Nem elég aláírni. Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint mielőbb folytatni kell a sztrádaépítéseket
Fotó: Haáz Vince
Bár a napokban felröppent a hír, hogy Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szorgalmaz, Florin Cîțu pénzügyminiszter kitart amellett, hogy szeptember elsejétől mindössze 10 százalékkal kellene emelni az időskori juttatást. A tárcavezető azt mondja, inkább a beruházásokra kellene összpontosítani. Meglátása szerint amúgy nő a hiány, de Románia nem szorul idén hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
2020. július 01., 15:462020. július 01., 15:46
A beruházásokra kell koncentrálni a második fél évben Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint, aki éppen ezért a nyugdíjtörvénykönyvben előírt 40 százalék helyett mindössze 10 százalékos nyugdíjemelést javasol szeptember elsejétől.
– húzta alá a pénzügyi tárca vezetője a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában. Jelezte: ő maga 10 százalékos emelést javasol, amihez az idei év utolsó négy hónapjában 10 milliárd lejes költségvetési erőforrásra lesz szükség. Ami a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék emelését illeti, leszögezte: a nyugdíjemeléssel ellentétben erre a célra nem irányoz elő pénzt a 2020-as büdzsé.
Cîțu úgy látja,
„Ha azt akarjuk, hogy legyen pénz a jövőben a kifizetésekre, ma befektetésekre van szükségünk. Nemcsak aláírásokra van szükségünk, hogy majd lesz autópályánk, még idén el kell kezdenünk ezeknek a sztrádáknak és például a regionális kórházaknak a megépítését” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki szerint ezek a befektetések újabb beruházókat – köztük külföldieket is – fognak vonzani.
„A nemzetközi befektetők mindig a lehetőségeket fogják nézni, és Románia ma a haszonélvezője lehet annak, ami globális szinten történik: megváltozik a gyártási folyamat. Mindannyian láttuk, hogy nem volt optimális a Kínától való függőség. És akkor nagy része annak, amit Kínában gyártottak, máshol fog készülni. Romániának készen kell állnia a lehetőségeket kereső tőke fogadására” – jelentette ki Cîțu.
Az általa vezetett tárca amúgy most úgy számol, hogy az idei évet a román gazdaság 2,2 százalékos visszaeséssel fogja zárni, a költségvetés hiánya pedig a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékára rúg majd. A pénzügyminiszter bejelentette egyúttal, hogy a koronavírus-járvány által okozott válságra az év első öt hónapjában 3,1 milliárd lejt fordítottak a román állami költségvetésből, fél év után pedig a pandémia negatív hatása nagyjából 10 milliárd lejre rúg. Mindez azonban Cîțu szerint nem jelenti azt, hogy a legutóbbi, 2008-as gazdasági válsághoz hasonlóan Románia kénytelen lenne idén hitelt igényelni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Azt ő sem tagadja, hogy a hiány finanszírozásához kölcsönre lesz szükség, de azt a nemzetközi piacokról tervezik felvenni, nem pedig a washingtoni székhelyű pénzintézettől.
„Élvezzük a magánfinanszírozók bizalmát. Válság idején a legsikeresebb kötvényértékesítésünk volt 13 milliárd eurós érdeklődéssel, amiből 3,3 milliárd eurót fogadtunk el. Válságban hosszú távú kölcsönt vettünk fel 15-20 évre, és természetesen továbbra is keressük a finanszírozást a belföldi piacról is” – mondta a román kormány illetékese. Bejelentette egyúttal:
Florin Cîțu ugyanakkor kihasználta a televíziós szereplést arra is, hogy támadást intézzen a jelenleg az ellenzékből politizáló szociáldemokraták (PSD) ellen. „Semmi nem volt igaz abból, amit a PSD mondott. Az volt a stratégiájuk, hogy megijesszék az embereket, hogy pánikot keltsenek. Úgy hiszem, hogy ha nem bújtak volna meg a politikai nyilatkozatok mögött, akkor a PSD fele ma börtönben lenne. Nem kelthetsz pánikot az egész országban, hogy ebből politikai tőkét kovácsolj” – szögezte le a pénzügyminiszter, aki szerint ez a „vezényelt és fizetett” kampány a közösségi felületeken nemcsak a polgárokat ijesztette meg, hanem árnyékot vetett a román gazdaságra is. Példaként azt hozta fel, hogy a PSD korábban azzal riogatott, hogy a gazdaság idén 9 százalékkal fog visszaesni, Románia hitelekre vagy áremelésekre fog kényszerülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!