Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Forró paradoxon. Miközben előnyben részesítjük a megújuló energiát, visszaüthet a túltermelés

Fotó: Pixabay

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, az energetikai egyensúly egyre sűrűbben tapasztalt kibillenése, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is. A napelemes áram-előállítás térhódítását a tárolókapacitás növelése kellene hogy kísérje, illetve a fogyasztás észszerű növelése, hogy kordában lehessen tartani az áram árát.

Páva Adorján

2024. május 08., 09:592024. május 08., 09:59

Április folyamán többször negatív tartományba süllyedt, rekordokat döntött az elektromos áram ára az energiatőzsdén, akárcsak most, a május elsejét és az ortodox húsvétot felölelő napokban, hosszú hétvégén Romániában. Ilyenkor a „feje tetejére áll” a világ: nem az áramtermelők kapnak pénzt, hanem nekik kell fizetniük az általuk előállított energia átvételéért.

Ez a visszás helyzet akkor alakul ki, amikor a hagyományos erőművek mellett dübörög a megújulóenergia-termelés (bizonyos időközönként, értelemszerűen nappal, jő időben), viszont a fogyasztás mértéke mélyponton van az országban.

Ilyenkor az áram nagyon olcsóvá vagy akár ingyenessé is válhat, ami első hallásra nagyon jó hírnek tűnhet. Viszont a rendszerben fennálló egyensúly gyakori kibillenése bizony éppen ellenkező hatást gyakorolhat nemcsak a nagy piaci szereplők, hanem a lakossági fogyasztók számára is.

Amikor nem jó az olcsó vagy az ingyenes

Bár a fogyasztáscsökkenés annak is betudható, hogy a lakosság egy része megértette az energiatakarékosság fontosságát, szakértők szerint nem az örömteli fejlemények nyomják a legtöbbet a latban: sajnos leginkább a gazdasági szereplők megfogyatkozása okozza. Dana Dărăban, az energiavállalatok szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója nemrég egy konferencián úgy fogalmazott,

a negatív áramárakról szóló hírek hiába tűnnek annak, egyáltalán nem pozitív töltetűek.

„Ha úgy kell termelj, hogy mínuszba mész, egyetlen befektető számára sem pozitív kicsengésű hír, nekünk pedig ahhoz, hogy versenyképes árakat kínáljunk a fogyasztóknak, minél szélesebb körű termelői kínálatra van szükségünk” – jelentette ki a Hotnews hírportál összeállítása szerint. A szakember hozzátette: az egyensúly kibillenése újabb és újabb problémákat, költségeket generál, amelyek bizony a lakosság pénztárcájára is kihatnak.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Van módszer a hirtelen kilengések ellensúlyozására: az energiatárolás, azaz a nappal pluszban megtermelt áram elraktározása későbbi időpontokra.

Ez ma még igen drága megoldás, de Dana Dărăban szerint rohamosan fejlődik a technológia, ami költségcsökkenést is eredményez. Viszont már most úgy kellene összeállítani a napelemes háztartási kiserőművek beszerzését támogató programokat, hogy azok szigetüzemű (akkumulátoros) vagy hibrid komponenseket is tartalmazzanak, azaz energiatárolásra is ösztökéljék a lakosságot.

korábban írtuk

Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot
Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.

Be kell vállalni a befektetést

Egyetért ezzel Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke is. Nemrég arra figyelmeztetett, hogy a negatív vagy nulla közeli áramár eredményeképpen le kell állítani bizonyos, nehezen újraindítható termelőegységeket, amelyek ezáltal kevesebb időt működnek, ezzel pedig kevésbé kifizetődővé válnak, azaz pluszköltséget generálnak, amit rendszerint megérez a lakossági fogyasztó is.

A szakember szerint be kell vállalni a tárolókapacitás növelésével járó kiadásokat, legyen szó akkumulátorokról, hidrogén „bevetéséről” vagy szivattyús vízerőművekről. Ugyanis ez még mindig jobban megérheti, mint az egyre sűrűbben tapasztalt negatív árak okozta pluszterhek, melyek állandósuló árnövekedést eredményezhetnek.

A minap Sebastian Burduja is érintette a témát, viszont az energiaügyi miniszter máshogy is megközelítette:

szerinte a fogyasztást kellene növelni valamilyen módon, hogy elhasználjuk a megtermelt áramot.

Ehhez azonban kormányszintű stratégiára van szükség, mellyel az ipari szereplőket, a nagy áramfogyasztókat bátorítanák. Ugyanakkor a tárcavezető is az energiatárolási kapacitás növelését szorgalmazta.

„Az érintett hatóságokkal együtt arra törekedünk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat, bátorítsuk a tárolási kapacitás növelését és a szivattyús vízerőművek létesítését. Persze az akkumulátortelepítés gyorsabban menne, mint például a tarnicai vízerőmű megépítése, de mindenre megoldást kell találni” – jelentette ki a Hotnews által idézett Burduja.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Csábító Tarnica

Mint ismeretes, a tárcavezető által említett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű évtizedek óta ötletelések-tervezgetések tárgya, a közelmúltban pedig hol felkapták, majd ismét elsüllyesztették a rendkívül költséges elképzelést. Az először az 1970-es években kiötlött energetikai óriásberuházást a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.

A Burduja által is felkarolt elképzelés szerint két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”.

Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák, amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.

„Természetes akkumulátor” – jellemezte a miniszter. Tavaly októberben versenytárgyalást írtak ki a gigaprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ám mivel senki nem jelentkezett, januárban törölték. Viszont azon nyomban új közbeszerzési eljárást indítottak, amelynek jelentkezési határidejét először márciusról április végére tolták, nemrég pedig újfent hosszabbítottak május 30-ig, állítólag egy komoly érdeklődő kérésére.

„Áramtalanított” ortodox húsvét

Egyébként múlt vasárnap – az ortodox húsvét vasárnapján – újabb negatív rekordot döntött az áramfogyasztás mértéke Romániában: 13 óra 56 perckor 2896 megawattra csökkent a Transelectrica adatai szerint. Az ezt megelőző években az ipari fogyasztók túlsúlya miatt évszaktól függetlenül 8000 megawatt körül alakult az áramfelhasználás.

A hosszú évek óta nem tapasztalt alacsony fogyasztás az országos hálózatból vett áramra vonatkozik, tehát a valós fogyasztás ennél akár több száz MW-tal nagyobb lehet, hiszen a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek – akiknek száma már jócskán meghaladta a 100 ezret – közben a saját maguk által előállított energiát fogyasztották. A prosumerek jelenleg már több mint 1500 MW-os termelési összkapacitással rendelkeznek.

Közben szintén ritkaságszámba menő történés volt, hogy egy időre az ipari méretű naperőművek váltak az ország legfőbb áramtermelőjévé. A negatív fogyasztási rekord beálltakor a termelés is alacsony, 3053 MW volt, ebből pedig 933 MW-ot tettek ki a napelemparkok, amivel arányait tekintve az első számú forrássá léptek elő.

korábban írtuk

Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap
Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap

Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 11., csütörtök

5 százalék alá mérséklődött az infláció, a postai szolgáltatások és a gyógyszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

5 százalék alá mérséklődött az infláció, a postai szolgáltatások és a gyógyszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2024. július 10., szerda

1500 euróval nő a Tarom pilótáinak fizetése, bár ezzel a magyar érdekeltségű fapados légitársaságtól még mindig lemaradnak

Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.

1500 euróval nő a Tarom pilótáinak fizetése, bár ezzel a magyar érdekeltségű fapados légitársaságtól még mindig lemaradnak
2024. július 10., szerda

Közel másfélszer nagyobb a városi háztartások bevétele, mint a vidéken élőké

Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel másfélszer nagyobb a városi háztartások bevétele, mint a vidéken élőké
2024. július 09., kedd

Tömeges elbocsátásba fog a legnagyobb román informatikai cég

Elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath – jelentette be a vállalat kedden.

Tömeges elbocsátásba fog a legnagyobb román informatikai cég
2024. július 09., kedd

Magyar kezdeményezésre 11 uniós tagország leállítaná a kínai műmézek behozatalát

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 11 uniós tagország 14 méhészeti szervezete nyújtott be közös antidömping panaszt az ázsiai műmézek behozatali korlátozására. A román szakminisztérium is aláírta a kezdeményezést.

Magyar kezdeményezésre 11 uniós tagország leállítaná a kínai műmézek behozatalát
2024. július 09., kedd

Felesleges bajuszhuzigálássá törpült a bankok ellen indított hadjárat

Jogerősen is elvesztette az első bírósági pert az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a bankokkal szemben.

Felesleges bajuszhuzigálássá törpült a bankok ellen indított hadjárat
2024. július 09., kedd

Szúrja a román állam szemét a Mol terjeszkedési szándéka? – Ellenzik a Lukoil érdekeltségeinek átvételét sajtóhírek szerint

A Mol olajipari vállalat tárgyalásokat folytatott az orosz Lukoil vállalattal romániai érdekeltségeinek esetleges megvásárlásáról – értesült a bukaresti sajtó. Információik szerint a román állam képviselői „határozottan ellenzik” az üzletet.

Szúrja a román állam szemét a Mol terjeszkedési szándéka? – Ellenzik a Lukoil érdekeltségeinek átvételét sajtóhírek szerint
2024. július 09., kedd

Felszálltak a Tarom-gépek, sikerült megállapodni a munkát rajtaütésszerűen beszüntető pilótákkal

A Tarom vezetősége párbeszédet folytatott és megállapodott a repülőszemélyzettel, így kedd reggel már mind a belföldi, mind a nemzetközi járatok a menetrend szerint közlekednek – tájékoztatott kedden a légitársaság.

Felszálltak a Tarom-gépek, sikerült megállapodni a munkát rajtaütésszerűen beszüntető pilótákkal
2024. július 09., kedd

Energiafüggetlenség otthon: mennyit kell befektetni, hogy ne kelljen rezsit fizetni?

A válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége.

Energiafüggetlenség otthon: mennyit kell befektetni, hogy ne kelljen rezsit fizetni?
2024. július 09., kedd

2,5 millió eurós veszteséget okozhattak a Taromnak a bérükkel és munkakörülményeikkel elégedetlen pilóták

Mintegy 2,5 millió euró veszteséget okozott a Tarom légitársaságnak a pilóták hétfői tiltakozó akciója – közölte a romániai pilóták szakszervezete (SPLR).

2,5 millió eurós veszteséget okozhattak a Taromnak a bérükkel és munkakörülményeikkel elégedetlen pilóták