Tovább lendíthet a kétoldalú kapcsolatokon a kínai államfő budapesti látogatása

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren •  Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Hírösszefoglaló

2024. május 08., 23:022024. május 08., 23:02

2024. május 09., 00:232024. május 09., 00:23

A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában. A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján – emlékeztetett a sajtófőnök.

Hszi Csin-ping Belgrádból érkezett Budapestre, előzőleg pedig Franciaországban tett látogatást; európai körútja ezt a három országot érinti.

A magyar-kínai gazdasági együttműködés további fejlesztése lesz az egyik fő témája Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán kezdődő magyarországi látogatásának – közölte a magyar kormány szóvivője újságírókkal. Vitályos Eszter elmondta, a kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tesz „diplomáciatörténeti” látogatást Magyarországon május 8. és 10. között. A látogatás azért is történelmi jelentőségű, mert kínai államfő utoljára 20 évvel ezelőtt, 2004-ben járt Magyarországon. Az államfő és delegációja az európai látogatása során pedig mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot.

Tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping csütörtökön találkozik Sulyok Tamással, majd a két állam miniszterei megállapodásokat írnak alá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a látogatás során mintegy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a felek, további megállapodásokról még egyeztetés folyik. Kiemelte azt, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek – jegyezte meg. Vitályos Eszter elmondta azt is, a megbeszélések másik fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is üdvözöl. „Kína egyértelműen a béketáborhoz tartozó egyik legerősebb állam, amely folyamatosan beszél a béke jelentőségéről” – mutatott rá, hozzátéve, ebben a kérdésben abszolút egyetértés van Kína és Magyarország között.

A kínai-magyar kapcsolatok azért ilyen jók, mert a magyar kormány Kína-politikája realista – véli Salát Gergely Kína-szakértő.

A tudományos főmunkatárs a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Selyemút Peking és Budapest között – pillanatkép a kínai-magyar kapcsolatokról című kerekasztal-beszélgetésén szerdán Budapesten kiemelte: az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés a nemzetközi kapcsolatépítés mesterterve; így Magyarország jól tette, hogy a Kína elszigetelését célzó törekvésektől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, ami alapvető fontosságú, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.

•  Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Galéria

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Salát Gergely a beszélgetés kínai résztvevőivel egyetértve azt is elmondta: nem véletlen, hogy a két ország az együttműködési lehetőségek tárházaként tekint egymásra, hiszen már az 1970-es évek végén történt kínai irányváltás, a „nyitás politikája” is egybeesett tartalmilag a magyar kormány mai, a kapcsolatépítésre építő stratégiájával. A kínai és a magyar álláspont pedig azért van még közelebb egymáshoz – tette hozzá –, mert a jelenleg is gyorsan változó nemzetközi környezetben mindkét ország szeretne jó pozíciót fogni. Ez Kína számára azt jelenti, hogy felméri, kik lehetnek továbbra is stabil és megbízható partnerei Európában, ezért Magyarországnak is hajlandó az eddiginél több teret adni; Magyarországnak pedig azt, hogy nem szeretne egyik nagy blokknak sem a perifériája lenni, hanem önállóan, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét betöltve próbál érvényesülni.

Salát Gergely úgy látja, noha ennek a stratégiának is megvannak a maga kockázatai, hosszú távon gyümölcsözőbb lehet annál, mintha csak alárendelt tagja lennénk valamelyik nagy blokknak.

A konkrétumokról szólva hozzátette, a már eddig is széles körű gazdasági, tudományos és oktatási együttműködés a kínai elnök most kezdődő látogatásának eredményeként minden bizonnyal még tovább bővül majd; így mindkét fél bizakodó lehet a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően. Ju Vejvej, a Budapesten hét éve működő Kína-Közép-Kelet-Európa Intézet alelnöke arról beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kína részéről nem csupán a gazdasági-pénzügyi együttműködés kialakításáról, hanem a résztvevők ismerkedéséről is szól békés, kulturális és civilizációs párbeszéd formájában. A konkrét együttműködést illetően az alelnök az infrastruktúra-fejlesztést és a digitális technológiai együttműködést emelte ki, mert e területeken látja a kínai vállatok egyik nagy erősségét.

Kung Jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tudományos munkatársa hozzászólásában pozitívumként emelte ki, hogy a kínai és a magyar vezetés között olyan kérdésekben mutatkozik jelentős nézetazonosság, mint a háború vagy béke; a családpolitika és a kölcsönös előnyök mentén kialakítandó befektetésekre és együttműködésre való törekvés, valamint a nemzeti szuverenitás fontossága.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését
2025. július 14., hétfő

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé

Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé
2025. július 14., hétfő

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus
2025. július 14., hétfő

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében

Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében
2025. július 13., vasárnap

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában

Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában
2025. július 13., vasárnap

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően

Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően
2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni