Márton Evelint (jobbra) Demeter Zsuzsa kérdezte
Fotó: Pap Melinda
Márton Evelin írónak, rádiós szerkesztőnek ítélték idén a Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját.
2019. november 24., 14:072019. november 24., 14:07
2019. november 24., 17:102019. november 24., 17:10
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott díjátadó ünnepségen Karácsonyi Zsolt főszerkesztő és Csige Sándor konzul köszöntője után László Noémi költő mondott költői hangvételű laudációt. „Mi lenne velünk nélküled, drága jó mesemondó?” – kezdődött a méltatás, mely felidézte azt az olykor ismerős, máskor egzotikus világot, melybe Márton Evelin írásai révén „utazhatunk”.
„Azért adunk most zengzetes díjat neked, hogy küldetésed soha ne feledd el! Vezess minket tovább, a rengetegben” – zárult a méltatás.
A díjazottat Demeter Zsuzsa kritikus, szerkesztő faggatta, rámutatva: Márton Evelin „sokfelé terjeszkedő figura”, sokat utazik, sok helyen élt, így azt gondolhatnánk, sehol sincs otthon. Itt is itthon van, máshol is, és van, amikor sehol, mondta a meghívott, aki szinte valamennyi hazai folyóiratban publikál, ugyanis nem szeret visszautasítani felkérést.
Karácsonyi Zsolt főszerkesztő átadja a díjat
Fotó: Pap Melinda
Demeter Zsuzsa a regényt „nem tipikusan erdélyi magyar könyv”-ként jellemezte, úgy vélve, több köze van a dél-romániai életérzéshez. A szerző szerint a román kritikusok egy generáció korképének tartják, miközben sok benne az életrajzi elem. A „határátlépés” abban is megmutatkozik, hogy románul már írt verset, miközben magyarul nem mert, vallotta be. A románok felé való nyitásról elmondta,
„Most élünk, most kell tenni valamit” – összegzett.
Miközben pályatársai irodalmi műhelyekben bontogatták szárnyaikat, ő művészettörténetet tanult és versenyszerűen futott. Ma is szoros a kapcsolata a művészetekkel, főként a képzőművészettel, a sport pedig kitartásra nevelte, ugyanis ha valaminek nekifog, olyan, mintha edzése lenne. „Nem vettem komolyan soha azt, hogy író leszek, most is kételkedem benne néha” – vallotta be a díjazott.
Az idén januárban elhunyt Csíky András kolozsvári színművész nevét viseli az újonnan létrejött alapítvány, amely a színművész akaratából az általa kapott Kossuth-díjjal járó évenként pénzjutalmat fiatal erdélyi színészeknek ítéli oda.
A kilencedik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elérkezett második feléhez, de a következő napokban is színes és sokszínű programokkal várja a színházkedvelő közönséget.
Michal Toczek fiatal lengyel filmes Egy kiégett házasság (A Dead Marriage) című kisjátékfilmje nyerte idén a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál fődíját.
Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.
Kolozsváron, a magyar opera stúdiójában tartják a vásárhelyi nemzetközi kamarazenei fesztivál beharangozó koncertjét.
Maia Morgenstern hírneves román színművész is oktatni fog a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) iduló zsidó színészképző szakon.
Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből inspirálódott bábjáték premierjére készül a kolozsvári Puck Bábszínház.
Gy. Szabó Béla művészeti hagyatékából nyílik életmű-kiállítás a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota második emeleti kiállító termeiben november 8-án, pénteken, 18 órakor – tájékoztatta a Krónikát a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóirodája.
Ahogy azt Matthijs Wouter Knol, az EFA igazgatója októberben bejelentette, idén már az animációs és dokumentumfilmek is indulhatnak a legjobb európai film díjáért.
Újjászületünk! Csereyné – 200 címmel nyílik meg a Székely Nemzeti Múzeum új alapkiállítása 2024. november 11-én, hétfőn 18 órakor az intézmény Bartók Béla termében – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!