Mentesíteni kell a tabuktól a román–magyar kapcsolatokról zajló párbeszédet – Konferenciát rendeztek Temesváron

Krónika 2019. november 30., 20:46

Tőkés László szerint a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Az EMNT Temesváron rendezett román–magyar konferenciáján elhangzott: a lényegi kérdés az, kisebbségi közösségként hogyan fogadja el a magyarokat a többség, s a román–magyar viszonyt csak ezen a szinten – nem pedig az egyének szintjén – érdemes vizsgálni.

Tőkés László sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a többségi pártok jobbára nem létezőnek tekintik, és szőnyeg alá seprik a – kisebbségi – magyar ügyet Fotó: EMNT

A Temesvári Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának amfiteátrumában szervezte meg pénteken – hetedik alkalommal – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az immár hagyományosnak számító román–magyar konferenciáját. A tanácskozás résztvevői a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából tekintették át, hogy a romániai forradalmat követő időszakban miként alakultak a román–magyar kapcsolatok, s milyen lehetőségei vannak a párbeszéd és együttműködés felélénkítésének, valamint kísérletet tettek a különböző kulturális találkozási pontok feltérképezésére is.

Tőkés László, az EMNT elnöke rámutatott: a nacionálkommunista visszarendeződés viszonyai közepette a román politikai osztály nem tanúsított fogadókészséget a román–magyar párbeszéd iránt, s a „hozzá idomuló” RMDSZ-vezérkar a későbbiekben párbeszéd helyett szintén beérte a „pártbeszéddel”.

Közölte, ezen előzményeket szem előtt tartva elégtétellel tölti el, hogy 2013-mal kezdődően az EMNT a román–magyar konferenciák hagyományát meghonosította. Hozzátette, ha nem is dicsekedhetnek nagy horderejű eredményekkel, a párbeszéd jelképes erejű eszméjének és politikai programjának az éltetését rendkívüli fontosságúnak tartják. Felidézte, hogy a napokban Budapesten, a Reménység Szigetén, az Erdélyi Gyülekezetben helyeztek el koszorút a romániai forradalom vértanúinak a kopjafájánál, tisztelegve a román és magyar hősi halottak emléke előtt. „Magyarokként és románokként egymásra találtak a gonosz ellen és a szabadságért vívott közös küzdelemben. Román–magyar párbeszédünknek is ez lehetne a jelképes kiindulópontja” – mondta Tőkés László.

Az EMNT elnöke rendkívül károsnak nevezte, hogy a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Erre nézve szerinte igencsak jellemző, hogy a román politikai pártoknak az égvilágon semmi üzenetük és mondanivalójuk nincs a másfélmilliónyi erdélyi magyar közösség számára, ezt tapasztalhattuk legutóbb is, az államelnökválasztáson. „A többségi pártok jobbára nem létezőnek tekintik, és szőnyeg alá seprik a – kisebbségi – magyar ügyet” – idézte Tőkés Lászlót az EMNT sajtóközleménye.

A román–magyar konferencia – amelynek első alkalommal adott otthont Temesvár – keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen Ramona Băluțescu újságíró, író hangsúlyozta: a román–magyar kapcsolatokban kölcsönös odafigyelésre van szükség, s véleménye szerint az egyházi élet számos olyan fórumot kínál románoknak és magyaroknak egyaránt, ahol a kultúrák találkozhatnak, s az ökuménia jegyében ismerhetik meg egymás értékeit. „A vallási szokások és kegyhelyek megismerésével a nemzeti közösségek kultúrája is megismerhető” – hangsúlyozta Băluțescu, majd hozzátette: a sajtóban dolgozó kollégáival közösen olyan ötletbörzék létrehozását tervezik, melyek során bizonyos, a nemzeti és felekezeti kisebbségeket érintő témáknak biztosíthatnak nagyobb láthatóságot a román nyelvű sajtóban.

Eckstein-Kovács Péter jogász hozzászólásában hangsúlyozta: kiemelt jelentőséggel bírnak a román–magyar államközi kapcsolatok, s e tekintetben még bőven van tennivalója mindkét félnek, hiszen közös érdek, hogy a két ország – Románia és Magyarország – együttműködjön, s a lehető legjobb viszonyban legyen egymással. Az RMDSZ egykori szenátora, volt államelnöki tanácsadó elmondta: bár Románia alkotmánya előírja a kisebbségi törvény elfogadását, az mind a mai napig nem történt meg, s a nyelvhasználat területén – például az igazságszolgáltatásban – szintén komoly hiányosságok tapasztalhatók. Eckstein-Kovács Péter elmondta: szükséges lenne a közös román–magyar kormányülések gyakorlatát újra feleleveníteni, s a cserediák-programok is jó lehetőséget biztosíthatnának a nyelvtanulásra és egymás kultúrájának megismerésére.

