Bár a hét elején még úgy nyilatkozott, nem zavarja az adótörvénykönyv ügyében tervezett parlamenti vita elhalasztása, a fejlemények arról árulkodnak, hogy pozíciója a Szociáldemokrata Párton (PSD) és a koalíción belül egyaránt meggyengült.

Ponta gyakorlatilag olyan (párt)katonához hasonlít, akit saját bajtársai előreküldtek a frontvonalra, aztán hagyták, hogy küzdjön egyedül az ellenséggel. Erre utal, hogy az adóenyhítést is tartalmazó adótörvény mögül immár a PSD újsütetű vezetősége is kifarolni látszik, holott a jogszabály nemcsak a miniszterelnök régóta dédelgetett álma, hanem kormánya legjelentősebb gazdasági-szociális projektje, amellyel még pártelnökként kívánt nekivágni a jövő évi választásoknak.

Számításait azonban keresztülhúzta a korrupcióellenes ügyészség, amely okirat-hamisítás, pénzmosás, adócsalásban való bűnsegédlet és összeférhetetlenséggel gyanújával indított ellene bűnvádi eljárást. Az ennek nyomán alakulata éléről távozni kényszerült politikus körül elfogyott a levegő a PSD-ben, amelynek ideiglenes elnöke, Liviu Dragnea a napokban bejelentette: átfogó elemzést kért a munkaügyi és a pénzügyminisztertől a kormány által a közszférában kilátásba helyezett béremelésről.

Mindez annak a jele, hogy már a szociáldemokraták sem bíznak Pontában, aki most egyféle kamikazeakciónak szánta az orvosok fizetésemelését. Közismert azonban a kamikazék sorsa, amelyet a jelek szerint a kormányfő képtelen elkerülni a politikában. E téren az adótörvényről esedékes csütörtöki végső egyeztetésükön a koalíciót alkotó pártok vezetői akár a kegyelemdöfést is megadhatják Pontának, ha tovább halogatják a jogszabály parlamenti elfogadását, esetleg a kormányfő számára elfogadhatatlan formában támogatják azt.

Baljós előjel, hogy szerdán Klaus Johannis Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettessel egyeztetett négyszemközt az ügyben, ami a kormányfő mellőzésének újabb bizonyítéka. Az pedig Ponta közismert kétszínűségéé, hogy saját korrupciógyanús ügyére gondolva védelmébe vette az adócsalással hírbe hozott államfőt.