Bálint Csaba
Fotó: Facebook/OTP Bank Románia
Intézkedés-sorozattal sietett a koronavírus-járvány okozta válság hatásainak enyhítésére a Román Nemzeti Bank (BNR). A döntésekről Bálint Csabával, a jegybank igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk.
2020. március 28., 09:072020. március 28., 09:07
2020. március 28., 09:092020. március 28., 09:09
A Román Nemzeti Bank (BNR) döntései igyekeznek enyhíteni a koronavírus-járvány okozta válság hatását a gazdaságban – szögezte le megkeresésünkre Bálint Csaba. A bukaresti jegybank igazgatótanácsának tagját azt követően faggattuk, hogy a BNR 2 százalékra csökkentette az alapkamatot, szűkítette a kamatfolyosó határait. Megtudtuk: ezeken túl új repóügyleteket is bevezet, és a másodlagos piacon tartósan is állampapírokat vásárol a piaci likviditás növelése érdekében. A jövőre nézve pedig kilátásba helyezte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátájának további csökkentését.
Bálint Csaba úgy véli, ebben a nehéz időszakban a sajtó által is történelminek nevezett lépések sem jelentenek teljes gyógyírt, de képesek csillapítani a járvány okozta sokk gazdasági hatásait. „A jegybank döntései több forrást, likviditást tesznek elérhetővé a kereskedelmi bankok számára, ezt felhasználva a pénzintézetek segítséget nyújthatnak a reálgazdaságnak, illetve a költségvetés finanszírozását is megkönnyíthetik” – szögezte le a pénzügyi szakértő.
A központi bank intézkedései hatására alacsonyabb finanszírozási költséggel több forrás áll a bankrendszer rendelkezésére. Bálint Csaba rámutatott,
Kínában és Dél-Koreában, ahol már lecsengőben van a járvány, a gazdaságot támogató számos lépés ellenére is jelentős volt a visszaesés. A járvány miatt a vállalatok árbevétele visszaesik, a turizmusban vagy vendéglátásban működő cégek esetében pedig akár le is nullázódhat. „Azok a vállalatok, melyeknek nem voltak tartalékaik, hamar elbocsátásokat kezdeményezhetnek, vagy már meg is tették, ez pedig a lakosságot és végül az állami szektort is érzékenyen érinti a csökkenő bevételek miatt” – szemléltette a Krónikának Bálint Csaba.
Éppen ezért most a vállalati likviditási gondok enyhítésére fontos összpontosítani, hogy minél több, egyébként jól menedzselt és tisztességes vállalkozás talpon maradjon, ezen keresztül pedig minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.
– szögezte le a BNR igazgatótanácsának tagja. Szerinte az a prioritás, hogy minél több vállalat és munkahely átvészelje ezt az időszakot. „Bízom benne, hogy sikerül a lehető leggyorsabban megfékezni a járványt, ez mindannyiunk közös felelőssége. Ennek függvényében lehet majd a gazdaságot is újra magasabb lángra tekerni, a nap újra fel fog kelni” – fogalmazott Bálint Csaba.
Fotó: Kozán István
Mint a szakember rámutatott, a jegybank a likviditásbővítő lépéseivel – repóügyletek, állampapír-vásárlás a másodlagos piacról – igyekszik arra ösztönözni a kereskedelmi bankokat, hogy átstrukturálhassák a hiteleket, a törlesztőrészletek határidejét kitolhassák, és ezzel csillapítsák a vállalkozásokra és háztartásokra nehezedő terheket. Ezenfelül a jegybank a szabályozási kereteken is lazított az európai hatóságokkal egyetemben.
Ezért a rendkívüli helyzetre való tekintettel európai szinten és Romániában is az a döntés született, hogy enyhítenek a szabályozáson, így átstrukturálás esetén a plusztartaléktól el lehet tekinteni, részletezte Bálint Csaba.
A jegybank ugyanakkor a likviditási szabályozáson is lazított, azért hogy a kereskedelmi bankok minél több forrást tudjanak a reálgazdaság és a költségvetés számára biztosítani. Erre azért volt szükség, hogy a bankok a szabályozásnak való megfelelés miatt ne vágják vissza hitelezési vonalaikat. A repóügyletek tulajdonképpen csereügyletet jelentenek, amelyen keresztül a kereskedelmi bankok a náluk lévő állampapírért cserébe a központi banktól lejalapú forrást kapnak előre meghatározott időre. Amikor az ügylet lejár, az eszközöket visszacserélik.
Továbbá arról is döntöttek, hogy a központi bank akár a másodlagos piacon forgó román állampapírokból is vásárolhat. Ez már nem csereügylet, hanem egy még erősebb eszköz, hiszen ezen keresztül a likviditást időkorlát nélkül a pénzügyi rendszer részére bocsátja a jegybank. A kamatcsökkentés és a kamatfolyosó szűkítése azt célozta, hogy az irányadó bankközi kamatlábat, a ROBOR-t mérsékeljék, hiszen akkor a hitel törlesztőrészlete is kisebb lesz.
Ha a bankok többletlikviditáshoz jutnak, az állam finanszírozási költségeit is mérséklik, így az könnyebben tudja biztosítani a gazdasági válságkezelő intézkedéseket, például a kényszerszabadságok finanszírozását. „Bízunk benne hogy a többletforrásokat a bankrendszer képes lesz sikeresen átcsatornázni a háztartások, a vállalatok és a költségvetés irányába” – szögezte le Bálint Csaba.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!