Brîndușa Armanca egyetemi tanár, újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a románságnak és a magyarságnak közös történelme (is) van, így kiemelten fontos azok ismerete, valamint tiszteletben tartása, majd személyes példákon keresztül idézte fel a román–magyar kapcsolatok nehézségeit.

Florian Mihalcea újságíró, a Temesvár Társaság elnöke a harminc évvel ezelőtti temesvári eseményekre emlékezve felidézett egy paradoxont: december 16-án a Tőkés László mellett kiálló románok a jelenlegi román himnuszt énekelték, mely szavai szerint közismerten magyarellenes. Az újságíró rámutatott: a marosvásárhelyi fekete márciusról a román sajtó nem tájékoztatott objektíven, aki pedig mégis erre törekedett – mint például ő is –, azt komoly támadások érték. Mihalcea hangsúlyozta: a román–magyar kapcsolatokról zajló párbeszédet mentesíteni kell a tabuktól, s ehhez elengedhetetlennek tartja az olyan konferenciákat és pódiumbeszélgetéseket, mint amilyenek az EMNT szervezésében évről-évre megvalósulnak.

A konferencia előadói fontosnak nevezték a románok és a magyarok közös történelmének ismeretét Fotó: EMNT

Angela Tocilă író, publicista rámutatott: a forradalom után Románia élére nem olyan vezetők kerültek, akik hozzáértéssel és konkrét, szakmailag megalapozott tervekkel vezették volna az országot, ennek köszönhetően pedig a kivándorlás mértéke is soha nem látott méreteket öltött. Véleménye szerint az 1989-es forradalom idején a nyelvi és etnikai különbségek eltűntek, s történelmi pillanatokat élt meg Románia minden állampolgára. Az írónő ugyanakkor hangsúlyozta: erdélyiekként harminc évvel a rendszerváltás után is arra kényszerülünk, hogy elmagyarázzuk, interetnikus kapcsolataink a normalitást jelentik, megfelelő oktatás és párbeszéd hiányában pedig mára már oda jutottunk, hogy a fiatalabb generációk körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kommunizmus eszméi.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint az erdélyi magyar közösség helyzete nagyban függ a román–magyar kapcsolatok alakulásától, ha pedig a rendszerváltás előtti helyzetünkhöz hasonlítjuk jelenünket, úgy nincs okunk panaszra, de ahhoz képest, amit a ’89-es újjászületés pillanatában remélt a közösség, a „pohár inkább üresnek mutatkozik”. A politikus szerint a lényegi kérdés az, kisebbségi közösségként hogyan fogadja el a magyarokat a többség, s a román–magyar viszonyt csak ezen a szinten – nem pedig az egyének szintjén – érdemes vizsgálni. A Néppárt ügyvezető elnöke rámutatott: az autonómia lehet az egyetlen megoldás, mely az erdélyi magyarságot közösségként integrálhatja a román társadalomba.

A második panelbeszélgetésen Antal Tibor, a Magyar-román találkozások elnevezésű Facebook-oldal működtetője ismertette internetes kezdeményezését, melynek célja, hogy felmutassa azokat a metszéspontokat, melyeken a román és a magyar kultúra, valamint történelem találkozik. Daniel Vighi egyetemi tanár, író, publicista hangsúlyozta: nemcsak jövőnk, de a történelmi múltunk is közös, így románoknak és magyaroknak azért kell dolgozniuk, hogy megmentsék ezt a közös örökséget. Az előadó kiemelte: a helyi, regionális identitások erősítése és védelme hozzájárul a kulturális érékek védelméhez. Călin Rus, a Temesvári Interkulturális Intézet igazgatója bemutatta az általa vezetett intézmény munkáját, s rámutatott: szükség van az interkulturális kapcsolatok előnyeivel megismertetni a legfiatalabb nemzedékeket is, hogy ezen ismeretek birtokában ne essenek a nacionalista diskurzusok csapdájába.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat