A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Románia gazdasági növekedési kilátásait is jelentős mértékben rontotta a washingtoni székhelyű pénzintézet.
A bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékának megfelelő összeggel zsugorodik 2020-ban Románia gazdasága, az államháztartási hiány pedig 6,7 százalékos lesz – jelentette ki szerdán Florin Cîțu pénzügyminiszter, az idei első költségvetés-kiigazítás sarokszámait ismertető sajtótájékoztatón.
Románia, Magyarország és Litvánia érte el a legnagyobb gazdasági növekedést az Európai Unió 27 tagállama közül 2019 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest – derül ki az európai statisztikai hivatal (Eurostat) pénteki, előzetes adataiból.
A 2019-es évi állami költségvetési hiánya elérte a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát, ami 0,2 százalékponttal meghaladja a novemberi büdzsékiigazításkor becsült 4,4 százalékot – jelentette be kedden Florin Cîțu pénzügyminiszter.
Az idei román államháztartási hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 4,6-4,8 százalékát, ami több mint 1 százalékponttal haladja meg a kormány által vállalt deficitet – figyelmeztetett csütörtökön a testület.
A következő év költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 5%-ára növekszik, ha életbe lépnek a parlament által megszavazott áfacsökkentés és a gyermekek után járó támogatások növelését célzó intézkedések – közölte kedd este a Digi 24 műsorában Florin Cîţu pénzügyminisz
Az Európai Bizottság csütörtökön enyhén felfele módosította az idei és a jövő évre várható román gazdasági növekedésre vonatkozó becslését, a bizottság 2019-ben 4,1 százalékos, 2020-ban 3,6 százalékos román GDP-növekedést valószínűsített.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4 százalékra emelte az idei román gazdasági növekedéssel kapcsolatos becslését a korábbi 3,1 százalékról.
Lassult a gazdasági növekedés az EU-ban és az euróövezetben is a második negyedévben. A nem végleges adatok szerint a legnagyobb növekedést Magyarország érte el negyedéves és éves összevetésben is a június végével záródott három hónapban.
Az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben júniusban, a burgonya ára pedig ugyan csökkent májushoz képest, de a decemberi árszintnél még mindig több mint 37 százalékkal magasabb.
Az autóipar termeli az nemzeti össztermék (GDP) 14%-át és ez teszi ki a román export 26%-át – közölte egy szerdai szakkonferencián Christophe Dridi, a Renault-csoport és a Dacia gyár vezérigazgatója.
Az idei első negyedévben 5 százalékkal nőtt Romániában össztermék (GDP) a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte szerdán gyorsjelentésében az Országos Statisztikai Intézet.
Nem szolgált túl sok jó hírrel tavaszi prognózisában az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság, az Európai Bizottság pedig még lesújtóbb hírekkel rukkolt elő friss elemzésében.
A korábban becsült 2,8%-ról 3,2%-ra módosította az idei inflációra vonatkozó prognózisát az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A bizottság ugyanakkor a korábbi, 4,67 lej/eurós középárfolyamra vonatkozó előrejelzését 4,74 lej/euróra változtatta.
Az októberi 3,4-ről 3,1 százalékra csökkentette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ezzel párhuzamosan emelte az inflációs ráta és az államháztartási hiány szintjére vonatkozó becslést.
Románia fogyasztói ország, vagyis többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ráadásul a beruházóknak sem vonzó célpont – ez a következtetés vonható le Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke szerint a külkereskedelmi mérleg kapcsán.
Már a tavalyi év végén számos elemző kongatta a vészharangot, hogy recesszió felé tart a világgazdaság, és ez már a közeljövőben bekövetkezhet. Szakértők szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, de azért nem árt takarékoskodni.
Nem jöttek be a szociálliberális kormány tavalyi növekedési előrejelzései, és az ideiben sem bíznak az elemzők.