Fotó: Bodnár Arthur
Elveszíthetik vagyonukat azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek nem alkalmazzák a pénzmosás elleni törvény rájuk vonatkozó paragrafusait, miután a bukaresti kormány csak a cégek esetében tolta ki a kötelező nyilatkozat leadási határidejét – hívja fel a figyelmet Debreczeni János adótanácsadó.
2020. június 16., 20:552020. június 16., 20:55
Mint lapunknak kifejtette, 2019/129-es törvény tavaly júliusban jelent meg, ebben az áll, hogy minden cégnek, civil szervezetnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről.
A járvány miatt a törvény hatálybalépését a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották, a sürgősségi helyzet lejárta utáni három hónapban határozták meg. A cégek esetében kiadtak egy újabb rendeletet, ezúttal a 2020/69-es számút, amely november 1-re tolja ki a határidőt, viszont ebben a civil szervezetek, alapítványok nem szerepelnek, tehát esetükben maradt a sürgősségi helyzet utáni három hónap, vagyis augusztus 14.
Így nekik mielőbb el kell kezdeniük a folyamatot, hogy ne fussanak ki a határidőből – tanácsolja Debreczeni János. Mint részletezte, a dokumentációt iktatni kell a megyei törvényszékeken, majd el kell küldeni az igazságügyi minisztériumba is. Meglátása szerint a procedúra bonyolult, és félő, hogy a kisebb szervezetek, alapítványok nem is tudnak erről a kötelezettségről.
– húzta alá Debreczeni János.
Ugyanakkor bárki kihasználhatja ezt a lehetőséget, például a magyarellenes Dan Tanasă is kérheti a magyar alapítványok felszámolását, ha nem tartják be ezt a határidőt. Az adószakértő szerint ez egy drasztikus fellépés az állam részéről, ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok időben lépjenek, ne adjanak maguk ellen támadási felületet.
Mint ismeretes, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az uniós irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, a különböző pénzmozgások kedvezményezettei legyenek nyilvánosak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!