Annak a háznak a falára került az emlékplakett, ahol Dsida Jenő élete utolsó éveit töltötte
Fotó: Szántai János/ Főtér.ro
Dsida Jenő (1907-1938) emlékplakettjét avatták fel pénteken Kolozsváron annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte.
2020. június 26., 14:282020. június 26., 14:28
2020. június 26., 14:332020. június 26., 14:33
Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotását összefogás eredményeként állították fel, az emlékplakett kivitelezési munkálatait az Erdélyi Magyar Írók Ligája, valamint három erdélyi folyóirat: a Helikon, a Látó és a Székelyföld támogatta. Mint az eseményen elhangzott, a plakett elhelyezése nem történhetett volna meg a katolikus egyház, valamint Guttman Szabolcs építész intézményi ügyintézésben jártas segítőkészsége nélkül. A római katolikus egyház tulajdonában lévő épületben, amelynek falán már eddig is emléktábla őrizte a fiatalon elhunyt költő emlékét, ma a Szent Imre római katolikus óvoda működik.
Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános az eseményen elmondta, remélhetőleg hamarosan a költő jelentőségéhez méltó emlékszoba is őrizni fogja Dsida emlékét.
– jelentette ki Kémenes Lóránt Zoltán. Vetró András szobrászművész kiemelte, a művész szerepe, hogy az emlékplaketthez hasonló művekkel lassítsa le a mulandóságot. „Arra törekszem, hogy a háromszéki településeken ne csak betűs emléktáblák őrizzék nagyjaink emlékét, hanem »romló földi másukat« is megjelenítsem. Kolozsvárnak adósa vagyok hasonló művekkel, a Dsida-emlékplakettel pedig, úgy érzem, lefaragtam ebből” – mondta a művész. Vetró Andrásnak számos köztéri alkotása áll a Székelyföldön, a történelem és kultúra megannyi jeles személyiségéről készített már szobrot, domborművet, emlékplakettet.
Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános megszenteli a Fürdő utcai ház falára helyezett emlékplakettet
Fotó: Szántai János/ Főtér.ro
Demeter Stefánia Katalin, Magyarország kolozsvári konzulja kiemelte a költőnek a magyarsághoz, az anyanyelvhez, a keresztény érzülethez való hűségét. Mint fogalmazott, az óvoda épületének falán kapott helyet az emlékplakett, így
Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Helikon folyóirat főszerkesztője kiemelte, Dsida újságíróként és irodalomszervezőként is kivette a részét az erdélyi magyar közélet szervezéséből.
„Életpályája e két mozzanatáról azért is teszek említést, mert számos feladattal és teherrel járt mindkettő, ráadásul ezek azok a mozzanatok, amelyek értékteremtő voltuk ellenére, mégiscsak a mulandóságnak szólnak. Dsida Jenő ezeket is felvállalta, talán éppen azért, hogy a mindig leselkedő magányra választ adhasson, miközben angyalok citerájára is figyelt, Rómába is elzarándokolt” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt, aki utalt a Házsongárdi temetőben nyugvó költő sírversére is: „felejtsd el arcom romló földi mását”.
ahhoz a világhoz, dimenzióhoz, amely a romlón, a mulandón is átsugárzik. Ezt a mulandón átsugárzó arcot ragadja meg míves emelkedettséggel, a visszafogottságban rejlő erővel Vetró András emlékplakettje. Feladatunk, hogy a Dsida verseinek mélyén felsejlő atlantiszi világra figyelve üljünk le néha oda, ahova költő is vígan ült le gyakorta: a világ küszöbére” – mondta Karácsonyi Zsolt.
A költő verseit tolmácsoló Bogdán Zsolt színművész és Vetró András szobrászművész, az emlékplakett alkotója
Fotó: Szántai János/ Főtér.ro
Az emlékplakett avatásán Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze részleteket mondott el a költő Psalmus Hungaricus című költeményéből, és elszavalta az Itt feledtek című verset is. Bogdán Zsolt egyébként az elmúlt években Erdélyben és Magyarországon is több ízben lépett fel a „Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak” című, Dsida Jenő műveiből készült összeállítással.
Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben. Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.
1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét, Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak.
Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én hunyt el. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!