Korlátoznák. Washington nem támogatja, hogy az Oroszország területét elérni képes fegyvereit oroszországi célpontok ellen is bevessék
Fotó: Lockheed Martin
Washington segíteni akar Ukrajnának megvédeni magát, de nem támogatja az amerikai gyártmányú fegyverekkel orosz területre irányuló csapásokat – mondta Bridget Brink amerikai nagykövet egy újságírókkal tartott találkozón pénteken a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) szerint.
2024. május 04., 09:012024. május 04., 09:01
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna hogyan nyerheti meg a háborút, ha az Egyesült Államok korlátozza az Oroszországon belüli csapásokat, Brink azt mondta, hogy ez az álláspont a teljes körű invázió kezdete óta változatlan.
„Az első része annak, hogy segítünk Ukrajnának megvédeni magát, a mi és partnereink fegyvereinek szállítása, hogy támogassuk az önök bátor hőseinek erőfeszítéseit a frontvonalon, hogy visszaadják a területeit” – mondta a nagykövet.
– tette hozzá.
Ukrajna egyes szövetségesei a lett külügyminiszter, Baiba Braze szerint úgy küldtek fegyvereket Kijevnek, hogy nem korlátozzák az Oroszországon belüli csapásokat.
A felvetés apropója, hogy David Cameron brit külügyminiszter kijelentette: Ukrajnának joga van a London által biztosított fegyvereket Oroszországon belüli célpontok támadására használni, és Kijevtől függ, hogy ezt megteszi-e.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Kijev nem fogja a külföldi partnerek által szállított fegyvereket az ország határain kívüli célpontok elleni támadásra használni. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a hazai gyártású fegyverekre, amelyek közül néhány a jelentések szerint képes mélyen Oroszország területén csapást mérni.
Az orosz olajipar ellen a közelmúltban végrehajtott csapássorozat bírálatokat váltott ki az amerikai tisztviselők részéről, akik világossá tették, hogy Washington nem támogatja, hogy Ukrajna olajfinomítókat céloz meg, arra hivatkozva, hogy ez veszélyeztetheti a globális energiapiacot.
Közös javaslatot fogadnak el a svájci békecsúcson, ezt adják át Moszkvának
A svájci globális békecsúcs résztvevői közös tárgyalási álláspontot fognak megfogalmazni a háború befejezéséről, és azt eljuttatják Oroszországnak – közölte Szerhij Nyikiforov ukrán elnöki szóvivő pénteken a Deutsche Welle szerint.
Az ukrajnai békecsúcsot június 15-16-án tartják a Luzerni-tó feletti Burgenstock nevű üdülőhelyen, a tárgyalásokra 160 nemzeti delegációt hívnak meg.
Oroszországot, a folyamatban lévő háború agresszorát „ebben a szakaszban” nem hívják meg a tárgyalásokra – közölte a svájci kormány.
„Ukrajna és Svájc békecsúcsot szervez, ahol a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát tiszteletben tartó országoknak közös tárgyalási álláspontot kell kidolgozniuk, és azt Oroszország elé terjeszteniük” – mondta Nyikiforov.
Kijelentése azután hangzott el, hogy Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Economistnak adott interjújában kijelentette, hogy szerinte Ukrajna a harctéren egyedül nem tud megnyerni egy háborút, és hogy „az ilyen háborúk csak szerződésekkel érhetnek véget”.
A közelgő csúcstalálkozón Ukrajna békeformulájának bizonyos pontjairól több álláspontot is elfogadhatnak, többek között a sugárbiztonságról, a fogolycseréről, a hajózás szabadságáról és az élelmiszerbiztonságról – mondta Nyikiforov az Ukrajinszka Pravdának.
„Ez lesz az első lépés az igazságos béke felé” – mondta.
A békecsúcs alapelveit egy sor nemzetközi találkozón dolgozták ki, és Ukrajna 10 pontos békeformulája köré összpontosították.
A formula előirányozza az összes orosz csapat kivonását Ukrajna területéről, Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az összes hadifogoly és deportált szabadon bocsátását, az ukrajnai környzeterombolás megakadályozását és a háborús bűnök felelőseinek megbüntetését.
Eközben a Bloomberg pénteki értesülése szerint az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdeményezett a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő G7-csoporton belül egy akár 50 milliárd dolláros katonai segélycsomag kidolgozásáról Ukrajnának. A lehetséges csomagot a jelentések szerint a befagyasztott orosz vagyonelemek felhalmozott kamataiból származó nyereségből finanszíroznák.
