Lassult a gazdasági növekedés az Európai Unióban és az euróövezetben is a második negyedévben. A felülvizsgált, de még nem végleges adatok szerint a legnagyobb gazdasági növekedést Magyarország érte el negyedéves és éves összevetésben is a június végével záródott három hónapban.
2019. szeptember 06., 14:162019. szeptember 06., 14:16
2019. szeptember 06., 14:222019. szeptember 06., 14:22
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közölt adatai szerint a június végével záródott három hónapban az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással 0,2 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az euróövezetben és az Európai Unióban. Az első negyedévben az euróövezetben 0,4 százalékkal, az unióban 0,5 százalékkal bővült a gazdaság az előző három hónaphoz képest.
Éves bázison szezonális kiigazítással az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban pedig 1,4 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben. Ez szintén kisebb gazdasági ütem az első negyedévben mért 1,3 százalékhoz, illetve 1,6 százalékhoz képest. A GDP-statisztika országokra lebontva még hiányos, három országból – Írország, Luxembourg és Málta – egyelőre nincs adat.
A legnagyobb csökkenést Nagy-Britanniában mérték, 0,2 százalékosat, majd Németország és Svédország következett (egyaránt -0,1 százalék). Olaszország gazdasága stagnált.
Éves összehasonlításban Magyarország 5,2 százalékos GDP-növekedéssel áll a lista élén, majd Románia következett 4,6 százalékkal és Lengyelország 4,2 százalékkal. A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül Németország 0,4 százalékos, Franciaország 1,4 százalékos, Spanyolország pedig 2,3 százalékos növekedést ért el. Olaszország gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott.
A foglalkoztatottság az első negyedévhez képest az euróövezetben 0,2 százalékkal bővült április-júniusban, és 0,3 százalékkal az Európai Unióban. Az első negyedévben a foglalkoztatás az euróövezetben 0,4 százalékkal, az unióban 0,3 százalékkal bővült. A tavalyi második negyedévhez képest az euróövezetben 1,2 százalékkal, az unióban pedig 1,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Mindkét adat 0,2 százalékponttal gyengébb az első negyedévinél.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!