Bányarémet űztek el Erdélyből Európa második legnagyobb aranylelőhelyén is

Bányarémet űztek el Erdélyből Európa második legnagyobb aranylelőhelyén is

Bealkonyodott nekik. Rovina térségében sem bányásznak aranyat

Fotó: Pixabay.com

A győzelem legfőbb hozadéka, hogy a helyi közösségek jogai és a környezetvédelem elsőbbséget élveznek – közölték a felperes civilek, miután a kolozsvári táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét, berekesztve a projektet. A mérföldkőnek tekintett döntés Európa második legnagyobb, 5 milliárd dolláros aranylelőhelyét hagyja háborítatlanul, a közelben található „első helyezett” verespataki, illetve felsőcsertési kísérlethez hasonlóan.

Páva Adorján

2024. május 02., 09:572024. május 02., 09:57

2024. május 02., 10:392024. május 02., 10:39

A kolozsvári táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett külszíni arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét. Az évek óta húzódó pereskedés végkifejletéről a felperes, a civileket tömörítő Declic közösség számolt be. „A bírák döntése nem csupán Rovina győzelme, hanem egyértelmű jelzés is afelől, hogy a helyi közösségek jogai és a környezetvédelem elsőbbséget élveznek.

Idézet
A bíróság ítélete mérföldkő a környezetvédelemért vívott harcban Romániában”

– nyilatkozta Roxana Pencea Brădățan, a jobb társadalomért küzdő, több mint 1,1 millió támogató-aktív taggal büszkélkedő mozgalom egyik képviselője.

Országhatáron túl nyúló érvek

A Declic tájékoztatása szerint az arany- és rézbányaterv komoly aggodalmakat váltott ki várható ökológiai és társadalmi következményei miatt. Ezért a szervezet kitartó erőfeszítéseik elismeréseként tekint a fellebbviteli bíróság ítéletére, amely igazat ad a civileknek abban, hogy a környezetvédelmi engedélyt (a folyók által) az országhatáron túl is érzékelhető hatások megfelelő vizsgálata, illetve a helyiek véleményének körültekintő kikérdezése nélkül bocsátották ki.

A táblabíróság fenntartotta a Kolozs megyei törvényszék alapfokú ítéletét, melyben kimondták: a környezetvédelmi engedély kibocsátásakor nem tartották be az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményben (Espooi egyezmény) rögzített eljárás lépéseit a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv (SKV-jegyzőkönyv) szakaszában.

Ez precedensteremtő döntés, hiszen leszögezik: kötelező lett volna elindítani a határokon átívelő konzultációs eljárást a klímaváltozás szempontjából.

A Declic hozzáteszi: kíváncsian várják az ítélet indoklását is. A civilek ügyvédei egyébként azt az érvet is felhozták, hogy a bányanyitást tervező kanadai Euro Sun Mining nem rendelkezik semmiféle tapasztalattal a veszélyes hulladékok felelősségteljes kezelésében, hiszen első hasonló jellegű projektjük lenne a Hunyad megyei. A felperesek képviselői emlékeztetnek: a rovinai kitermelési szándék hasonló a szintén sokat vitatott verespataki és felsőcsertési bányanyitási projektekhez, amelyek esetében ugyanúgy érvénytelenítették az eredetileg kibocsátott engedélyeket. Rovina abban különbözik a többitől, hogy ez teljesen magánkezdeményezés, a román állam nem vett részt benne.

Rovina és a bányák

A Brádtól 15 kilométerre északkeletre fekvő Rovina egykor Zaránd vármegyéhez tartozott, nevét 1850-ben említette először oklevél. Amint az Adevărul korábbi riportjából kiderül, Rovina és környéke több évszázados bányászhagyományokkal rendelkezik, a helyiek a közelmúltban a nem messze lévő gurabárzai kitermelésben dolgoztak, ahol az 1990-es évek elején még több mint 3000 vájárt foglalkoztattak. A kétzeres években azonban a környékbeli bányák már nem tudtak lépést tartani a piacgazdaság elvárásaival, és bezártak.

Egyébként csak Gurabárzán mintegy 200 tonna aranyat termeltek ki a 20. század folyamán, de az ott dolgozók szerint még így is maradt az altalajkincsből.

A „csúcson”, az 1950-es években – amikor Románia gyakorlatilag a Szovjetuniónak dolgozott – a Brád környéki bányákból évente 2,5 tonna aranyat hoztak felszínre.

Galéria

Az Erdélyi-szigethegységben nagy hagyománya ban a bányászatnak

Fotó: Pixabay.com

A bárzai aranylelőhelytől keletre található a Rovina völgye, ahol évtizedeken át kutatták az altalajkincset. A rovinai lelőhelyet 1973-ban határolták be, az „értékbecslés” azonban évtizedekig tartott, csak a kétezres években mérték fel gazdagságát. Ezek után a Samax nevű kereskedelmi társaság kitermelési engedélyt kapott. Az Adevărul idézi egy mérnök írását, amely szerint

a becslések 130 millió tonna érctartalékról szóltak, ezekben pedig 100 tonna aranyat és 200 ezer tonna rezet sejtettek.

Ötmilliárd dolláros kincs

Az Euro Sun 2018-ban kerül képbe, amikor előzetes kitermelési engedélyt szerzett 20 évre mintegy 27 négyzetkilométeres területen Rovina térségében. A kanadai cég 2022-ben bejelentette, hogy véglegesítették az arany- és rézbányák megvalósíthatósági tanulmányát, mely szerint két helyszínen (Calnic, Rovina) külszíni fejtéssel, egyen pedig (Valea Gârzii – Cireşata) mélyműveléssel vágnak neki a bányászatnak a Rovina folyó völgyében.

„A helyszín az Erdélyi-szigethegységben található, Európa második legnagyobb lelőhelye mintegy 400 millió tonna igazolt tartalékkal. Az ércek 7 millió uncia (mintegy 217 tonna) aranyat és 1,4 milliárd font (mintegy 635 000 tonna) rezet tartalmaznak” – írta projektbemutatójában az Euro Sun. Amely szerint évente 2,3 tonna aranyat és 9000 tonna rezet hozhatnának felszínre. A 2018-ban hangoztatott adatok szerint

a következő 20 évben kitermelhető rovinai tartalékok értéke 5 milliárd dollárra tehető, amelyből a román állam mintegy 300 millió dollárt kaphat „részesedésként”.

Csakhogy a helyieknek – bányászhagyományok ide vagy oda – nemigen akaródzott felkarolni a tervet nagyszabású környezetpusztító velejárói miatt. A környezetvédő civilek, aktivisták pedig természetesen a segítségükre siettek, és bírósági úton – először 2022-ben alapfokon, most pedig jogerősen is – bebizonyították, hogy a területrendezési terv kibocsátásához nélkülözhetetlen környezetvédelmi engedélyt korábban jogszerűtlenül kapta meg a beruházó.

Felsőcsertés és Verespatak nyomában

Mint ismeretes, hasonló sorsra jutott az Európa legnagyobb aranylelőhelyén bányanyitást tervező vállalkozás is, amely szintén kanadai, és a Rovinától csupán néhány tíz kilométerre fekvő Verespatakon szeretett volna „nagyot kaszálni”. A jóval híresebb projekt ügyében márciusban született létfontosságú ítélet, amikor – a várakozásokkal ellentétben – a román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben. Utóbbi több milliárd dollár „fájdalomdíjat” követelt kiebrudalása miatt.

korábban írtuk

Románia megnyerte a verespataki bányanyitás érdekében a kanadaiak által indított pert
Románia megnyerte a verespataki bányanyitás érdekében a kanadaiak által indított pert

A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben.

Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.

A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Nemrég fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai. A Ki mentette meg Verespatakot? című kerekasztal-beszélgetés a romániai civil társadalmat jelentősen megmozgató ügy kulisszái mögé igyekezett betekintést engedni, rámutatva, ki, hogyan göngyölítette az egészen Washingtonig, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjáig érő szálakat.

korábban írtuk

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A rovinai ügyben a Declic által említett másik „példa” a felsőcsertési. Itt 2020-ban vált bizonyossá, hogy nem nyílhat meg a Hunyad megyei településen tervezett aranybánya,

miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet. Ez egy rendkívüli jogorvoslati eljárás lett volna, amelyhez a bányatársaság azután folyamodott, hogy korábban a Kolozs megyei törvényszék másodfokon is érvénytelenítette a létesítmény megnyitását lehetővé tevő térségi területrendezési tervet.

