Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi néprajzkutató szerint várakozáson felüli változások mentek végbe 1989 decemberében Romániában, és nem kevés az sem, ami azóta történt, ennek ellenére nagyon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy másokhoz hasonlóan remélte. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalm&am
Határozatban emlékezett meg az Európai Parlament az 1989-es romániai forradalom áldozatairól az események 30. évfordulója alkalmából, egyúttal felszólította Romániát az igazság kiderítésére az akkori eseményekkel kapcsolatban.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, volt politikus szólal meg.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
Egyedül az RMDSZ egyik EP-képviselője méltatta – ő is burkolt kritikával – Tőkés Lászlónak a romániai rendszerváltásban szerzett érdemeit az 1989-es forradalomról hétfőn Strasbourgban rendezett vitán.
Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus Johannis államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi romániai forradalom ügyében a parlament hétfői emlékülésén mondott beszédében.
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.
„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.
Tőkés László szerint 1989-ben olyan erős volt már a kommunista diktatúra nyomása, hogy nem volt hova hátrálni.
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
Markó Béla kapta az idei Zelk Zoltán-díjat szerdán este Budapesten. A Zelk Zoltán Alapítvány által 2000-ben létrehozott elismerésről a díj kuratóriuma döntött: Forgó Zsuzsa, Bazsányi Sándor, Kántor Péter. Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és iro
Visszakerült a keresztek fölé a győzelmet jelképező stilizált v betű az 1989-es forradalom marosvásárhelyi áldozatai emlékművénél. Az elkorhadt részt a városháza illetékesei pótolták. Ugyanakkor a forradalmárok egy új, a város főterén elesettek áldozatához méltó, kőből készült emlékművet követelnek.
Tőkés László szerint a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Az EMNT Temesváron rendezett román–magyar konferenciát.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
„Mindannyian élő robotok vagyunk” – ez az érzés erősödik bennünk Botházi Mária tárcáit, glosszáit olvasva, melyekből újabb kötetnyi állt össze. A Biorobot című könyvet hétfőn este mutatták be a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét.
Kárpát-medence-szerte, többek közt Érmindszenten, Csucsán és Nagyváradon is megemlékeztek a hét végén Ady Endréről, aki a 142 éve született, és száz éve hunyt el.
Márton Evelin írónak, rádiós szerkesztőnek ítélték idén a Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját.
Látogatottsági adatok