénzügyi kultúra

Mindezt Romániában a pénzügyi kultúra hiánya is súlyosbítja,

az emberek többsége nem tudja, mi a kötvény, a részvény, a befektetési alap

– osztotta meg velünk tapasztalatait a közgazdász. Rámutatott, a felnőttek, tehát a szülők sem rendelkeznek ezekkel az alapvető pénzügyi ismeretekkel, így azokat nem tudják átadni a gyerekeiknek. Ezért az iskolában kellene lefektetni az alapokat, már 5-8. osztályban meg kellene tanítani a gyerekeket arra, hogy mihez kezdhetnek a zsebpénzükkel, ahelyett, hogy amint megkapják, azonnal elköltik üdítőre és chipsre. 

Szabó Árpád elmondta, ő a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tart előadásokat arról, hogy miként kell kezelni a pénzügyeket a hétköznapokban, a hallgatók mindig rácsodálkoznak a számításokra. „Ha levezetünk egy életpálya-modellt, attól kezdve, hogy egy felnőtt kikerül az egyetemről, belép a munkaerőpiacra, addig, amíg nyugdíjba megy, számításba véve az előléptetéseket, a gyerekvállalást, általában kiderül, hogy ha nem takarítanak meg, teljesen eladósodnak, mire elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez esetben vagy tovább dolgoznak, vagy nélkülözniük kell” – irányította rá a figyelmet a közgazdász. Hangsúlyozta,

az emberek fejében általában rossz modell van, elsősorban a mának élnek, éppen ezért többet kellene beszélni a megtakarítás fontosságáról.

„Az egyetemeken is ritka az ilyen típusú oktatás, az iskolákban is hiányzik, holott a pénzügyi kultúra, a megtakarítás fontossága a közbeszéd része kellene hogy legyen” – szögezte le Szabó Árpád.

Óriási az elszegényedés kockázata

Ugyan Románia tett bizonyos előrelépéseket az elszegényedési kockázat csökkentésére az alkalmazottak esetében, a 15,3 százalékos aránnyal 2018-ban mégis első helyen állt az Európai Unióban ezen a téren, míg az Uniós átlag 9,5 százalékos volt – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Romániát Luxemburg követi a sorban, ahol 2018-ban az alkalmazottak elszegényedési kockázata 13,5 százalék volt, majd Spanyolország következett 12,9 százalékkal, Olaszország 12,2 százalékkal és Nagy-Britannia 11,3 százalékkal – számolt be az Agerpres. A lista másik végén Finnország található 3,1 százalékkal, Csehország 3,4 százalékkal, Írország 4,9 százalékkal, Belgium és Horvátország egyenként 5,2 százalékkal. Az EU statisztikai hivatalának adatai arra is rámutatnak, hogy az elmúlt évtized során a legtöbb Uniós országban nőtt azon személyek száma, akiket, bár van munkahelyük, az elszegényedés fenyeget. Az elszegényedési kockázat aránya a legnagyobb mértékben Görögországban csökkent - 3,3 százalékponttal -, illetve Lettországban és Romániában - egyenként 2,4 százalékponttal. Romániában a 2008-ban jegyzett 17,7 százalékról ez a mutató 15,3 százalékra csökkent 2018-ra. Az EU szintjén azonban pont ellenkező volt a tendencia: a 2008-ban jegyzett 8,6 százalékról 9,5 százalékra nőtt 2018-ra a kockázat aránya. Az Eurostat adatsora értelmében ugyanakkor a férfiak esetében az elszegényedési kockázat nagyobb (9,9 százalék), mint a nők esetében (9,1 százalék). Romániában a különbség szembeszökőbb volt 2018-ban: 17,9 százalék a férfiak esetében, illetve 11,4 százalék a nők esetében.

3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 23., péntek

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést

Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést
2025. május 23., péntek

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára

Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára
2025. május 23., péntek

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá

A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése

Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése
2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást
2025. május 22., csütörtök

Burduja a villanyszámlákról: nincs szó az ársapka meghosszabbításáról

A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja a villanyszámlákról: nincs szó az ársapka meghosszabbításáról