Titkos művelet. A városháza azt ígéri, a forradalom évfordulójára elkészülnek a javítással
Fotó: Haáz Vince
Kellemetlen félreértésre adott okot Marosvásárhely 1989-es forradalmárjai és a városháza közti kommunikációhiány. Az önkormányzat nem értesítette az illetékeseket, hogy javítás végett leszerelte az áldozatok emlékművének egy részét, a megcsonkított alkotással szembesülő December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület tagjai pedig a hősi halottak emlékének a meggyalázására gyanakodtak.
2019. november 26., 08:272019. november 26., 08:27
„Istenkáromlás, meggyalázás Marosvásárhelyen! Levágták a győzelem jelét a forradalom hőseinek emlékművéről!” – ezzel a két hangzatos mondattal indította közösségi oldalán tett román nyelvű bejegyzését Hamar Alpár Benjámin, a December 21. Marosvásárhely Mártír Város Egyesület elnöke, miután meglátta, hogy a Győzelem téri emlékműnek egy része eltűnt. Érdeklődésére napokig senki nem tudott választ adni arra, hogy ki szerelte le, lopta el vagy csúfolta meg az 1989-es forradalomban lelőtt hat marosvásárhelyi áldozat emlékhelyét. Néhány napos késéssel, utólag derült ki, hogy a keresztek fölé emelkedő győzelmi jelet a városháza alkalmazottai távolították el – javítás végett. Sorin Vintilă Meşter, a kormány forradalmárokért felelős államtitkárságának volt vezetője viszont arra figyelmeztette a hatóságokat, hogy a szerzői jogokat szabályozó törvény szigorúan tiltja az emlékművekbe való beleegyezés nélküli beavatkozást. A vásárhelyi mártírok emlékére emelt alkotás nem szerepel a városháza leltárán, ezért elvileg nem volna akadálya annak javításába kezdeni.
Hamar Alpár Benjámin, akit 1989. december 21-én a város főterén lőttek meg, úgy véli, a Maros megyei és vásárhelyi hatóságok következetesen semmibe veszik a forradalmárokat: mind az áldozatok özvegyeit és árváit, mind a sebesülteket.
Noha már a ’90-es évek elején hangsúlyozták, hogy a fából készült emlékmű csak ideiglenesen hivatott jelezni, hol estek el az áldozatok, az eltelt közel harminc év alatt a hatóságok nem törekedtek annak kicserélésére. „Úgy tíz évvel ezelőtt valamiféle sárkányos szobrot akartak lenyomni a torkunkon, amelyet a polgármesteri hivatal egyik házi szobrásza készített volna el. Nekünk az nem kellett, hisz semmi közünk Szent Györgyhöz, nekünk ugyanaz kell kőből, ami most megvan fából!” – szögezte le lapunknak nyilatkozva Hamar Alpár Benjámin. A forradalmárszervezet vezetője hozzátette,
Erre ő mindig odament, és bicskával vagy ollóval kifaragta a közepét, elvégre a szocialista címertől megfosztott zászló már ’89 decemberének forró napjaiban a forradalom jelképévé vált.
Fotó: Haáz Vince
Hamar azt is megalázónak tartja, hogy évről évre azok próbálnak szónokolni és tetszelegni az emlékmű előtt, akik harminc évvel ezelőtt a barikád túlsó oldalán álltak, és közvetlenül vagy közvetve felelősek a főtéren elhunyt hat férfi haláláért. „Sem a hadsereg, sem a hírszerző szolgálat, sem a prefektúra képviselői soha egy fél szóval bocsánatot nem kértek elődeik gaztetteiért. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat a tömeggyilkos Ştefan Guşának akart szobrot emelni” – nehezményezte Hamar Alpár Benjámin.
Az egyesületi elnök szerint az is a román állam hozzáállását tükrözi, hogy a hat áldozat után maradt több mint egytucatnyi árva gyermek közül egyetlen egynek sikerült egyetemet végeznie. „Nem azért, mert a többi balfék volt, hanem egyszerűen nehéz gyermekkora volt. Félig árván és teljesen megalázva nőtt fel!” – vallja Hamar.
Cosmin Blaga, a városháza szóvivője lapunktól szerzett tudomást az emlékmű megcsonkításáról. Mivel nem szerepel az önkormányzat leltárában, kizártnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatal karbantartói szerelték volna le a győzelmet jelképező v alakba nyitott stilizált ujjat. Utólag azonban kiderítette, hogy a közterület-fenntartó igazgatóság munkatársai távolították el az emlékmű felső részét. „Szó sincs a kegyhely meggyalázásáról vagy megcsonkításáról. A kollégák jobbító szándékkal szerelték le a győzelem jelét, amely részben elkorhadt, részben eltörött” – pontosított Blaga, hozzátéve, hogy az önkormányzat éppen a forradalmárok kérésére ajánlotta fel a segítségét. A városházi illetékes ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy a ’89-es tragikus események évfordulójára az emlékmű kiegészül.
Továbbra sem jelzi tábla a forradalmárról elnevezett utcát
Közel sem tapasztalható jó szándék az önkormányzat részéről a Pajka-üggyel kapcsolatosan. A városháza évekig halogatta a forradalomban elhunyt marosvásárhelyi harcos, Pajka Károlyról elnevezett utcát kitáblázni. A tanácsosok másfél évtizeddel ezelőtt hozott döntése szinte hiábavalónak bizonyult: a városháza előbb a régi, CFR nevén tüntette fel a Dózsa Györgyből nyíló kis utcát, majd amikor kiírta Pajka nevét, fittyet hányt a magyar helyesírási szabályokra. A hivatal végül a hibásan feliratozott táblák leszerelésével „oldotta meg” az ügyet. Marosvásárhely hat hősi halottja közül Pajka Károly az egyetlen, akiről harminc évvel a forradalom után van is utca elnevezve, meg nincs is. Az áldozat egyik fia, Pajka Attila is értetlenül áll a vásárhelyi gúnyolódás előtt. Mint mondta, a családot egyfelől zavarja, másfelől beletörődött, hisz, amint fogalmazott, „ez Románia”. Évekkel ezelőtt a Pajka fiúk még eljártak a városházára, és időnként jelezték, hogy apjuk neve hol tévesen, hol hiányosan, hol sehogy nem jelenik meg a róla elkeresztelt kis utcában. „Egyszer kijavították a táblát, aztán kicserélték és megint elrontották, most meg leszerelték… Sok mindent elárul a román államról, hogy harminc évvel a forradalom után sem hajlandó tiszteletben tartani a decemberi hősöket” – jegyezte meg szomorúan Pajka Attila. A fiatalember már nem hisz semmiféle ígéretben; mint mondta, eddig egyetlen illetékes személy sem tartotta be a szavát. Az elmúlt két év alatt csupán a Krónikának hárman – magyar alpolgármester, önkormányzati képviselő, városházi osztályvezető – nyilatkozták, hogy napokon belül megoldják a helyzetet. A négy darab „Strada Pajka Károly utca” feliratú, darabonként mintegy 30 lejbe kerülő táblát azóta sem sikerült elkészíteni.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!