Fotó: Digitális Képarchívum OSZK
Kaffka Margit vállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat, úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba – mondta el megkeresésünkre a 140 éve Nagykárolyban született író életművéről Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész.
2020. június 14., 10:422020. június 14., 10:42
Az irodalomtörténész szerint Kaffka Margit titka alighanem az, hogy úgy tudott formailag innovatív, a Móriczéhoz, Babitséhoz, Kosztolányiéhoz szemléletileg kapcsolódó prózát írni, hogy közben felvállalta a korszakban sajátosan nőiként számontartott témákat. „Úgy készített jellegzetes tablót szülei korosztályának és saját nemzedékének átalakuló életformájáról, hogy a női perspektívát állította középpontba” – állapította meg a 140 éve Nagykárolyban született nyugatos írónő életművéről Balázs Imre József.
Radnóti szerint
a szabadvers úttörője volt
Kaffka Margit – teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna – 1880. június 10-én született, Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte. A kolozsvári irodalomtörténész úgy fogalmazott, Kaffka Margit a Nyugat folyóirat nagy korszakának legismertebb nőírója.
– mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette, Kaffka Margit nevelkedésének színhelyein, Nagykárolyban és Szatmárnémetiben a lokális emlékezet is kiemelten őrzi munkásságának nyomait.
„A mostani járványhelyzetre utalva, nevét az első világháború utáni spanyolnáthajárvány kapcsán is emlegették, hiszen annak áldozataként hunyt el 1918-ban. Halálának százéves évfordulója tiszteletére emlékkonferenciát szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), az előadások anyagát a napokban tette közzé elektronikus formában a PIM, a szakterület olyan kiemelkedő irodalomtörténészeinek tanulmányaival, mint Gintli Tibor, Rákai Orsolya vagy Borgos Anna” – hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész.
Kaffka Margit apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet-leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905-ben ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, de házasságuk néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak.
Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914-ben Szegeden másodszor is férjhez ment: Bauer Ervin gyakorló orvos-biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha-járvány áldozatává vált.
Színek és évek – a régi asszonyi élet emlékezete
Kaffka Margit Színek és évek című regénye egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is elődei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja. A regény 1912-ben jelent meg.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!