A befagyasztott orosz vagyon, amelyet túlnyomórészt az Európai Unióban tartanak, évente mintegy 5 milliárd euró nyereséget termel, és lehetővé tenné a visszafizetést, amint a nyugati szövetségesek további segélyezési forrásokat biztosítanak a javasolt csomaghoz.
„Ideális esetben azt szeretnénk, ha ebben az egész G7 részt venne, és nem csak az Egyesült Államok tenné ezt egyedül” – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Bloombergnek, hozzátéve, hogy a tervről a G7-tagok „tárgyalnak”.
Az ügyet jól ismerő források szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a júniusi olaszországi G7-találkozóra megállapodásra jusson a tervről, bár a források szerint hónapokig is eltarthat, amíg a megállapodás megszületik.
Az európai országok viszont tétovábbak voltak, mert gazdasági és jogi buktatóktól tartottak. Az EU ehelyett egy egyoldalú terven dolgozik, hogy a befagyasztott eszközökből származó nyereséget az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás finanszírozására fordítsa.
A Bloomberg szerint az Egyesült Államok által kidolgozott terv – ha megállapodás születik – felváltaná a kizárólag az EU által benyújtott javaslatot.
Moszkva közölte, hogy csökkentheti a diplomáciai kapcsolatok szintjét az Egyesült Államokkal, ha Washington lefoglalja az orosz vagyont.
A lőszer- és légvédelmi hiányosságok, valamint a várható nyári orosz offenzíva közepette Ukrajna további segélyfinanszírozást és fegyvereket sürgetett a nyugati szövetségesektől. A múlt hónap végén az Egyesült Államok jóváhagyott egy 61 milliárd dolláros segélycsomagot, bár Ukrajna még mindig fegyverhiánnyal küzd, mivel a segélyek lassan kezdenek megérkezni a következő hetekben és hónapokban.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a nyugat-ukrajnai Hmelnickij városában kadétok előtt tartott beszédében arra figyelmeztetett: új szakasz következik a háborúban, miután az oroszok az offenzíva fokozására készülnek, az ukrán erőknek pedig meg kell akadályozniuk, hogy a megszállók elérjék céljaikat.
Orosz védelmi miniszter: Idén több mint 111 ezer embert veszített az ukrán hadsereg
Több mint 111 ezer embert és a 21 ezer haditechnikai eszközt veszített az ukrán hadsereg az év eleje óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy pénteki parancsnoki telekonferencián.
A miniszter szerint az Egyesült Államok és szövetségesei megkövetelik Ukrajnától, hogy mindenáron tartóztassa fel az orosz offenzívát, aminek következtében Kijev emberveszteségei áprilisban elérték a napi ezer katonát.
Beszámolója szerint az orosz fegyveres erők folytatják az ukrán erődítményrendszer feltörését a harci érintkezési vonal teljes hosszában, az ukránok pedig egyes szakaszokon megpróbálják megvetni a lábukat, de kénytelenek az állásaikat feladni és visszavonulni.
Sojgu közölte, hogy idén 547 négyzetkilométernyi terület került orosz ellenőrzés alá, és az elmúlt két hét során az orosz erők „felszabadították” Novobahmutivka, Szemenivka és Berdicsi települést a donyecki régióban.
Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” a tartalékok feltöltése érdekében szigorította a mozgósítást, „erőszakkal küldi a vágóhídra” a „harcolni nem akaró” ukránokat, hogy „megszolgálja” a további pénzügyi és katonai segítséget „nyugati gazdáitól”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban május 1-jén kiállítás nyílt zsákmányolt fegyverekből és hadfelszerelésből. Azt mondta, hogy az ott közszemére kitett amerikai Abrams és Bradley, német Leopard és Marder, valamint más páncélozott járműveket és harci eszközöket már az első napon több mint 83 ezer ember nézte meg.
A náci Németország felett aratott győzelem 79. évfordulójára kitérve elmondta, hogy ebből az alkalomból a 7 hős városban és 18 olyan településen fognak katonai parádét tartani, amelyek katonai körzetközpontok, illetve ahol flotta- vagy általános hadseregparancsnokság működik. Közölte, hogy a díszszemléken összesen mintegy 150 ezer ember, valamint 2500 fegyver és haditechnikai eszköz vesz majd részt.
A szervezők korábban, biztonsági okokra hivatkozva bejelentették, hogy idén elmaradnak a háborúkban részt vett felmenőkről megemlékező, hagyományos „Halhatatlan Ezred”-tömegfelvonulások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás