Rendszerváltó harmincasok: Kolumbán Gábor szerint Ceauşescu művét folytató ország lettünk

Kolumbán Gábor: az ország néhai diktátora sem tudott volna elképzelni a mainál keményebb nacionalista-sovén vonalat •  Fotó: Haáz Vince

Kolumbán Gábor: az ország néhai diktátora sem tudott volna elképzelni a mainál keményebb nacionalista-sovén vonalat

Fotó: Haáz Vince

A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket. Interjúalanyaink azt is felvázolják, mit reméltek 30 évvel ezelőtt, és ahhoz képest szerintük hová jutott az ország. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, közgazdász, volt politikus szólal meg.

Szucher Ervin

2019. december 19., 14:022019. december 19., 14:02

2019. december 19., 14:182019. december 19., 14:18

Soha nem fog oda megérkezni a román társadalom, ahova 1989 decemberében indult – állítja Kolumbán Gábor, az RMDSZ korábbi politikusa, akit harmincévesen Székelyudvarhelyen ért a forradalom, a fordulat után pedig az ideiglenes helyi tanács elnöke volt. A több mint tíz éve a Hargita megyei Énlakán élő, mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedő hatvanesztendős fizikus és közgazdász úgy érzi, az elmúlt három évtizedben Románia képtelen volt új világot szülni magának.

Idézet
Az a nemzedék, amely ezt megtehette volna, elment az országból. Akik meg maradtak, jobbára a diktatúrában szocializálódtak, és Ceauşescu művét folytatják”

– utalt a román politikum vezetőire a lapunknak nyilatkozó Kolumbán. Az udvarhelyszéki RMDSZ (1990–1991 között), illetve a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségét (1996–2000) is betöltő egykori politikus megítélése szerint

az ország néhai diktátora sem tudott volna elképzelni a mainál keményebb nacionalista-sovén vonalat, mint amilyent a politikum és a hátterében lévő erőszakszervezetek diktálnak.

Az 1989 decemberi székelyudvarhelyi események •  Fotó: Dávid Sándor Galéria

Az 1989 decemberi székelyudvarhelyi események

Fotó: Dávid Sándor

Harminc évvel ezelőtt Kolumbán Gábor hitt a forradalomban, de nem konkrét elvárásokat fogalmazott meg magában. Egyetlen célja volt: a demokrácia megteremtése. „Azt mondtam, amíg nincs demokrácia, fizikával sem érdemes foglalkozni” – idézi fel vezérgondolatát a Bukaresti Tudományegyetem fizika szakán diplomázott szakember. Mint mondja, 1989 decemberében, majd 1990 elején Székelyudvarhely elöljárójaként nem volt ideje elmélkedni meg tervezgetni. A múlt eltakarítása mellett sokkal inkább állandó tűzoltást végzett. Hol a vállalatvezetőkkel elégedetlen munkásokkal tárgyalt, hol a diáksággal meg a pedagógusokkal egyeztetett.

Idézet
Már az első napokban ráébredtünk, hogy erdélyi magyarokként sajátos helyzetbe kerültünk. A jogköveteléseink mindent fölülírtak.

Ahhoz, hogy fenn tudjunk maradni, mi is csatlakoztunk a Nemzeti Megmentési Fronthoz, a FSN-hez, de az égvilágon semmi közünk nem volt Iliescuékhoz”
– állítja Kolumbán.

korábban írtuk

Harminc éve kezdődött: az 1989. decemberi események összefoglalója
Harminc éve kezdődött: az 1989. decemberi események összefoglalója

Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.

„Önjáró” Székelyudvarhely

Székelyudvarhely a rendszerváltást követő első napokban valóban „önjáróként” működött. A városvezetés első határozata a ferencesek kolostorának visszaszolgáltatására vonatkozott, amelyet a kommunista rendszer iskolai bentlakásnak sajátított ki.

•  Fotó: Dávid Sándor Galéria

Fotó: Dávid Sándor

Mint Kolumbán Gábor meséli,

neki és kollégáinak nem volt szükségük semmiféle restitúciós törvényre ahhoz, hogy jóvátegyék a diktatúra túlkapását.

A rendelet aláírói számára is csak utólag derült ki, hogy az államosító rendszer elfelejtette a nevére telekeltetni a belvárosi ingatlant, így az udvarhelyi városvezetés döntése jogilag is megkérdőjelezhetetlenné vált. Az egykori polgármester arra is jól emlékszik, hogy az országban a székely anyavárosban bocsátották ki az első magántaxis engedélyeket.

Idézet
A forradalmat a Szekuritáté újjáalakítása, az ortodox egyház székelyföldi térhódítása és a legionárius mozgalom feléledése terelte nem kívánt irányba”

– vélekedik a politikai életből szinte húsz évvel ezelőtt kiszállt Kolumbán, aki egyébként a Matrica gyár munkatársaként csöppent a ’89-es eseményekbe. Elmondása szerint a decemberi forró napokban főnöke hazaküldte, hogy ne a munkaközösség előtt „hőzöngjön”.

„Akkoriban a Matrica laboratóriumában dolgoztam. Volt egy kolléganőnk, aki 16–17-én éppen Temesváron tartózkodott, onnan tudósított bennünket a történtekről telefonon. Ezért is éltem meg forradalmi, intenzív, kegyelmi lelki állapotban azokat a napokat. December 22-én részt vettem az utcai tüntetésen, délután bementem a vállalathoz, az este meg a városházán talált. Beválasztottak a tanácsba, majd három nap elteltével a lemondó Ubornyi Mihály helyett megtettek afféle polgármesternek” – idézi fel a harminc éve történteket Kolumbán Gábor, aki most is határozottan állítja: 1989 decemberében Romániában forradalom történt.

korábban írtuk

Rendszerváltó harmincasok: Salat Lehel szerint ma sokkal inkább veszélyben van belső szabadságunk
Rendszerváltó harmincasok: Salat Lehel szerint ma sokkal inkább veszélyben van belső szabadságunk

A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe
2025. július 13., vasárnap

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte

Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte
2025. július 13., vasárnap

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)

Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)