A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt globális recesszióra számít az IMF
Fotó: Pixabay
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Románia gazdasági növekedési kilátásait is jelentős mértékben rontotta a washingtoni székhelyű pénzintézet.
2020. április 15., 19:232020. április 15., 19:23
2020. április 15., 19:412020. április 15., 19:41
Jelentős mértékben rontotta Románia idei növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű hitelintézet által kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, World Economic Outlook című világgazdasági növekedési prognózis szerint 2020-ban a román gazdaság 5 százalékkal zsugorodik. Az októberi IMF-előrejelzés eközben még 3,5 százalékos növekedést vetített előre.
A friss előrejelzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy idén robbanásszerűen megemelkedik a munkanélküliségi ráta, a 2019-ben regisztrált 3,9 százalékról idén 10,1 százalékra ugrik, és jövőre is csak 6 százalékig süllyed vissza a mutató. Az infláció az IMF elemzői szerint idén 2,2 százalékos lesz.
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa egyébként egybecseng több romániai szakértő várakozásaival: a BRD elemzői alapesetben 3,9 százalékos, a BCR-é 4,7 százalékos visszaesést várnak. Az ING előrejelzése pesszimistább, aszerint a zsugorodás üteme eléri a 6,6 százalékot. Ezzel szemben a Világbank jóval derűlátóbb, minap kiadott előrejelzésében ugyan jelentősen rontotta a román gazdaság idei kilátásait, de még így is 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2020-ra a korábbi 3,8 százalékhoz mérten.
Az IMF mostani prognózisa szerint amúgy a máltai gazdaság sínyli meg a legkevésbé a koronavírus-világjárványt, ezen a listán Magyarország a második 3,1 százalékkal. A közép-kelet-európai térség országai közül a horvátországi GDP 9 százalékkal csökken az idén, a bolgár 4 százalékkal, a szlovén 8 százalékkal, a szlovák 6,2 százalékkal, míg az osztrák 7 százalékkal esik vissza. A lengyelországi GDP 4,6 százalékkal csökken az idén, a csehországi pedig 6,5 százalékkal.
A nagy uniós tagállamok közül a német GDP 7 százalékkal, a francia 7,2 százalékkal, a spanyol 8,0 százalékkal, az olasz pedig 9,1 százalékkal csökken 2020-ban az IMF előrejelzése szerint.
Súlyosabb világválság jöhet, mint 2008-ban
A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt az idén globális recesszióra, jövőre pedig a visszaesést kompenzáló lendületes növekedésre számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált prognózisában. A bruttó hazai termék az előrejelzés szerint minden régióban visszaesik az idén Kína és India kivételével, ahol csak a növekedési ütem lassulása várható. A világgazdasági növekedési prognózisában (World Economic Outlook) az IMF az idén a globális bruttó hazai termék (GDP) 3,0 százalékos csökkenését várja a 2019-es 2,9 százalékos növekedés után. A teljesítmény idei zsugorodását viszont a világgazdaság 2021-ben 5,8 százalékos GDP-növekedéssel ellentételezi majd. Az IMF mostani előrejelzésében az előző prognózisban jelzett növekedést a tavaly októberben publikálthoz képest 2020-ra vonatkozóan 6,4 százalékponttal rontotta, a 2021-es becslést pedig 2,2 százalékponttal emelte. A tavaly októberi World Economic Outlook idén januárban kiadott felülvizsgált változatához képest a 2020-as növekedési előrejelzést 6,3 százalékponttal módosította lefelé, a 2021-est pedig 2,4 százalékponttal módosította felfelé az IMF. Az IMF elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008/2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Hangsúlyozza azonban, hogy az ellenintézkedéseknek és központi ösztönzőknek köszönhetően a gazdaság sokkal gyorsabban tér majd vissza a normális kerékvágásba mint akkor. Mivel a negatív következmények sokkal kiélezettebben jelentkeznek egyes gazdasági ágazatokban mint másokban, a politikának célzott költségvetési, monetáris és pénzügyi intézkedésekkel kell a leginkább érintett lakossági és üzleti területek segítségére sietni – hívják fel a figyelmet a washingtoni székhelyű hitelintézet elemzői.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!