Fotó: Bernard Bisson/Sygma/Corbis
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára, s forradalommá terebélyesedve elsöpörték a kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu uralmát. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.
2019. december 16., 11:582019. december 16., 11:58
2019. december 16., 15:142019. december 16., 15:14
A cipészinasból lett hivatásos forradalmár Ceaușescu 1965-ben került a Román Kommunista Párt, majd két évvel később a román állam élére.
Románia 1968-ban nem vett részt a „prágai tavasz” leverésében, 1984-ben elküldte versenyzőit a keleti tömb többi országa által bojkottált Los Angeles-i olimpiára.
A Conducător (Vezér) alakját idővel elképesztő személyi kultusz övezte, a nép azonban gyűlölte. A „Kárpátok géniusza” a kulcspozíciókba rokonait helyezte: felesége, Elena lett a „kettes számú vezető”, Nicu fia bekerült a legszűkebb pártvezetésbe, a hadsereget és a rettegett titkosrendőrséget, a Szekuritátét fivérei irányították.
Fotó: Radu Constantinescu/Agerpres archívum
Ceaușescu a nyugati hiteleket szükségtelen és idejétmúlt beruházásokra költötte, az olajválság után egyre nehezebb helyzetbe került az ország. A diktátor a nyolcvanas évek elején úgy döntött, hogy a teljes államadósságot törleszti, ám az egyszerű románok súlyos árat fizettek ezért: életszínvonaluk meredeken zuhant, éheztek és fáztak, bevezették a jegyrendszert.
A nacionalista érzelmek felkorbácsolásával próbált népszerűséget szerezni, miközben megalomán építkezéseivel átformálta Bukarest arculatát.
Az elnyomás, a nyomor és a nepotizmus miatt egyre nőtt az elégedetlenség, a nyolcvanas évek végére, a szovjet glasznoszty kezdete után Románia már a szocialista táborban is elszigetelődött. A feszültségek sztrájkokban, megmozdulásokban törtek felszínre, de ezeket – mint az 1987. november 15-i brassói munkásfelkelést – kegyetlenül leverték.
Fotó: Comunismulinromania.ro
Amikor erre éjfél után mégis sor került, tüntetés kezdődött, a tömeg behatolt a megyei tanács épületébe, kidobálták és tűzre vetették a diktátor képeit. A karhatalom fegyvert használt, a sortűznek számos halálos áldozata volt.
„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.
A megmozdulások egyre több városra terjedtek át, a román határt lezárták, a beutazásokat szüneteltették. Ceaușescu december 18-án Teheránba utazott, s csak hazatérése után, 20-án értékelte tévébeszédben az eseményeket: szerinte reakciós körök és idegen titkosszolgálatok szervezésében huligán elemek provokáltak összeütközéseket.
A Conducător december 21-re nagygyűlést hívott össze Bukarest központjába, hogy ecsetelje a sokoldalúan fejlett román szocialista társadalom eredményeit, és béremelést ígérjen.
A tömeg ellepte a bukaresti utcákat, antikommunista és Ceaușescu-ellenes jelszavakat kiabált, Temesvárt és a szabadságot éltette, halálos áldozatokkal járó összeütközések robbantak ki a rendfenntartó erőkkel.
Fotó: Comunismulinromania.ro
A fordulópont december 22-én következett be: miután Vasile Milea honvédelmi miniszter öngyilkosságot követett el (más feltételezések szerint Ceaușescu parancsára meggyilkolták), a hadsereg a felkelők oldalára állt át.
A hatalmat a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (NMFT) vette át, amely bejelentette: megszűntek a párt és a kormány régi struktúrái, új, demokratikus Romániát építenek fel.
Ceaușescu és felesége csak 22-én délben menekült el helikopterrel, de pilótájuk üzemzavarra hivatkozva leszállt, a házaspárt egy autó vette fel, majd Târgoviște közelében elfogták őket. A harcok lanyhuló intenzitással, de még folytak, amikor december 25-én este a televízió bejelentette: az előző nap felállított rendkívüli katonai bíróság Nicolae és Elena Ceaușescut bűnösnek találta népirtásban, az államhatalom aláásásában, közvagyon rombolásában és a népgazdaság lezüllesztésében.
A perről és a kivégzésről készült felvételeket másnap mutatták be, a fegyveres összecsapások ezt követően lényegében megszűntek. Az 1990. májusi választásokon a politikai párttá alakult Nemzeti Megmentési Front győzött, államfőnek a pártállami múlttal rendelkező Iliescut választották.
Fotó: Comunismulinromania.ro
Sokan vélik úgy, hogy a kommunistaellenes népfelkelést kihasználva az állampárt vezetőinek egy csoportja vette át a hatalmat. Az államfői tisztséget 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között betöltő, ma már nyolcvankilenc éves Iliescu pere egy hónapja kezdődött meg Bukarestben. A politikust emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint Ceaușescu december 22-i elmenekülése után az Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, a forradalom áldozatainak többsége ekkor vesztette életét.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a román legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét az alkotmánybírák szerint.
Két harci repülőgép szállt fel szerdáról csütörtökre virradóra a borceai légi bázisról, miután a légtérmegfigyelő rendszerek több légi célpontot észleltek az ukrán légtérben, a Romániával közös határ közelében.
Májusban több mint 498,3 millió, azaz naponta közel 17 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók – számolt be Facebook-oldalán Mircea Fechet, a környezetvédelmi tárca vezetője.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók a hatósági villanyáramár július elsejei megszűnése után is számíthatnak költségvetési támogatásra.
Az érettségi vizsga nyári szessziójára beiratkozott diákok 98 százaléka vett részt szerdán a szaktantárgyból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Újabb elgondolkoztató dokumentumot, elemzést közölt szerdán a CNSAS arról, hogy a kommunizmus időszakában a titkosszolgálat miként vegzálta a nyugati zenére táncolni merészelő iskolásokat.
Az alkotmánybíróság szerdán tájékoztatta a képviselőház vezetőségét arról, hogy július 12-én lejár Varga Attila mandátuma.
Törvénytervezetet fogadott el szerdán döntő házként a képviselőház arról, hogy a 16 vagy 17 éves korban B1-kategóriás gépjárművezetői jogosítványt megszerző személyeknek nem kell elméletből vizsgázniuk a B-kategóriás jogosítvány megszerzéséhez.
Az Európa-barát pártok széles parlamenti többségére támaszkodó kormányt kellene alakítani – jelentette ki szerdán Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Elfogadta a képviselőház is: szigorúbban büntetik a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő internetes tartalmak terjesztését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!