• gdp

Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által tegnap kibocsátott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből. 

Kellemes meglepetést okozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára több ország gazdaságának alakulása a koronavírus-járvány által okozott válság idején, így felfele módosította a világgazdaság kilátásait. Romániában is jobb eredményeket várnak a korábban becsültnél.

Románia egyike azoknak az európai országoknak, ahol a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, holott az elmúlt években itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben a tanügyi bérek szintje – derül ki az Eurydice elemzéséből.

A kormány nem készül befagyasztani a minimálbér szintjét, ennek értéke a termelékenység és az infláció függvényében, a gazdasági lehetőségeknek megfelelően nőhet.

A román gazdaság a második negyedévben 10,5 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, a gazdasági miniszter viszont „relatíve derűlátó”. Azt mondja, a gazdaság az év végéig magához tér.

Első ízben került be a magas jövedelmű országok kategóriájába Románia, ám a lapunk által megkérdezett szakértő szerint új alapokra kellene helyezni a számítást, hogy az valós képet mutasson.

Fenntartotta az Európai Bizottság (EB) a májusi előrejelzésében megfogalmazottakat, és erre az évre továbbra is 6 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában – derül ki a kedden közzétett nyári prognózisból.

Sokakat meglepett az UrbanizeHub listája a leggazdagabb romániai városokról, hiszen még véletlenül sem Bukarest, Kolozsvár vagy éppen Temesvár áll a rangsor élén. Összesen amúgy 15 erdélyi város került fel a harmincas toplistára. A szakértő szerint a használt módszertan torz képet fest a városok gazdasági erejéről.

Nem túl kecsegtető előrejelzéssel rukkolt elő szerdán az Európai Bizottság: friss prognózisában Románia esetében 6 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre idénre, és 4,2 százalékos növekedést vár jövőre, az államháztartási hiány pedig a GDP 9,2 százaléka lehet 2020-ban.

A bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékának megfelelő összeggel zsugorodik 2020-ban Románia gazdasága, az államháztartási hiány pedig 6,7 százalékos lesz – jelentette ki szerdán Florin Cîțu pénzügyminiszter, az idei első költségvetés-kiigazítás sarokszámait ismertető sajtótájékoztatón.

Románia, Magyarország és Litvánia érte el a legnagyobb gazdasági növekedést az Európai Unió 27 tagállama közül 2019 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest – derül ki az európai statisztikai hivatal (Eurostat) pénteki, előzetes adataiból.

A 2019-es évi állami költségvetési hiánya elérte a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát, ami 0,2 százalékponttal meghaladja a novemberi büdzsékiigazításkor becsült 4,4 százalékot – jelentette be kedden Florin Cîțu pénzügyminiszter.

Az idei román államháztartási hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 4,6-4,8 százalékát, ami több mint 1 százalékponttal haladja meg a kormány által vállalt deficitet – figyelmeztetett csütörtökön a testület.

A következő év költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 5%-ára növekszik, ha életbe lépnek a parlament által megszavazott áfacsökkentés és a gyermekek után járó támogatások növelését célzó intézkedések – közölte kedd este a Digi 24 műsorában Florin Cîţu pénzügyminisz

Az Európai Bizottság csütörtökön enyhén felfele módosította az idei és a jövő évre várható román gazdasági növekedésre vonatkozó becslését, a bizottság 2019-ben 4,1 százalékos, 2020-ban 3,6 százalékos román GDP-növekedést valószínűsített.