Fotó: Digitális Képarchívum OSZK
Kaffka Margit vállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat, úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba – mondta el megkeresésünkre a 140 éve Nagykárolyban született író életművéről Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész.
2020. június 14., 10:422020. június 14., 10:42
Az irodalomtörténész szerint Kaffka Margit titka alighanem az, hogy úgy tudott formailag innovatív, a Móriczéhoz, Babitséhoz, Kosztolányiéhoz szemléletileg kapcsolódó prózát írni, hogy közben felvállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat. „Úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba” – állapította meg a 140 éve Nagykárolyban született nyugatos írónő életművéről Balázs Imre József.
Radnóti szerint
a szabadvers úttörője volt
Kaffka Margit – teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna – 1880. június 10-én született, Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte. A kolozsvári irodalomtörténész úgy fogalmazott, Kaffka Margit a Nyugat folyóirat nagy korszakának legismertebb nőírója.
– mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette, Kaffka Margit nevelkedésének színhelyein, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben a lokális emlékezet is kiemelten őrzi munkásságának nyomait.
„A mostani járványhelyzetre utalva, nevét az első világháború utáni spanyolnáthajárvány kapcsán is emlegették, hiszen annak áldozataként hunyt el 1918-ban. Halálának százéves évfordulója tiszteletére emlékkonferenciát szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), az előadások anyagát a napokban tette közzé elektronikus formában a PIM, a szakterület olyan kiemelkedő irodalomtörténészeinek tanulmányaival, mint Gintli Tibor, Rákai Orsolya vagy Borgos Anna” – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész.
Kaffka Margit apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet-leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905-ben ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, de házasságuk néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak.
Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914-ben Szegeden másodszor is férjhez ment: Bauer Ervin gyakorló orvos-biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha-járvány áldozatává vált.
Színek és évek – a régi asszonyi élet emlékezete
Kaffka Margit Színek és évek című regénye egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is elődei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja. A regény 1912-ben jelent meg.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!