A Deva Gold bányavállalat, a felsőcsertési önkormányzat és a Temes megyei környezetvédelmi ügynökség ennek az ítéletnek a felülvizsgálatát kérte, de próbálkozásuk nem járt sikerrel. A kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használt volna a beruházó, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyertek volna ki 16 év alatt.

korábban írtuk

Végképp ellehetetlenítette a bíróság a felsőcsertési aranybánya tervét
Végképp ellehetetlenítette a bíróság a felsőcsertési aranybánya tervét

Bizonyossá vált, hogy nem nyílhat meg a Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett aranybánya, miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 02., vasárnap

Hatan megsérültek, amikor autóbusszal ütközött egy személyautó Máramaros megyében

Autóbusszal ütközött egy személyautó vasárnap a 18-as országúton, a Máramaros megyei Giródtótfaluban – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic).

Hatan megsérültek, amikor autóbusszal ütközött egy személyautó Máramaros megyében
2024. június 02., vasárnap

Felavatták a Kisiratosi Pietát, az első és második világháborúban elesett helybéliek emlékművét

A távoli frontokon és fogolytáborokban életüket vesztett, ismeretlen helyen nyugvó néhai kisiratosi katonáknak mostantól közös emlékhelyük van: Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotását szombat délután avattak fel a helyi temetőben.

Felavatták a Kisiratosi Pietát, az első és második világháborúban elesett helybéliek emlékművét
2024. június 01., szombat

Potápi Torockón: erős magyar érdekképviseletre van szükség Erdélyben is

Most az a feladatunk, hogy a magyarság eddig felépített intézményrendszerét és hálózatát tovább működtessük, és ehhez erős magyar érdekképviseletre van szükség Erdélyben is – emelte ki Potápi Árpád János szombat este Torockón.

Potápi Torockón: erős magyar érdekképviseletre van szükség Erdélyben is
2024. június 01., szombat

Az erdélyi magyarok az őshonos kisebbségek jogvédelmét akarják, és békére vágynak Kelemen Hunor szerint

Kelemen Hunor kampánykörútja során azt tapasztalta, hogy az emberek nagy többsége elégedetlen az Európai Bizottsággal, a polgárok a „bürokratáktól kérik vissza az Európai Uniót.

Az erdélyi magyarok az őshonos kisebbségek jogvédelmét akarják, és békére vágynak Kelemen Hunor szerint
2024. június 01., szombat

Felkapott a szél két ugrálóvárat, hat gyerek sérült meg a nagyváradi gyermekfesztiválon

Baleset okozott riadalmat szombaton 15 óra után a nagyváradi várban: a június elseje alkalmából megszervezett a gyermekfesztivál idején egy erős széllökés felkapta a földről az udvaron felállított két ugrálóvárat, ami miatt hat gyerek megsérült.

Felkapott a szél két ugrálóvárat, hat gyerek sérült meg a nagyváradi gyermekfesztiválon
2024. június 01., szombat

A Kárpát-medencei magyar kultúra ünnepe Torockón: az eddigi legnagyobb szabású programmal zajlik a Duna Napok

Torockó az erdélyi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság egyik erős metaforája, élő példa arra, hogy hogyan lehet megőrizni és továbbadni mindazt, ami bennünket magyarrá tesz – mutatott rá Kelemen Hunor a 10. Duna Napok hivatalos megnyitóján.

A Kárpát-medencei magyar kultúra ünnepe Torockón: az eddigi legnagyobb szabású programmal zajlik a Duna Napok
2024. június 01., szombat

Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)

Lezárul az elmúlt fél évszázad legnagyobb közberuházása Félixfürdőn: a 7 millió eurós üdülőfelújításnak köszönhetően az ország egyik legkedveltebb célpontjára rá sem ismernének azok, akiknek még a lepukkant fürdőhely korábbi képe él az emlékezetükben.

Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)
2024. május 31., péntek

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
2024. május 31., péntek

Nagy kockázatú kábítószereket terítettek a Kolozsváron lefülelt dílerek

Három személyt 30 napos előzetes letartóztatásba, egy negyediket pedig bírósági felügyelet alá helyeztek pénteken drogkereskedelem gyanúja miatt Kolozsváron.

Nagy kockázatú kábítószereket terítettek a Kolozsváron lefülelt dílerek
2024. május 31., péntek

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez

Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez