Nem elég aláírni. Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint mielőbb folytatni kell a sztrádaépítéseket
Fotó: Haáz Vince
Bár a napokban felröppent a hír, hogy Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaz, Florin Cîțu pénzügyminiszter kitart amellett, hogy szeptember elsejétől mindössze 10 százalékkal kellene emelni az időskori juttatást. A tárcavezető azt mondja, inkább a beruházásokra kellene összpontosítani. Meglátása szerint amúgy nő a hiány, de Románia nem szorul idén hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
2020. július 01., 15:462020. július 01., 15:46
A beruházásokra kell koncentrálni a második fél évben Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint, aki éppen ezért a nyugdíjtörvénykönyvben előírt 40 százalék helyett mindössze 10 százalékos nyugdíjemelést javasol szeptember elsejétől.
– húzta alá a pénzügyi tárca vezetője a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában. Jelezte: ő maga 10 százalékos emelést javasol, amihez az idei év utolsó négy hónapjában 10 milliárd lejes költségvetési erőforrásra lesz szükség. Ami a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék emelését illeti, leszögezte: a nyugdíjemeléssel ellentétben erre a célra nem irányoz elő pénzt a 2020-as büdzsé.
Cîțu úgy látja,
„Ha azt akarjuk, hogy legyen pénz a jövőben a kifizetésekre, ma befektetésekre van szükségünk. Nemcsak aláírásokra van szükségünk, hogy majd lesz autópályánk, még idén el kell kezdenünk ezeknek a sztrádáknak és például a regionális kórházaknak a megépítését” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki szerint ezek a befektetések újabb beruházókat – köztük külföldieket is – fognak vonzani.
„A nemzetközi befektetők mindig a lehetőségeket fogják nézni, és Románia ma a haszonélvezője lehet annak, ami globális szinten történik: megváltozik a gyártási folyamat. Mindannyian láttuk, hogy nem volt optimális a Kínától való függőség. És akkor nagy része annak, amit Kínában gyártottak, máshol fog készülni. Romániának készen kell állnia a lehetőségeket kereső tőke fogadására” – jelentette ki Cîțu.
Az általa vezetett tárca amúgy most úgy számol, hogy az idei évet a román gazdaság 2,2 százalékos visszaeséssel fogja zárni, a költségvetés hiánya pedig a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékára rúg majd. A pénzügyminiszter bejelentette egyúttal, hogy a koronavírus-járvány által okozott válságra az év első öt hónapjában 3,1 milliárd lejt fordítottak a román állami költségvetésből, fél év után pedig a pandémia negatív hatása nagyjából 10 milliárd lejre rúg. Mindez azonban Cîțu szerint nem jelenti azt, hogy a legutóbbi, 2008-as gazdasági válsághoz hasonlóan Románia kénytelen lenne idén hitelt igényelni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Azt ő sem tagadja, hogy a hiány finanszírozásához kölcsönre lesz szükség, de azt a nemzetközi piacokról tervezik felvenni, nem pedig a washingtoni székhelyű pénzintézettől.
„Élvezzük a magánfinanszírozók bizalmát. Válság idején a legsikeresebb kötvényértékesítésünk volt 13 milliárd eurós érdeklődéssel, amiből 3,3 milliárd eurót fogadtunk el. Válságban hosszú távú kölcsönt vettünk fel 15-20 évre, és természetesen továbbra is keressük a finanszírozást a belföldi piacról is” – mondta a román kormány illetékese. Bejelentette egyúttal:
Florin Cîțu ugyanakkor kihasználta a televíziós szereplést arra is, hogy támadást intézzen a jelenleg az ellenzékből politizáló szociáldemokraták (PSD) ellen. „Semmi nem volt igaz abból, amit a PSD mondott. Az volt a stratégiájuk, hogy megijesszék az embereket, hogy pánikot keltsenek. Úgy hiszem, hogy ha nem bújtak volna meg a politikai nyilatkozatok mögött, akkor a PSD fele ma börtönben lenne. Nem kelthetsz pánikot az egész országban, hogy ebből politikai tőkét kovácsolj” – szögezte le a pénzügyminiszter, aki szerint ez a „vezényelt és fizetett” kampány a közösségi felületeken nemcsak a polgárokat ijesztette meg, hanem árnyékot vetett a román gazdaságra is. Példaként azt hozta fel, hogy a PSD korábban azzal riogatott, hogy a gazdaság idén 9 százalékkal fog visszaesni, Románia hitelekre vagy áremelésekre fog kényszerülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!