Emlékplakettet kapott Kolozsváron Dsida Jenő „mulandón átsugárzó arca”

Annak a háznak a falára került az emlékplakett, ahol Dsida Jenő élete utolsó éveit töltötte •  Fotó: Szántai János/ Főtér.ro

Annak a háznak a falára került az emlékplakett, ahol Dsida Jenő élete utolsó éveit töltötte

Fotó: Szántai János/ Főtér.ro

Dsida Jenő (1907-1938) emlékplakettjét avatták fel pénteken Kolozsváron annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte.

Kiss Judit

2020. június 26., 14:282020. június 26., 14:28

2020. június 26., 14:332020. június 26., 14:33

Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotását összefogás eredményeként állították fel, az emlékplakett kivitelezési munkálatait az Erdélyi Magyar Írók Ligája, valamint három erdélyi folyóirat: a Helikon, a Látó és a Székelyföld támogatta. Mint az eseményen elhangzott, a plakett elhelyezése nem történhetett volna meg a katolikus egyház, valamint Guttman Szabolcs építész intézményi ügyintézésben jártas segítőkészsége nélkül. A római katolikus egyház tulajdonában lévő épületben, amelynek falán már eddig is emléktábla őrizte a fiatalon elhunyt költő emlékét, ma a Szent Imre római katolikus óvoda működik.

Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános az eseményen elmondta, remélhetőleg hamarosan a költő jelentőségéhez méltó emlékszoba is őrizni fogja Dsida emlékét.

Idézet
Versei a legfinomabb szövésű versek, elfeledtetik azt a valóságot, amelyből kiszakadtak. A mindennapi, semmiségnek tűnő csodák megélésének szelíd mestere, úgy fogalmazott: a Dsida-versek elolvasása lelki gyakorlat”

– jelentette ki Kémenes Lóránt Zoltán. Vetró András szobrászművész kiemelte, a művész szerepe, hogy az emlékplaketthez hasonló művekkel lassítsa le a mulandóságot. „Arra törekszem, hogy a háromszéki településeken ne csak betűs emléktáblák őrizzék nagyjaink emlékét, hanem »romló földi másukat« is megjelenítsem. Kolozsvárnak adósa vagyok hasonló művekkel, a Dsida-emlékplakettel pedig, úgy érzem, lefaragtam ebből” – mondta a művész. Vetró Andrásnak számos köztéri alkotása áll a Székelyföldön, a történelem és kultúra megannyi jeles személyiségéről készített már szobrot, domborművet, emlékplakettet.

Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános megszenteli a Fürdő utcai ház falára helyezett emlékplakettet •  Fotó: Szántai János/ Főtér.ro Galéria

Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános megszenteli a Fürdő utcai ház falára helyezett emlékplakettet

Fotó: Szántai János/ Főtér.ro

Demeter Stefánia Katalin, Magyarország kolozsvári konzulja kiemelte a költőnek a magyarsághoz, az anyanyelvhez, a keresztény érzülethez való hűségét. Mint fogalmazott, az óvoda épületének falán kapott helyet az emlékplakett, így

a Dsidára való emlékezés szorosan kapcsolódik az anyanyelvi kultúrához való hűséghez: az anyanyelv ápolása pedig a pedagógusok felelőssége.

Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Helikon folyóirat főszerkesztője kiemelte, Dsida újságíróként és irodalomszervezőként is kivette a részét az erdélyi magyar közélet szervezéséből.

„Életpályája e két mozzanatáról azért is teszek említést, mert számos feladattal és teherrel járt mindkettő, ráadásul ezek azok a mozzanatok, amelyek értékteremtő voltuk ellenére, mégiscsak a mulandóságnak szólnak. Dsida Jenő ezeket is felvállalta, talán éppen azért, hogy a mindig leselkedő magányra választ adhasson, miközben angyalok citerájára is figyelt, Rómába is elzarándokolt” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt, aki utalt a Házsongárdi temetőben nyugvó költő sírversére is: „felejtsd el arcom romló földi mását”.

Idézet
Arra figyelmeztet, hogy felejtsük el arca földi mását, és valami másra, a verssorok között kirajzolódó tekintetre, a szavak közül felsejlő vonásokra figyeljünk, arra, ami, ha nem is örök, de az örökhöz ezer szállal kíván kapcsolódni,

ahhoz a világhoz, dimenzióhoz, amely a romlón, a mulandón is átsugárzik. Ezt a mulandón átsugárzó arcot ragadja meg míves emelkedettséggel, a visszafogottságban rejlő erővel Vetró András emlékplakettje. Feladatunk, hogy a Dsida verseinek mélyén felsejlő atlantiszi világra figyelve üljünk le néha oda, ahova költő is vígan ült le gyakorta: a világ küszöbére” – mondta Karácsonyi Zsolt.

A költő verseit tolmácsoló Bogdán Zsolt színművész és Vetró András szobrászművész, az emlékplakett alkotója •  Fotó: Szántai János/ Főtér.ro Galéria

A költő verseit tolmácsoló Bogdán Zsolt színművész és Vetró András szobrászművész, az emlékplakett alkotója

Fotó: Szántai János/ Főtér.ro

Az emlékplakett avatásán Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze részleteket mondott el a költő Psalmus Hungaricus című költeményéből, és elszavalta az Itt feledtek című verset is. Bogdán Zsolt egyébként az elmúlt években Erdélyben és Magyarországon is több ízben lépett fel a „Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak” című, Dsida Jenő műveiből készült összeállítással. 

Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben. Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.

Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján.

1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét, Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak.

Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én hunyt el. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra