A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4 százalékra emelte az idei román gazdasági növekedéssel kapcsolatos becslését a korábbi 3,1 százalékról.
Lassult a gazdasági növekedés az EU-ban és az euróövezetben is a második negyedévben. A nem végleges adatok szerint a legnagyobb növekedést Magyarország érte el negyedéves és éves összevetésben is a június végével záródott három hónapban.
Az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben júniusban, a burgonya ára pedig ugyan csökkent májushoz képest, de a decemberi árszintnél még mindig több mint 37 százalékkal magasabb.
Az autóipar termeli az nemzeti össztermék (GDP) 14%-át és ez teszi ki a román export 26%-át – közölte egy szerdai szakkonferencián Christophe Dridi, a Renault-csoport és a Dacia gyár vezérigazgatója.
Az idei első negyedévben 5 százalékkal nőtt Romániában össztermék (GDP) a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte szerdán gyorsjelentésében az Országos Statisztikai Intézet.
Nem szolgált túl sok jó hírrel tavaszi prognózisában az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság, az Európai Bizottság pedig még lesújtóbb hírekkel rukkolt elő friss elemzésében.
A korábban becsült 2,8%-ról 3,2%-ra módosította az idei inflációra vonatkozó prognózisát az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A bizottság ugyanakkor a korábbi, 4,67 lej/eurós középárfolyamra vonatkozó előrejelzését 4,74 lej/euróra változtatta.
Az októberi 3,4-ről 3,1 százalékra csökkentette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, ezzel párhuzamosan emelte az inflációs ráta és az államháztartási hiány szintjére vonatkozó becslést.
Románia fogyasztói ország, vagyis többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ráadásul a beruházóknak sem vonzó célpont – ez a következtetés vonható le Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke szerint a külkereskedelmi mérleg kapcsán.
Már a tavalyi év végén számos elemző kongatta a vészharangot, hogy recesszió felé tart a világgazdaság, és ez már a közeljövőben bekövetkezhet. Szakértők szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, de azért nem árt takarékoskodni.
Nem jöttek be a szociálliberális kormány tavalyi növekedési előrejelzései, és az ideiben sem bíznak az elemzők.
Tavaly 4,1 százalékkal nőtt Románia összterméke (GDP) az előző évhez képest – közölte csütörtökön gyorsjelentésében az országos statisztikai intézet.
A 2021-ig terjedő időszak végére 5%-os gazdasági növekedés és 1,79%-os költségvetési hiány várható – derül a pénzügyminisztérium által közzétett, 2019-2021-es időszakra vonatkozó költségvetési stratégiából.
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
Tavaly GDP-arányosan 2,88 százalék volt a román államháztartási hiány, a 2017-essel megegyezően – közölte hétfőn a román pénzügyminisztérium.
Nem olyan rossz a román gazdaság helyzete, mint 2007–2008-ban, ám az előző pár évhez képest elindult egy negatív tendencia, ezért csak abban bízhatunk, hogy nem lesz kedvezőtlen külső hatás – értékelt a Krónikának Bálint Csaba elemző.
Az idei első tizenegy hónapban a román bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát tette ki az államháztartási hiány, amely mintegy két és félszer nagyobb a tavalyi év azonos időszakához mérten – derült ki szombaton a román pénzügyminisztérium által közölt adatokból.
Az idei második költségvetés-kiigazítást fogadta el a román kormány, amely továbbra is vállalja, hogy 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány.