Az erdélyi magyarok fejében is kialakult egy téveszme, hogy Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Ez azért sem igaz, mert a helyi közigazgatási törvény tételesen kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság részaránya eléri a húsz százalékot, a magyar nyelvet a helyi önkormányzatokban, és a többi közintézményben is lehet használni. Beleértve a rendőrséget, a pénzügyigazgatóságot, a mezőgazdasági hivatalokat, és még hosszan sorolhatnám.

Nem ildomos azonban az egyszerű emberekre hárítani a felelősséget azért, amit politikusaink sem vesznek komolyan. Ugyanis a népi szólásmondás szerint ,,fejétől büdösödik a hal”, és ha fentről az állampolgár nem lát követendő példát, ő is behúzza a nyakát. Senki nem akar felesleges konfliktusba keveredni a hivatallal, ahol éppen ügyet rendez. Ha viszont általános jelenséggé válna, hogy ,,kikényszerítsük” a hivatalnokokból a törvény által előírt többnyelvűséget, akkor többen kapnának kedvet hozzá, és a román vezetésű önkormányzatok rákényszerülnének arra, hogy több magyar alkalmazottat foglalkoztassanak.

Ördögi kör ez, amire a magyarellenesség terén a ,,minden hájjal megkent” kolozsvári román polgármester, Emil Boc hívta fel a figyelmet, amikor jogásza egy magyar nyelvhasználati perben a bíróság előtt azzal érvelt, hogy hivatala azért nem biztosítja a többnyelvűséget a helyi önkormányzati intézményekben, mert a helyi magyarok részéről erre nincs igény. Valószínűleg kevés olyan magyar akad, aki a Moldvából vagy Olténiából ide ejtőernyőzött, egy nyelvet beszélő hivatalnokoknak köti az ebet a karóhoz a jól ismert ,,nu știu” kijelentésére, hogy márpedig ő akkor is magyarul akar beszélni.

Széles körű magyar kampányt kellene indítani az erdélyi magyar nyelvhasználatra. Nagyon örülnék, ha ez legalább idén, a választási évben téma lenne, hogy az emberekben tudatosuljon, a magyar identitás, a magyar múlt megőrzése az élő nyelvhasználattól függ. Nem elegendő, ha Marosvásárhely, Szatmárnémeti vagy más erdélyi városaink magyar polgármesterei az időnkénti román óbégatások ellenére is kitartóan kétnyelvű kommunikációt folytatnak, ezt általánosítani kellene Erdélyben. Ez elsősorban az RMDSZ felelőssége, mert az ő fennhatósága alá tartozik a legtöbb olyan erdélyi önkormányzat, ahol a magyarok helyi szinten még labdába rúghatnak.

Emlékszem, milyen ,,kínkeservesen” tanulgatta a román sajtó a csíkszeredai focicsapat hivatalos nevét, a Csíkszeredát. Rágódtak is rajta eleget, hogy miért nem Miercurea Ciuc, de mégis megszokták és elfogadták. Ilyen formán kellene a magyar nyelv használatához hozzászoktatni az erdélyi közéletet is.

korábban írtuk

A magyar többségű erdélyi önkormányzatokban sem veszik komolyan a magyar nyelv hivatalos használatát

Erdélyben folyamatosan csökken a magyar nyelvnek a hivatalokban történő használata. Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok Kolozsváron mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket 323 településről, ahol 20 százalék fölötti arányban élnek magyarok.