A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt globális recesszióra számít az IMF
Fotó: Pixabay
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Románia gazdasági növekedési kilátásait is jelentős mértékben rontotta a washingtoni székhelyű pénzintézet.
2020. április 15., 19:232020. április 15., 19:23
2020. április 15., 19:412020. április 15., 19:41
Jelentős mértékben rontotta Románia idei növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű hitelintézet által kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, World Economic Outlook című világgazdasági növekedési prognózis szerint 2020-ban a román gazdaság 5 százalékkal zsugorodik. Az októberi IMF-előrejelzés eközben még 3,5 százalékos növekedést vetített előre.
A friss előrejelzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy idén robbanásszerűen megemelkedik a munkanélküliségi ráta, a 2019-ben regisztrált 3,9 százalékról idén 10,1 százalékra ugrik, és jövőre is csak 6 százalékig süllyed vissza a mutató. Az infláció az IMF elemzői szerint idén 2,2 százalékos lesz.
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa egyébként egybecseng több romániai szakértő várakozásaival: a BRD elemzői alapesetben 3,9 százalékos, a BCR-é 4,7 százalékos visszaesést várnak. Az ING előrejelzése pesszimistább, aszerint a zsugorodás üteme eléri a 6,6 százalékot. Ezzel szemben a Világbank jóval derűlátóbb, minap kiadott előrejelzésében ugyan jelentősen rontotta a román gazdaság idei kilátásait, de még így is 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2020-ra a korábbi 3,8 százalékhoz mérten.
Az IMF mostani prognózisa szerint amúgy a máltai gazdaság sínyli meg a legkevésbé a koronavírus-világjárványt, ezen a listán Magyarország a második 3,1 százalékkal. A közép-kelet-európai térség országai közül a horvátországi GDP 9 százalékkal csökken az idén, a bolgár 4 százalékkal, a szlovén 8 százalékkal, a szlovák 6,2 százalékkal, míg az osztrák 7 százalékkal esik vissza. A lengyelországi GDP 4,6 százalékkal csökken az idén, a csehországi pedig 6,5 százalékkal.
A nagy uniós tagállamok közül a német GDP 7 százalékkal, a francia 7,2 százalékkal, a spanyol 8,0 százalékkal, az olasz pedig 9,1 százalékkal csökken 2020-ban az IMF előrejelzése szerint.
Súlyosabb világválság jöhet, mint 2008-ban
A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt az idén globális recesszióra, jövőre pedig a visszaesést kompenzáló lendületes növekedésre számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált prognózisában. A bruttó hazai termék az előrejelzés szerint minden régióban visszaesik az idén Kína és India kivételével, ahol csak a növekedési ütem lassulása várható. A világgazdasági növekedési prognózisában (World Economic Outlook) az IMF az idén a globális bruttó hazai termék (GDP) 3,0 százalékos csökkenését várja a 2019-es 2,9 százalékos növekedés után. A teljesítmény idei zsugorodását viszont a világgazdaság 2021-ben 5,8 százalékos GDP-növekedéssel ellentételezi majd. Az IMF mostani előrejelzésében az előző prognózisban jelzett növekedést a tavaly októberben publikálthoz képest 2020-ra vonatkozóan 6,4 százalékponttal rontotta, a 2021-es becslést pedig 2,2 százalékponttal emelte. A tavaly októberi World Economic Outlook idén januárban kiadott felülvizsgált változatához képest a 2020-as növekedési előrejelzést 6,3 százalékponttal módosította lefelé, a 2021-est pedig 2,4 százalékponttal módosította felfelé az IMF. Az IMF elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008/2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Hangsúlyozza azonban, hogy az ellenintézkedéseknek és központi ösztönzőknek köszönhetően a gazdaság sokkal gyorsabban tér majd vissza a normális kerékvágásba mint akkor. Mivel a negatív következmények sokkal kiélezettebben jelentkeznek egyes gazdasági ágazatokban mint másokban, a politikának célzott költségvetési, monetáris és pénzügyi intézkedésekkel kell a leginkább érintett lakossági és üzleti területek segítségére sietni – hívják fel a figyelmet a washingtoni székhelyű hitelintézet elemzői.
Az európai uniós tagállamok többsége megszavazta a Kínában gyártott elektromos autók behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről szóló javaslatot pénteken – jelentette be az Európai Bizottság.
Csaknem 3 millió eurót költ új székházára a Csíkszentkirályon természetes ásványvizet palackozó Hargita Gyöngye Rt., amely meg is versenyeztette a tervezőket. A székelyföldi ásványvíz-palackozó 19 pályázat közül választotta ki a nyertes látványterveket.
Egyre elképesztőbb idő alatt fogy el egy-egy régióban a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági vásárlását támogató Zöld ház program pénzkerete.
Az üdülési csekkeknek idén is jelentős pozitív hatása volt a belföldi turizmusra, különösen a főszezonon kívüli időszakokban – vont mérleget a nyári idény lezárultával az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) csütörtöki közleményében.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint csütörtökön a szerdai 383,4311 lejről 24,11 banival (0,06 százalékkal) 383,6722 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent.
Felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság Románia ellen, mivel az korlátozza a piaci szereplők szabadságát az áram és a gáz nagykereskedelmi árának meghatározása, illetve a földgáz exportja tekintetében.
Csökkent az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon meghirdetett távmunkahelyek (home office) száma, miután a 2020–2022-es időszakban látványosan nőtt, az egy év alatt meghirdetett állások több mint 10 százalékát téve ki – derül ki az eJobs friss elemzéséből.
Mintegy 122 000 háztartás kaphat napelemeket és energiatárolókat a kiszolgáltatott személyek számára a RePowerEU program révén elkülönített keretből – jelentette be szerdán Adrian Câciu európai beruházásokért felelős miniszter.
Több mint 2,6 millió kedvezményezett kap októberben ismét 250 lejes élelmiszer-vásárlási támogatást – jelentette be szerdán Adrian Câciu, az európai beruházásokért felelős miniszter.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 augusztusában 5,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júliusban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!