Munkaerőcsere. Miközben sok romániai vállal munkát külföldön, akad, aki itt szeretne dolgozni
Fotó: Pixabay
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network, a The Stepstone Group és az eJobs.ro által végzett éves felmérés eredményeiből, amelyek ugyanakkor rávilágítanak: Bukarest ennél rosszabbul teljesít, a 118. helyen áll.
2024. május 08., 20:402024. május 08., 20:40
2024. május 09., 07:112024. május 09., 07:11
A romániai állásajánlatot leginkább Pakisztán, Olaszország, Svájc, Magyarország és Ausztria jelöltjei fogadnák el, őket követi Tunézia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Szerbia és Írország.
illetve azt a tényt, hogy ez egy olyan ország, ahol biztonságban éreznék magukat (34 százalék), valamint azt, hogy a romániai munkaerőpiacra való belépéshez szükséges formalitások kevésbé bonyolultak, mint más országok esetében. Hiányoljuk azonban az olyan érveket, mint az életminőség vagy a megbízható egészségügyi rendszer” – idézte a Wall-street.ro gazdasági portál Roxana Drăghicit, az eJobs.ro értékesítési vezetőjét.
Ütemterv szerint halad a Nokian gumiabroncsgyártó nagyváradi gyárának építése, ahová a partiumi városból és környékéről, így Magyarországról is munkaerőt toboroznak, mégpedig a térségben nagyon magasnak számító bérkínálattal.
Az érvek listán szerepelnek még a jobb karrierlehetőségek (48 százalék), a jobb életminőség (77 százalék), a külföldi munkaadók által kínált munkahelyek száma és típusa (50 százalék) és a más kulturális környezethez való hozzáférés (43 százalék).
Azok, akik halogatják a döntést, hogy elhagyják az országot, vagy egyszerűen elutasítják a lehetőséget, azt mondják, az tartja őket itthon, hogy elszakadnának a családjuktól, otthonuktól, illetve tartanak attól, hogy nem tudnak majd alkalmazkodni, de az áttelepüléssel járó kiadások is sokat nyomnak a latban.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
A romániaiak a nyelvi korlátoktól, a kulturális különbségektől is tartanak, és mivel egy olyan országról van szó, amelynek lakói inkább lakást vásárolnak, mintsem béreljenek, az is sokakat elriaszt, hogy külföldön elég nehéz lenne számukra az ingatlanvásárlás – mutatott rá Roxana Drăghici.
Aki szerint ezeket az érveket azzal is összefüggésbe kell hozni, hogy a külföldi munkát bevállaló romániaiak 31 százaléka tervezi ezt hosszú távon. Csak 8 százalékuk törekedne egyéves vagy annál is rövidebb tapasztalatszerzésre.
Az elemzés szerint az év eleje óta az eJobs.ro oldalon közzétett közel 100 000 állásajánlatból eddig mintegy 9000 vonatkozott külföldi állásra. Ezekre 55 000 jelentkezőt regisztráltak, azaz a 2024 január–május közötti összes jelentkezés 1,4 százalékát.
„A tavaly év végén a Boston Consulting Group közreműködésével végzett felmérésből az is kiderül, hogy országos szinten a válaszadók 23 százaléka hajlandó külföldre menni dolgozni. Ami a munkaadók által leginkább keresett jelölteket illeti, az arányok a következők: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szakemberek 24 százaléka, a fiatal jelöltek 32 százaléka szeretne külföldön dolgozni” – fejtette ki a munkaerőpiaci szakértő.
A felmérést 2023 októbere és decembere között végezték 185 ország, köztük Románia 150 000 válaszadójának mintáján. A megkérdezettek Londont jelölték meg annak a városnak, ahol a legszívesebben dolgoznának. A rangsorban Amszterdam, Dubai, Abu Dhabi és New York következik.
Miközben 1,5 millió romániai munkavállaló minimálbérért dolgozik, a munkaerőhiánnyal küszködő munkáltatók egész szépen megfizetik a külföldről „importált” munkaerőt.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
szóljon hozzá!