Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Forró paradoxon. Miközben előnyben részesítjük a megújuló energiát, visszaüthet a túltermelés

Fotó: Pixabay

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, az energetikai egyensúly egyre sűrűbben tapasztalt kibillenése, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is. A napelemes áram-előállítás térhódítását a tárolókapacitás növelése kellene hogy kísérje, illetve a fogyasztás észszerű növelése, hogy kordában lehessen tartani az áram árát.

Páva Adorján

2024. május 08., 09:592024. május 08., 09:59

Április folyamán többször negatív tartományba süllyedt, rekordokat döntött az elektromos áram ára az energiatőzsdén, akárcsak most, a május elsejét és az ortodox húsvétot felölelő napokban, hosszú hétvégén Romániában. Ilyenkor a „feje tetejére áll” a világ: nem az áramtermelők kapnak pénzt, hanem nekik kell fizetniük az általuk előállított energia átvételéért.

Ez a visszás helyzet akkor alakul ki, amikor a hagyományos erőművek mellett dübörög a megújulóenergia-termelés (bizonyos időközönként, értelemszerűen nappal, jő időben), viszont a fogyasztás mértéke mélyponton van az országban.

Ilyenkor az áram nagyon olcsóvá vagy akár ingyenessé is válhat, ami első hallásra nagyon jó hírnek tűnhet. Viszont a rendszerben fennálló egyensúly gyakori kibillenése bizony éppen ellenkező hatást gyakorolhat nemcsak a nagy piaci szereplők, hanem a lakossági fogyasztók számára is.

Amikor nem jó az olcsó vagy az ingyenes

Bár a fogyasztáscsökkenés annak is betudható, hogy a lakosság egy része megértette az energiatakarékosság fontosságát, szakértők szerint nem az örömteli fejlemények nyomják a legtöbbet a latban: sajnos leginkább a gazdasági szereplők megfogyatkozása okozza. Dana Dărăban, az energiavállalatok szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója nemrég egy konferencián úgy fogalmazott,

a negatív áramárakról szóló hírek hiába tűnnek annak, egyáltalán nem pozitív töltetűek.

„Ha úgy kell termelj, hogy mínuszba mész, egyetlen befektető számára sem pozitív kicsengésű hír, nekünk pedig ahhoz, hogy versenyképes árakat kínáljunk a fogyasztóknak, minél szélesebb körű termelői kínálatra van szükségünk” – jelentette ki a Hotnews hírportál összeállítása szerint. A szakember hozzátette: az egyensúly kibillenése újabb és újabb problémákat, költségeket generál, amelyek bizony a lakosság pénztárcájára is kihatnak.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Van módszer a hirtelen kilengések ellensúlyozására: az energiatárolás, azaz a nappal pluszban megtermelt áram elraktározása későbbi időpontokra.

Ez ma még igen drága megoldás, de Dana Dărăban szerint rohamosan fejlődik a technológia, ami költségcsökkenést is eredményez. Viszont már most úgy kellene összeállítani a napelemes háztartási kiserőművek beszerzését támogató programokat, hogy azok szigetüzemű (akkumulátoros) vagy hibrid komponenseket is tartalmazzanak, azaz energiatárolásra is ösztökéljék a lakosságot.

korábban írtuk

Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot
Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.

Be kell vállalni a befektetést

Egyetért ezzel Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke is. Nemrég arra figyelmeztetett, hogy a negatív vagy nulla közeli áramár eredményeképpen le kell állítani bizonyos, nehezen újraindítható termelőegységeket, amelyek ezáltal kevesebb időt működnek, ezzel pedig kevésbé kifizetődővé válnak, azaz pluszköltséget generálnak, amit rendszerint megérez a lakossági fogyasztó is.

A szakember szerint be kell vállalni a tárolókapacitás növelésével járó kiadásokat, legyen szó akkumulátorokról, hidrogén „bevetéséről” vagy szivattyús vízerőművekről. Ugyanis ez még mindig jobban megérheti, mint az egyre sűrűbben tapasztalt negatív árak okozta pluszterhek, melyek állandósuló árnövekedést eredményezhetnek.

A minap Sebastian Burduja is érintette a témát, viszont az energiaügyi miniszter máshogy is megközelítette:

szerinte a fogyasztást kellene növelni valamilyen módon, hogy elhasználjuk a megtermelt áramot.

Ehhez azonban kormányszintű stratégiára van szükség, mellyel az ipari szereplőket, a nagy áramfogyasztókat bátorítanák. Ugyanakkor a tárcavezető is az energiatárolási kapacitás növelését szorgalmazta.

„Az érintett hatóságokkal együtt arra törekedünk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat, bátorítsuk a tárolási kapacitás növelését és a szivattyús vízerőművek létesítését. Persze az akkumulátortelepítés gyorsabban menne, mint például a tarnicai vízerőmű megépítése, de mindenre megoldást kell találni” – jelentette ki a Hotnews által idézett Burduja.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Csábító Tarnica

Mint ismeretes, a tárcavezető által említett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű évtizedek óta ötletelések-tervezgetések tárgya, a közelmúltban pedig hol felkapták, majd ismét elsüllyesztették a rendkívül költséges elképzelést. Az először az 1970-es években kiötlött energetikai óriásberuházást a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.

A Burduja által is felkarolt elképzelés szerint két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”.

Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák, amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.

„Természetes akkumulátor” – jellemezte a miniszter. Tavaly októberben versenytárgyalást írtak ki a gigaprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ám mivel senki nem jelentkezett, januárban törölték. Viszont azon nyomban új közbeszerzési eljárást indítottak, amelynek jelentkezési határidejét először márciusról április végére tolták, nemrég pedig újfent hosszabbítottak május 30-ig, állítólag egy komoly érdeklődő kérésére.

„Áramtalanított” ortodox húsvét

Egyébként múlt vasárnap – az ortodox húsvét vasárnapján – újabb negatív rekordot döntött az áramfogyasztás mértéke Romániában: 13 óra 56 perckor 2896 megawattra csökkent a Transelectrica adatai szerint. Az ezt megelőző években az ipari fogyasztók túlsúlya miatt évszaktól függetlenül 8000 megawatt körül alakult az áramfelhasználás.

A hosszú évek óta nem tapasztalt alacsony fogyasztás az országos hálózatból vett áramra vonatkozik, tehát a valós fogyasztás ennél akár több száz MW-tal nagyobb lehet, hiszen a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek – akiknek száma már jócskán meghaladta a 100 ezret – közben a saját maguk által előállított energiát fogyasztották. A prosumerek jelenleg már több mint 1500 MW-os termelési összkapacitással rendelkeznek.

Közben szintén ritkaságszámba menő történés volt, hogy egy időre az ipari méretű naperőművek váltak az ország legfőbb áramtermelőjévé. A negatív fogyasztási rekord beálltakor a termelés is alacsony, 3053 MW volt, ebből pedig 933 MW-ot tettek ki a napelemparkok, amivel arányait tekintve az első számú forrássá léptek elő.

korábban írtuk

Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap
Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap

Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 08., szombat

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás

Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.

Közel hétszer több pénzt kap havonta a luxemburgi nyugdíjas, mint a romániai; csak Bulgáriában kisebb az időskori juttatás
2024. június 07., péntek

A romániai és a németországi szálláshelyeken volt a legkevesebb a külföldi turista uniós összevetésben

Az európai uniós tagországok szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 7 százalékkal 452,6 millióra emelkedett 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A romániai és a németországi szálláshelyeken volt a legkevesebb a külföldi turista uniós összevetésben
2024. június 06., csütörtök

Munkahelyi étkezés tekintetében is spórolnak, támogatást várnak munkáltatójuktól az alkalmazottak

Megváltoztak a városon élő romániaiak pénzköltési szokásai, igyekszenek spórolni, és míg háromból egy munkavállaló rendel ebédet az irodában, 56 százalékuk inkább az otthon csomagolt élelmet eszi napközben – derült ki egy új felmérésből.

Munkahelyi étkezés tekintetében is spórolnak, támogatást várnak munkáltatójuktól az alkalmazottak
2024. június 06., csütörtök

Növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató program költségvetését a kormány

A kormány sürgősségi rendelettel 2,5 milliárd lejjel növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató IMM Plus program költségvetését – jelentette be a kabinet csütörtöki ülésének elején a kormányfő.

Növeli a kis- és középvállalkozásokat támogató program költségvetését a kormány
2024. június 06., csütörtök

Pörög a fogyasztás: nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nem élelmiszer jellegű termékek terén volt a legnagyobb bővülés

Az idei év első négy hónapjában a nyers adatok szerint 8,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023 ugyanezen időszakához képest.

Pörög a fogyasztás: nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a nem élelmiszer jellegű termékek terén volt a legnagyobb bővülés
2024. június 06., csütörtök

Emelkedik a minimálbér összege, a munkavállalók havonta valamivel több mint 280 lejjel kapnak többet

Jóváhagyja a kormány csütörtöki ülésén a bruttó minimálbér 3300 lejről 3700 lejre emelését – jelentette be az ülés elején a miniszterelnök.

Emelkedik a minimálbér összege, a munkavállalók havonta valamivel több mint 280 lejjel kapnak többet
2024. június 05., szerda

Rekordot döntöttek a romániai lakásárak, továbbra is Kolozsvár vágtat az élen

A határ a csillagos ég a romániai lakásárak tekintetében: országszerte mindenhol rekordot döntenek az árak – derül ki az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéből.

Rekordot döntöttek a romániai lakásárak, továbbra is Kolozsvár vágtat az élen
2024. június 05., szerda

Nőtt a fizetésképtelen cégek száma; Bihar, Kolozs és Temes megye is az élbolyban

Az idei év első négy hónapjában 2526 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, csaknem 15 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában – derül ki a cégbíróság (ONRC) honlapján szerdán közzétett adatokból.

Nőtt a fizetésképtelen cégek száma; Bihar, Kolozs és Temes megye is az élbolyban
2024. június 05., szerda

Ciucă: Románia nincs felkészülve a progresszív adózásra

Technikai szempontból Románia nincs felkészülve a progresszív adózás bevezetésére – jelentette ki kedden Nicolae Ciucă exkormányfő.

Ciucă: Románia nincs felkészülve a progresszív adózásra
2024. június 04., kedd

Sokat dolgoznak, keveset engedhetnek meg maguknak a romániaiak – még fizetésemelésekkel sem fedezhető a fogyasztói kosár

A romániaiak sereghajtók európai szinten a tekintetben, hogy a „legolcsóbban adják el idejüket” – számítások szerint évente körülbelül kétezer órát dolgoznak, de fizetésük alig elég a hónap végéig.

Sokat dolgoznak, keveset engedhetnek meg maguknak a romániaiak – még fizetésemelésekkel sem fedezhető a fogyasztói kosár