miközben a Világbank előrejelzése szerint 3,5 százalékkal nő az idén a román gazdaság.

Várható volt a visszaesés

Az országos statisztikai intézet jelentésében szereplő tavalyi 4,1 százalékos gazdasági növekedés gyakorlatilag megfelel az elemzői várakozásoknak – mutatott rá a Krónika megkeresésére Bálinth Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője. Kifejtette, amikor a tavalyi terveiket készítették, ők már 4 százalék körüli növekedéssel számoltak, ebben elemzői konszenzus volt, a döntéshozók, a kormány voltak inkább optimisták. Hozzátette, az előrejelzésekben ugyanakkor vannak bizonytalansági tényezők, senki nem tudhatja pontosan, mi lesz egy év alatt. Valójában

– vallja Bálinth Csaba.

Felidézte, a korábbi években ahhoz szoktunk, hogy többször volt áfacsökkentés, az infláció alacsony volt, tehát a kamatok is csökkentek, ez erős löketet adott gazdaságnak. Sőt ezzel párhuzamosan az euróövezet gazdaságainak a fellendülése is segítette a romániait. „2017 lehetett a román gazdaság csúcséve. Azóta a gazdasági növekedés üteme mérséklődik, normalizálódik” – fejtette ki az elemző. Hozzátette, most már nincs tér arra, hogy további jelentős áfacsökkentéseket hajtson végre a kormány, hiszen a költségvetési hiány éppen hogy 3 százalék körül van, illetve a kamatok már emelkedtek, Nyugat-Európa gazdasága is meglepően lassul. Ezek a tényezők játszottak közre, hogy

Idén még rosszabb lehet

„Idén arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés üteme tovább mérséklődik” – szögezte le a szakértő. Bálinth Csaba szerint amúgy a fogyasztás várhatóan erős marad, hiszen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, nehéz jól képzett szakembereket találni, ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tovább növeljék a fizetéseket, az állami szektorban is volt egy jelentős béremelés, sőt a minimálbér is nőtt.

– mondta Bálinth.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy kevésbé optimisták azonban az elemzők a beruházásokat illetően, holott ebben az időszakban jól kellene teljesítsenek, de a kormányintézkedések körüli bizonytalanság erre negatívan hat. A bankokra kivetett adó a hitelezést lelassítja, ezen belül a vállalati hitelezést is, ami szintén a beruházásokra hat vissza negatívan. A GDP többi része, az export és az import közötti olló tovább szélesedik, mert az importot tovább hajtja a fogyasztás növekedése, az eurózóna lassulása pedig nem kedvez az exportnak, ez együtt negatív hatással lehet a növekedésre.

Bálinth Csaba arra is kitért, Romániában a kockázatok magasak, és növekednek, hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsan növekedett, az ország a magas költségvetéshiány miatt sérülékenyebb, a globális gazdasági növekedés pedig bizonytalan, így bármilyen sokk éri Romániát, komolyabban megérzi, mint a régió többi országa.