Míg a románok Putyint és az oroszokat, az erdélyi és székelyföldi magyarok Zelenszkijt és az ukránokat okolják a háború kirobbantásáért
Fotó: Krónika
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében. A kutatók a geopolitikai helyzethez, azaz az orosz–ukrán konfliktushoz való viszonyulás alakulását is feltérképezték, a friss számokat 2022-es felmérésük adataival vetették össze.
2024. május 07., 17:492024. május 07., 17:49
2024. május 07., 18:112024. május 07., 18:11
Nem először felmerült feltételezést vél alátámasztani legújabb kutatásában a Bálványos Intézet, mégpedig hogy a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) geopolitikai nézeteihez és attitűdjéhez állnak legközelebb az erdélyi magyarok nézetei az ukrajnai háború kapcsán: fő célként érvényesül a szuverenitás, továbbá a Nyugat- és ukránellenesség. A kutatás eredményeit Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa ismertette.
Mint elhangzott, a romániai összadatok ennél árnyaltabbak, változás érzékelhető a 2022-es számokhoz képest. Míg két évvel ezelőtt a nagy többség (74 százalék) Oroszországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért, mára sokan bizonytalanok, esetleg nem kívántak választ adni a kérdésre, hogy ki áll a konfliktus mögött. A kérdés szempontjából a Székelyföld jelentette már 2022-ben is – és most is – a kivételt, a „mainstreammel” való szembehelyezkedést, a tömbmagyar régióban okolták legkevesebben Oroszországot, illetve Vlagyimir Putyint a háború kitörése miatt.
Fotó: Krónika
Erdélyi vonatkozásban jelenleg (is) érzékelhető egyfajta Nyugat-ellenesség, de Kiss Tamás szociológus szerint ezt nem szabad oroszpártiságként értelmezni. Kiemelte, hogy
Romániai szinten változott Ukrajna európai uniós, illetve NATO-csatlakozásának támogatása is, amit a szakértők a háború egyfajta „normalizálódásával” magyaráznak. Vagyis azok, akik két éve ezt még azért utasították el, mert attól tartottak, hogy ez Romániát is belesodorná a háborúba, ma már – a helyzetet „megszokva” – természetes folyamatnak látják, hogy lassan Ukrajna is erre az útja lépjen. Az erdélyi magyarok körében nem változott jelentősen a csatlakozásokat támogatók aránya, ők továbbra is elutasítóbbak és elenyésző azok aránya, akik támogatják az ukránok uniós és NATO-integrációját.
Az intézet munkatársai a bevándorlás, illetve a menekültek kapcsán is végeztek felmérést, amelyből szintén az derül ki, hogy jelentős különbségek mutatkoznak románoknak és erdélyi magyaroknak a jelenséggel kapcsolatos viszonyulása között.
A románok körében nincsenek jelentős különbségek a kérdés tekintetében annak alapján, hogy a megkérdezettek mely párt szavazói.
Menekültek befogadásához fűződő attitűd románok, illetve erdélyi és székelyföldi magyarok körében
Fotó: Krónika
A szakemberek kiemelték azt is, hogy a felmérés szerint
Arról is szó esett, hogy az erdélyi magyarok megélhetési (munkavállalási), és kulturális okok miatt (is) tartanak a menekültektől, bevándorlóktól. A szociológusok újságírói kérdésre kifejtették, az esetlegesen Erdélyben letelepedő bevándorlók hosszú távon a román ajkú közösséget fogják gyarapítani. Mivel az állam, az ügyintézés nyelve román, a bevándorlók románul tanulnak majd meg, nem magyarul, így a románul beszélők száma nő, nem a magyarul beszélőké.
A lakosság intézményekbe vetett bizalma kapcsán kiemelték, hogy az erdélyi magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalma folyamatos csökkenést mutat évek óta, újra és újra negatív rekordokat dönt meg, jelenleg 26 százalékon mozog, messze a 49 százalékos romániai arány alatt.
Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok ismertették a kutatás eredményeit a kincses városban
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Toró Tibor elmondta, jelen pillanatban az erdélyi magyarok választási hajlandósága jelentősen magasabb a többségi lakosság szavazókedvénél, amit a szakértők egyrészt az RMDSZ korán megkezdett kampányának tulajdonítanak.
A közvélemény-kutatás szerint ha a választások (bármelyik az idei szuperválasztási év megmérettetései közül) jövő vasárnap lennének, a románoknak körülbelül negyven százaléka menne el biztosan szavazni, eközben az arány a magyarok esetében körülbelül hatvan százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás