Kínában és Dél-Koreában, ahol már lecsengőben van a járvány, a gazdaságot támogató számos lépés ellenére is jelentős volt a visszaesés. A járvány miatt a vállalatok árbevétele visszaesik, a turizmusban vagy vendéglátásban működő cégek esetében pedig akár le is nullázódhat. „Azok a vállalatok, melyeknek nem voltak tartalékaik, hamar elbocsátásokat kezdeményezhetnek, vagy már meg is tették, ez pedig a lakosságot és végül az állami szektort is érzékenyen érinti a csökkenő bevételek miatt” – szemléltette a Krónikának Bálint Csaba.

Éppen ezért most a vállalati likviditási gondok enyhítésére fontos összpontosítani, hogy minél több, egyébként jól menedzselt és tisztességes vállalkozás talpon maradjon, ezen keresztül pedig minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.

– szögezte le a BNR igazgatótanácsának tagja. Szerinte az a prioritás, hogy minél több vállalat és munkahely átvészelje ezt az időszakot. „Bízom benne, hogy sikerül a lehető leggyorsabban megfékezni a járványt, ez mindannyiunk közös felelőssége. Ennek függvényében lehet majd a gazdaságot is újra magasabb lángra tekerni, a nap újra fel fog kelni” – fogalmazott Bálint Csaba.

Ezért a rendkívüli helyzetre való tekintettel európai szinten és Romániában is az a döntés született, hogy enyhítenek a szabályozáson, így átstrukturálás esetén a plusztartaléktól el lehet tekinteni, részletezte Bálint Csaba.

A jegybank ugyanakkor a likviditási szabályozáson is lazított, azért hogy a kereskedelmi bankok minél több forrást tudjanak a reálgazdaság és a költségvetés számára biztosítani. Erre azért volt szükség, hogy a bankok a szabályozásnak való megfelelés miatt ne vágják vissza hitelezési vonalaikat. A repóügyletek tulajdonképpen csereügyletet jelentenek, amelyen keresztül a kereskedelmi bankok a náluk lévő állampapírért cserébe a központi banktól lejalapú forrást kapnak előre meghatározott időre. Amikor az ügylet lejár, az eszközöket visszacserélik.

Továbbá arról is döntöttek, hogy a központi bank akár a másodlagos piacon forgó román állampapírokból is vásárolhat. Ez már nem csereügylet, hanem egy még erősebb eszköz, hiszen ezen keresztül a likviditást időkorlát nélkül a pénzügyi rendszer részére bocsátja a jegybank. A kamatcsökkentés és a kamatfolyosó szűkítése azt célozta, hogy az irányadó bankközi kamatlábat, a ROBOR-t mérsékeljék, hiszen akkor a hitel törlesztőrészlete is kisebb lesz.

Ha a bankok többletlikviditáshoz jutnak, az állam finanszírozási költségeit is mérséklik, így az könnyebben tudja biztosítani a gazdasági válságkezelő intézkedéseket, például a kényszerszabadságok finanszírozását. „Bízunk benne hogy a többletforrásokat a bankrendszer képes lesz sikeresen átcsatornázni a háztartások, a vállalatok és a költségvetés irányába” – szögezte le Bálint Csaba.