HIRDETÉS
Több ponton is rontott Románia gazdasági kilátásaira vonatkozó korábbi előrejelzésén friss tavaszi prognózisában az Európai Bizottság és az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) – igaz utóbbi több mint 2 százalékkal nagyobb gazdasági növekedéssel számol, mint a brüsszeli testület vagy éppen a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében 3,3 százalékra csökkentette a korábbi 3,8 százalékról az idei román gazdasági növekedési becslését.
A brüsszeli testület a jövő évi kilátásokat is mérsékelte, a korábban közölt 3,6 százalék helyett 3,1 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2020-ra. Emlékeztettek, hogy a román gazdaság növekedése lassult 2018-ban az előző évi, rekordnagyságú, 7 százalék után. A tavalyi növekedést elsősorban a belföldi fogyasztás ösztönözte. A jelentés megfogalmazta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélyült az idén, és a jövő évben várhatóan folytatódik ez az irány, a deficit GDP-arányosan eléri az 5,3 százalékot.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a román államháztartási hiány is növekedni fog a bérek és nyugdíjak tervezett emelése miatt. A becslés szerint az államháztartás deficitje az idén 3,5 százalék lesz, 2020-ban pedig GDP-arányosan 4,7 százalékra növekszik.
A bizottság az idén 3,6 százalékos román inflációval számol, amely a jövő évben 3 százalékra mérséklődik.
Idén 5,5 százalékkal 1031 milliárd lejre bővül a román gazdaság – vallja eközben az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A friss előrejelzés tehát fenntartja a januárban előre vetített 5,5 százalékos növekedési ütemet, de a bruttó hazai termék (GDP) értékét emeli a januári 1022 milliárd lejhez képest. A testület hasonlóképpen módosította a következő három évre szóló előrejelzést is, az ütemet megtartotta, de az összeget növelte. Így jövőre 5,7 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre 1110 milliárd lejes GDP-vel (januárban még 1101 milliárd lejt vártak). 2021-ben és 2022-ben egyformán 5 százalékra teszik a gyarapodás ütemét, az összeg pedig 1188 milliárd lej (1178,6 milliárd helyett), illetve 1272 milliárd lej (1261,5 milliárd helyett).
Idén 3,31, jövőre pedig 3 százalékos munkanélküliségi rátát vetítenek előre.
Az alkalmazottak számát 2019-re 6,645 millió főre, jövőre pedig 6,775 millió főre teszik.
A bizottság viszont felfele módosította az idei inflációs előrejelzést: a januárban prognosztizált 2,8 százalékos pénzhígulás helyett 3,2 százalékos rátát várnak az idei esztendő végére, jövőre pedig a korábban becsült 2,5 százalék helyett 2,8 százalékos inflációt vetítenek előre.
Eközben a CNSP az év elején várt 4,67 lej/eurósnál nagyobb, 4,74 lejes átlagárfolyamot vár az idei évre, 2020-ban 4,62 lej helyett 4,71 lejt, 2021-ben 4,60 lej helyett 4,69 lejt, 2022-ben pedig 4,58 helyett 4,67 lejt ér majd egy euró a tavaszi prognózis szerint.
A külkereskedelmi mérleg hiányát idén 16,895 milliárd euróra, jövőre pedig 18,856 milliárd euróra becsülik.
A bukaresti hatóságnál sokkal pesszimistább viszont a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a washingtoni székhelyű pénzintézet idén április elején a román gazdaság 2019-es bővülését 3,4 százalékról 3,1 százalékra rontotta, és ezzel párhuzamosan az infláció és a költségvetési hiány növekedését is előre vetítette. Ami a romániai fogyasztói árak alakulását illeti, az IMF felfelé módosította 2019-es becsléseit az ősszel prognosztizált 2,7 százalékról évi 3,3 százalékos átlagos növekedésre, ami 2020-ban 3 százalékra mérséklődik. Az idén az IMF a folyó fizetési mérleg hiányának becsült összegét a GDP 5,2 százalékára módosította, míg ősszel még arra számítottak, hogy a negatív egyenleg a GDP 3 százalékára csökken. 2020-ra a pénzintézet a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP 4,8 százalékára prognosztizálja.
A romániai munkanélküliségi ráta alakulását illetően, a nemzetközi pénzintézet becslése nem változott: idén 4,8 százalékkal, jövőre 4,9 százalékkal számol.
Az IMF legutóbbi előrejelzései pesszimistábbak, mint a Világbank prognózisa, amely kissé javította a román gazdaság bővülésére vonatkozó becsléseit, az idei évet illetően a januárban becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra, 2020-ra vonatkozóan pedig 3,1 százalékról 3,3 százalékra.
Mint ismeretes az idei állami költségvetés 1 022 milliárd lej bruttó hazai termékre épül, ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves átlagos infláció 2,8 százalék, és a GDP arányos becsült költségvetési hiány pedig 2,55 százalék (készpénz) és 2,57 százalék (ESA).
