Fotó: Presidency.ro
Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus Johannis államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi romániai forradalom ügyében a parlament hétfői emlékülésén mondott beszédében.
2019. december 16., 14:312019. december 16., 14:31
2019. december 16., 16:112019. december 16., 16:11
Az elnök szerint Románia az eltelt három évtizedben visszatért a demokratikus államok közösségébe, de még sok adóssága van azokkal szemben, akik 1989-ben életüket adták a szabadságért. Hozzátette: az ország a NATO és az EU tagja lett, polgárai pedig megtanulták megvédeni megszerzett jogaikat, kiállásukkal és szavazatukkal védték meg a jogállamiságot, Románia európai elkötelezettségét.
Az elnök arra utalt, hogy harminc évvel a véres események után, alig néhány hete kezdődött meg a bukaresti legfelsőbb bíróságon az 1989-es forradalom pere, amelyben az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat.
A kétkamarás bukaresti parlament minden évben együttes ülésen emlékezik meg az 1989-es forradalomról. Az idei, 30. évfordulón az RMDSZ kezdeményezésére először történt meg, hogy a parlament díszülése – a megemlékezés időzítésével – nem a bukaresti forradalmi eseményekhez, hanem a temesvári népfelkelés kezdetéhez igazodott. A parlament házbizottságában idén Szabó Ödön, a szövetség képviselője kezdeményezte, hogy a parlament hagyományos díszülését december 16-án tartsák. A hétfői megemlékezésen csak az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor hozta szóba, hogy a forradalom szikrája Tőkés László temesvári református lelkész parókiájánál lobbant fel.
Novák rámutatott: 1989-ben Románia volt az egyetlen kelet-európai ország, ahol a kommunista diktatúra megdöntéséhez véráldozatra volt szükség, és ez volt az első történelmi pillanat, amikor Romániában a többség és a nemzeti kisebbségek egységesen, vállvetve léptek fel egy közös cél, a szabadság kivívása érdekében. Az RMDSZ szenátora arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarság hátrányos megkülönböztetése és beolvasztásának szándéka nem tűnt el, és a három évtized múltán is a nacionalizmus, demagógia és az európai értékek megkérdőjelezése maradt a térséget fenyegető legnagyobb veszély.
A megemlékezésen a román parlament – szintén az RMDSZ kezdeményezésére – nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte a kommunista diktatúra erőszakos cselekedeteit, az emberiesség ellen elkövetett bűneit. A dokumentum kiáll a demokrácia, az emberi jogok védelme mellett, és a kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott javak késedelem nélküli visszaszolgáltatását sürgeti.
A bukaresti parlament kifejezte a kommunizmussal szembeszegülő ellenállók iránti háláját és tiszteletét, elutasította a totalitarizmust, a fajgyűlöletet, antiszemitizmust és a nemzeti kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszédet.
Temesváron 1989-ben a kommunista diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László lelkészt élőlánccal védő magyar református gyülekezet néma tiltakozásából december 16-án bontakozott ki az első rendszerellenes tüntetés, amely – a karhatalom erőszakos fellépése nyomán – később valóságos népfelkeléssé, a kommunista diktatúrát megdöntő forradalommá alakult.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
1 hozzászólás