Fotó: Bodnár Arthur
Elveszíthetik vagyonukat azok az alapítványok, civil szervezetek, amelyek nem alkalmazzák a pénzmosás elleni törvény rájuk vonatkozó paragrafusait, miután a bukaresti kormány csak a cégek esetében tolta ki a kötelező nyilatkozat leadási határidejét – hívja fel a figyelmet Debreczeni János adótanácsadó.
2020. június 16., 20:552020. június 16., 20:55
Mint lapunknak kifejtette, 2019/129-es törvény tavaly júliusban jelent meg, ebben az áll, hogy minden cégnek, civil szervezetnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről.
A járvány miatt a törvény hatálybalépését a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották, a sürgősségi helyzet lejárta utáni három hónapban határozták meg. A cégek esetében kiadtak egy újabb rendeletet, ezúttal a 2020/69-es számút, amely november 1-re tolja ki a határidőt, viszont ebben a civil szervezetek, alapítványok nem szerepelnek, tehát esetükben maradt a sürgősségi helyzet utáni három hónap, vagyis augusztus 14.
Így nekik mielőbb el kell kezdeniük a folyamatot, hogy ne fussanak ki a határidőből – tanácsolja Debreczeni János. Mint részletezte, a dokumentációt iktatni kell a megyei törvényszékeken, majd el kell küldeni az igazságügyi minisztériumba is. Meglátása szerint a procedúra bonyolult, és félő, hogy a kisebb szervezetek, alapítványok nem is tudnak erről a kötelezettségről.
– húzta alá Debreczeni János.
Ugyanakkor bárki kihasználhatja ezt a lehetőséget, például a magyarellenes Dan Tanasă is kérheti a magyar alapítványok felszámolását, ha nem tartják be ezt a határidőt. Az adószakértő szerint ez egy drasztikus fellépés az állam részéről, ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok időben lépjenek, ne adjanak maguk ellen támadási felületet.
Mint ismeretes, a pénzmosás elleni törvénnyel európai uniós irányelveket emeltek át megkésve romániai jogszabályi környezetbe. Az uniós irányelv azért készült, hogy a gyanús tranzakciókat kiszűrhessék, a különböző pénzmozgások kedvezményezettei legyenek nyilvánosak.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!