Recessziós kilátások: az elemző szerint nem riogatni kell, de vannak aggasztó jelek a világgazdaság alakulásában

Küszöbön a recesszió – az elmúlt néhány napban több helyről is visszaköszönt ez a szalagcím. Voltak, akik óvatosabban kezelték a világgazdasági mozgásokat, és kérdőjellel hozták, mások viszont kijelentő módban okoztak riadalmat az egyszerű olvasók, tévénézők körében.

A fő okot a tőzsdék szolgáltatták: a hirtelen kialakult pánikhangulatban vásárlás helyett sokan inkább eladtak részvényeikből, vagy éppen a biztonságosabbnak tekintett állampapírt vagy az aranyat választották.

Mint a Portfolio.hu gazdasági portál elemzése is rámutat, a világgazdaság gyengélkedésével kapcsolatos félelmek nem új keletűek, az idei évben azonban eddig többnyire háttérbe szorultak, ami az amerikai részvénypiacok szárnyalásán is látszott. Most azonban a pénteken érkezett euróövezeti beszerzésimenedzser-index adatok alaposan felkavarták a piacokon az állóvizet: az európai tőzsdék, az euróárfolyam és a kötvénypiaci hozamok hirtelen esni kezdtek, a rossz hangulat pedig az amerikai piacokat is megfertőzte, s erre csak ráerősített, hogy péntek délután folyamán az USA-ból is gyenge beszerzésimenedzserindex-adatok érkeztek.

Az amerikai részvénypiacok zuhanásba kapcsoltak, a félelemindex hónapok óta tartó csökkenést követően hirtelen elszállt, a pánikszerű hangulat pedig a kötvénypiacokat sem kerülte el.

Mint a portál elemzője is kiemeli: a heves piaci reakció hátterében a globális, illetve az amerikai gazdaság lassulásával, esetleges közelgő recessziójával kapcsolatos aggodalmak felerősödése állt. Gazdasági kuriózum ugyanis, hogy 1955 óta 9 recessziós periódusa volt az Egyesült Államoknak, amelyet minden alkalommal a hozamgörbe negatív tartományba fordulása előzött meg. Az invertálódást 6–24 hónappal követte a gazdasági visszaesés. Így nem csoda, hogy a piacokat aggasztja az amerikai recesszió lehetősége, a Portfolió szerint pedig

az aggodalom nem feltétlenül indokolatlan, hiszen a kötvénypiacok a múltban többször is sikeresen jeleztek előre közelgő recessziót, de azért érdemes fenntartásokkal kezelni ezeket a jelzéseket.

„Egy válságot nehéz előre jelezni, viszont vannak olyan jelek, amelyek óvatosságra intenek” – értékelt a Krónika megkeresésére Bálinth Csaba, az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője. Leszögezte egyúttal, hogy

nincs szükség a riogatásra, ám körültekintő, megfontolt költekezéssel, megtakarításokkal fel lehet készülni egy esetleg bekövetkező gazdasági válságra.

A szakértő rámutatott: a világgazdaság konjunktúraciklusa előrehaladott állapotban van, régóta növekszik. „Ez nem azt jelenti, hogy bekövetkezik a válság, de előbb-utóbb minden ciklus véget ér. Tudjuk, a fák nem nőnek az égig” – fogalmazta meg az elemző.

Mint részletezte, a világgazdaság növekedése lelassult, az Egyesült Államokban a tavalyi 3 százalékos növekedés után idén 2 százalékkal számolnak a költségvetés-lazítási intézkedések eredményeképpen. Az eurózóna eközben már tavaly negatív meglepetést okozott, a gazdaság a vártnál gyengébben teljesített, a 2019-es korai adatok pedig azt mutatják, hogy a helyzet tovább romlik.

Ezért a pénzügyi piacok nyugtalanabbá, idegesebbé váltak az elmúlt időszakban” – magyarázta a történéseket a makrogazdasági elemző.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a 10 éves államhozam és a három hónapos kamatok közötti különbség (spread) negatívba fordult, ez a történelmi tapasztalatok alapján jó mutatónak bizonyul a gazdasági recessziók előrejelzésére, így ez is hozzájárult ahhoz , hogy világszerte előjöjjenek a félelmek.

A szakértő kiemelte, a világgazdaság helyzete mindenkit érint, ám Románia az átlagosnál is sérülékenyebb a magas folyófizetési mérleg és költségvetés hiánya miatt. Az ország meglátása szerint nincs felkészülve egy válságra, bár annak nem kell feltétlenül olyan mértékűnek lennie, mint 2008-ban, hiszen a romániai gazdaság sem annyira túlfűtött, mint 2008 előtt, de térségi összevetésben mégis Romániában csapódhat le leginkább egy világgazdasági recesszió negatív hatása. „Nem riogatni kell, de tagadhatatlan, hogy vannak aggasztó jelek” – mondta Bálinth Csaba.

Szerinte érdemes ilyenkor többet félretenni, ha van rá lehetőség, tartalékolni az esetleges válságos időszakra. Biztonságos, válságálló megtakarítási formákat kell választani, például nem érdemes részvényekbe fektetni.

Most gyorsabb vagy lassúbb ütemben növekednek a fizetések, ilyenkor érdemes félretenni, a megtakarítás később jól jöhet. Másrészt, aki most tervezi, hogy hitelt vesz fel, körültekintően számolja ki, miként tudja törleszteni, tanácsolja az elemző. A fogyasztás jobban hajtja az importot, az inflációt, tehát ezt sem árt visszafogni, részletezte az óvatosság és a körültekintő tervezés fontosságát a szakember.

Eközben Németh Dávid, a magyarországi K&H Bank vezető elemzője a Globális lassulás, kontra bérnövekedés: mi lehet e folyamat vége? című, a Videoton Holding Zrt. által szervezett üzleti fórumon szerdán úgy vélekedett: az amerikai inverz hozamgörbe miatt nem kell aggódni, mert most más a helyzet, mint korábban hasonló esetekben, de a kínai lassulás és a háztartások óvatosabbá válása intő jel.

– idézi az elemző felszólalását a Portfolió. Németh Dávid szerint problémát jelent a mostani környezetben, hogy az adósságok – különösen a vállalati és az állami rendszerben – tovább nőttek az elmúlt években. Kínának nagy a hitelállománya, de a bedőlési ráta alacsony – mondta a szakértő, rámutatva egyúttal, hogy amikor jól megy a gazdaság, akkor egy rossz hitel is jónak tűnik, amikor viszont lassul a gazdaság, akkor jöhetnek a bedőlések. Szerinte az eurózónában komoly problémák vannak az állami eladósodás miatt, amelynek fertőzési hatása lehet a gazdasági helyzet romlásával.

Hozzátette: további kockázatnak tekintik sokan, hogy az amerikai hozamgörbe laposodik, és amikor inverzzé válik, akkor 18–20 hónap múlva recesszió lesz a korábbi tapasztalatok szerint. „De érdemes-e összevetni ezt az időszakot a korábbiakkal?” – tette fel a kérdést Németh. Szerinte nem igazán, „mert a jegybankok eltorzítják az egyensúlyi szintekről a hozamokat, ezt látjuk Amerikában, Európában, de Magyarországon is, hogy olcsóbb finanszírozást biztosítsanak az államnak”.

„A monetáris politika még mindig nagyon támogató, nem arról van szó, hogy restriktív lenne” – fejtegette Németh Dávid, így szerinte az inverz hozamgörbe miatt most nem lesz recesszió, a hozamok ugyanis nem a piac által kialakított szinteket tükrözik, hanem a jegybankok beavatkozásának hatását.