Lassult a gazdasági növekedés az Európai Unióban és az euróövezetben is a második negyedévben. A felülvizsgált, de még nem végleges adatok szerint a legnagyobb gazdasági növekedést Magyarország érte el negyedéves és éves összevetésben is a június végével záródott három hónapban.
2019. szeptember 06., 14:162019. szeptember 06., 14:16
2019. szeptember 06., 14:222019. szeptember 06., 14:22
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közölt adatai szerint a június végével záródott három hónapban az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással 0,2 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az euróövezetben és az Európai Unióban. Az első negyedévben az euróövezetben 0,4 százalékkal, az unióban 0,5 százalékkal bővült a gazdaság az előző három hónaphoz képest.
Éves bázison szezonális kiigazítással az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban pedig 1,4 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben. Ez szintén kisebb gazdasági ütem az első negyedévben mért 1,3 százalékhoz, illetve 1,6 százalékhoz képest. A GDP-statisztika országokra lebontva még hiányos, három országból – Írország, Luxembourg és Málta – egyelőre nincs adat.
A legnagyobb csökkenést Nagy-Britanniában mérték, 0,2 százalékosat, majd Németország és Svédország következett (egyaránt -0,1 százalék). Olaszország gazdasága stagnált.
Éves összehasonlításban Magyarország 5,2 százalékos GDP-növekedéssel áll a lista élén, majd Románia következett 4,6 százalékkal és Lengyelország 4,2 százalékkal. A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül Németország 0,4 százalékos, Franciaország 1,4 százalékos, Spanyolország pedig 2,3 százalékos növekedést ért el. Olaszország gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott.
A foglalkoztatottság az első negyedévhez képest az euróövezetben 0,2 százalékkal bővült április-júniusban, és 0,3 százalékkal az Európai Unióban. Az első negyedévben a foglalkoztatás az euróövezetben 0,4 százalékkal, az unióban 0,3 százalékkal bővült. A tavalyi második negyedévhez képest az euróövezetben 1,2 százalékkal, az unióban pedig 1,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Mindkét adat 0,2 százalékponttal gyengébb az első negyedévinél.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!