Florin Cîțu: a kormány azzal számol, hogy 72,5 milliárd lejre mélyül idén a költségvetés hiánya.
Fotó: Román pénzügyminisztérium
A bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékának megfelelő összeggel zsugorodik 2020-ban Románia gazdasága, az államháztartási hiány pedig 6,7 százalékos lesz – jelentette ki szerdán Florin Cîțu pénzügyminiszter, az idei első költségvetés-kiigazítás sarokszámait ismertető sajtótájékoztatón.
2020. április 15., 17:362020. április 15., 17:36
2020. április 15., 18:442020. április 15., 18:44
A szerdai kormányülés napirendjén szereplő büdzsémódosítás a szokásnál hamarabb készült el, ennek oka és célja, hogy a koronavírus-világjárvány miatt megváltozott körülményekhez igazítsa a tavalyi év végén elfogadott költségvetést. Mint a pénzügyi tárca vezetője is hangsúlyozta, a módosítással a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumoknak irányoznak elő plusz összegeket, előbbi 8,1 milliárd, utóbbi 3,8 milliárd lejt kap.
A belföldi gazdaságból származó bevételek 23,2 milliárd lejjel fognak elmaradni a tervezettől, de az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott egyeztetések alapján Brüsszelből 3,8 milliárd lej érkezik, így a tulajdonképpeni kiesés 19,4 milliárd lej lesz. Az Orban-kabinet úgy számol, hogy a jövedelemadóból 2,2 milliárd lejjel, az áfából 5,5 milliárd lejjel, jövedéki adókból 2,6 milliárd lejjel, társadalombiztosítási hozzájárulásból pedig 8,3 milliárd lejjel fog kevesebb befolyni az államkasszába.
Florin Cîţu bejelentette egyúttal, hogy a kormány hamarosan egy újabb intézkedéscsomaggal készül előrukkolni, amelynek célja a gazdaság újraindítása lesz. Újságírói kérdésre ugyanakkor leszögezte, a liberális kabinet idén nem fog adót emelni.
A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a munkaügyi minisztérium 8,1 miliárd lejt kap a költségvetés-kiigazításkor, az egészségügyi tárca pedig megközelítőleg 3,8 milliárd lejt. Pénteken indul az IMM Invest elnevezésű, az Európai Bizottság által jóváhagyott program, amely keretében több mint 40 ezer kis- és középvállalkozó fog állami támogatásban részesülni.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!