Lemondott tisztségéről a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, Borsodi L. László – jelentette be Facebook-oldalán a költő, irodalomtanár, aki 2019. májusától vezette a lapot. Borsodi L. László közleményében azt írta, szakmai és személyes okok miatt adta be felmondását a Székelyföld folyóiratot finanszír
Négy éve, július 14-én hunyt el Esterházy Péter, akinek az erdélyi magyar irodalmi élettel való kapcsolatáról, életművének az erdélyi irodalomban tetten érhető hatásáról Selyem Zsuzsa irodalomtörténészt, írót, esszéírót kérdeztük.
Dsida Jenő (1907-1938) emlékplakettjét avatták fel pénteken Kolozsváron annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte.
Vállalta a korszakban sajátosan nőiként számon tartott témákat, úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba.
Kitartással, türelemmel és bátorsággal bármilyen problémát képesek vagyunk megoldani – többek között ezt az üzenetet közvetíti Antal Tímea és Demko Gergő Játszanék című új dala.
A mostani fiatal generációk hatalmas előnye a korábbiakkal szemben, hogy rengeteg hiteles információ áll rendelkezésükre Trianonról, és mivel már nincs szemtanú, aki mesélne nekik erről, maguknak kell tájékozódni, ami fáradságos munka, mondja Vallasek Júlia irodalom- és sajtótörténész, egyetemi oktató. Egy, a témában k&
Benedek Elek nemcsak a „nagy mesemondó”, a gyermek- és ifjúsági irodalom megteremtője, az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője volt – olvasható az Istenke bicskája című, az íróról szóló frissen készült dokumentumfilm ajánlójában.
Páskándi Géza Kossuth-díjas íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek halálának 25. évfordulóján szülőfalujában, Szatmárhegyen. Kétnyelvű emléktáblát helyeztek el szűk körben annak az épületnek a falán, ahol az író iskolai tanulmányait kezdte.
Láng Zsolt Bolyai című regénye kapta a 2020-as Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye nyerte el – közölte a Libri-Bookline Zrt. az MTI-vel szerdán.
Határon túli alkotók és szervezetek számára indított tízmillió forintos keretösszegű meghívásos pályázatokat Irodalmi karaván és Művészeti karaván címmel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi); a pályázatok benyújtási határideje június 8.
Az irodalmon keresztül az önismerethez és a lelki egészséghez is könnyebb út vezethet, az irodalomterápia pedig javíthatja a kommunikációt, növelheti az empátiát, a sajátunktól eltérő nézőpontok és vélemények elfogadását, erősítheti az összetartozást, a közösségi érzést is.
Május közepéig lehet benevezni a a határokon átívelő Nemzeti VERSenyre, amely a magyar nyelv szépségét, a költészetet népszerűsíti.
Harmadik és főleg negyedik osztályban a gyerekek szeretik a mai történeteket, amelyek izgalmasak, kevés bennük a leírás, pörgős a cselekményük – véli Makkai Kinga. A marosvásárhelyi gyermekirodalmár megkeresésünkre elemistáknak, általános és középiskolás diákoknak ajánlott könyveket.
Kortárs irodalmi művek felolvasására tett közzé felhívást közzé a Petőfi Irodalmi Múzeum, az intézmény a Hangoskönyvek című projektjéhez gyakorlattal rendelkező előadóművészeket, színházi társulati tagokat keres – közölte a múzeum az MTI-vel.
Hétfő várjon címmel megjelent ma este a gyergyószentmiklósi Teddy Queen zenekar új dala és videoklipje. A szerzemény felszabadult érzésvilágot tükröz, amelyben visszatérő motívum a vendégszeretet és a befogadás.
Április 11. a magyar költészet napja, ennek apropóján arra kértünk költőket, osszák meg gondolataikat a Krónika olvasóival. Idén a járvány, a bezártság jegyében telik a jeles nap, a vers pedig minden időben lelki kapaszkodó lehet. Fekete Vince, Lackfi János, László Noémi, Lövétei Lázár László válaszolt megkeres&a
Számos intézmény szervez online programot szombaton, a magyar költészet napján. A jeles napot 1964 óta április 11-én, József Attila (1905–1937) születésnapján ünneplik, akinek életműve megkerülhetetlen a költőutódok és a művészettel foglalkozók számára.
Rejtő Jenővel kapcsolatban nagyjából arra jutott az irodalomtörténészi szakma, hogy egyrészt sajátos hibridjét tudta létrehozni a korszak populáris műfajainak, másrészt, hogy ki is tudott kacsintani a műfajból, egyszerre benne is lenni a ponyvában, és kívülről is nézni rá.