• Vélemény

Sok évvel ezelőtt kedvenc futballcsapatom aktuális játékosait akkor volt alkalmam testközelből is megismerni, amikor a tuti tippekkel telefirkált cetlimmel beálltam a sorba a sportfogadó irodában. Gondoltam, nekik is jól jön egy kis fizetéskiegészítés, ha már a gyepen nem megy a játék. Mivel akkoriban még nem lehetett fogadni az alsóbb osztályos meccsekre, nem keltett felháborodást a szurkolók körében.

Irigykedem. Igen, irigykedem azokra a tömbházlakókra, akik a konyhaablakukon kitekintve rendezett, gondozott közterületeket láthatnak. Például nyári időszakban üde zöld játszótereket, sövénnyel övezett sétányokat, de télen is lehetőleg olyanokat, mintha „gazdájuk” lenne.

Aligha lehetne bármi mással jobban illusztrálni, mit is jelent számunkra, romániai magyarok számára december elseje, mint a tegnapi kolozsvári kommandósakcióval, illetve a Szatmár megyei prefektus lépésével, amellyel megtámadta a szatmárnémeti önkormányzat döntését, amelyben a Béke tér Kálvin térré való átnevezéséről határoztak.

Konyhakését vitte sétálni az egyik szatmári lakos a minap. A középkorú férfi a hússzeletelőt fogta karon, majd délutáni sétát lejtett vele az egyik legforgalmasabb utcán. A rend őrei illegális késbirtoklásért be is szállították a hűvösre. Ezután vigyáznunk kell, ha kést vásárolunk, mert megláthatják nálunk a járókelők, és feljelentenek engedély nélküli késtartásért.

A liberális demokrácia egyik alapvető jellemzője, hogy abban komoly szerep jut az alulról jövő polgári kezdeményezéseknek. Egy állampolgári akció a politikum szintjéig is eljuthat, és esélyt kaphat arra, hogy céljai megvalósuljanak. Az ilyen kezdeményezések rendszerint erősítik a társadalom demokratikus jellegét, hiszen – főképp sikerük esetén – bizonyítják, hogy valóban mindenkinek beleszólása lehet a politikai közösség sorsának alakulásába.

A szimbólum (szofisztikáltabb körökben: szimbóleum) rendkívül veszélyes valami. Ha az ember nem vigyáz, a sötét utcán hirtelen előugrik egy sarok mögül, ráveti magát, és kiszívja az agyát. De az igazán veszélyes szimbólum még ennél is rafináltabb: könyvlapok között, archív felvételeken, esetleg bizonyos öltözeteken felbukkanva kiválóan alkalmas arra, hogy az, aki alapbeállításban is hajlamos a nyilvános rettegésre, remegni kezdjen, mint a nyárfalevél,...

„Alkotmányos reform elindítása; az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából.” Ez az a három pont az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt megegyezéséből, amelyről erős jóindulattal esetleg azt lehet gondolni, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának, gyarapodásának a legfontosabb feltétele, az autonómia is ott...

Mindenki olyan, amilyen az autója, állapította meg egy általam igencsak tisztelt kedves ismerősöm. Hoppá, kénytelen voltam legalább magamnak, és azt is halkan elismerni, hogy ez nem vet túl jó fényt reám. Mert az okfejtés szerint, aki télen nyári gumival csúszkál, nem működik a kanyarjelzője, az ablaktörlője és hosszú a féktávja, nem felelősségteljes tagja a társadalomnak, és még az autonómiát sem érdemli meg.

Kilenc hónap. A román demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták közötti nagykoalícióhoz hasonlóan ennyi ideig bírta az erdélyi magyar–magyar összefogás is. Azok után, hogy az RMDSZ tegnap megállapodást kötött az egyik román politikai alakulattal egy miniszterelnök- és egy államfőjelölt, valamint a közös kormányzás támogatása tárgyában, valószínűleg keresztet lehet vetni a romániai magyar közösségen belüli politikai együttműködésre. Na jó, ne...

Soha nagyobb szabadság (vagy szabadosság?) nem került még embertömegek kezébe, mint az internet. Na persze, szűkítenünk kell a kört, mert erről a témáról Harry Potter-méretű könyveket lehet írni. Amitől mostanában felfordul a gyomrom, azok a blogok – persze nem mindegyik – s rajta a sok értelmes hozzászólás.

A rendszerváltás óta rendezett államfőválasztások legkiélezettebb második fordulójára kerül sor december 6-án Romániában, a megmérettetés különleges politikai tétjén túlmenően már csak a küzdelem mentén elszabadult heves indulatok is ezt bizonyítják. No meg a politikai túlzások.

Kérem, a választás káros a családi harmóniára. Ezt abból állapítottam meg, hogy vasárnap este olyan kilenc felé mindenkinek kuss volt, mert figyelni kellett a televíziót. Folyt a nyakunkba a sok egzitpoll s a magvas, mélyenszántó és magasröptű okoskodás. A Manónak, a legkisebbiknek is hallgatnia kellett volna, ha minduntalan nem kotyog belé, hogy Anya, kérem a kakajót, s hogy vele most miért nem játszik senki sem, amikor a babáknak be kellene rendezni a...

Véget ért hát a választási verseny első felvonása: ha az exit poll eredményeket a végeredmény is megerősíti, az azt jelenti, beigazolódott a papírforma, és az országban továbbra is két, közel azonos támogatottsággal bíró erő feszül egymásnak: a szociáldemokrata PSD és a magát jobboldaliként meghatározó PDL. Így továbbra is az egykori kommunista párt két utódpártjának valamelyike adja az ország első számú közméltóságát.

A napokban egeret találtak az egyik bánsági étteremben tárolt péktermékek között. Nem meglepő, hiszen a rágcsálók rágcsálnivalót keresnek, és sokkal jobb, ha a raktárban teszik azt, mint a reggelizőasztalunkon. Ismerőseim mesélték, hogy anno a katonaságnál különféle állatokat találtak az ebédben, de nem foglalkoztak velük, csak egyszerűen odébb pakolták a hívatlan vendégeket.

A ma záruló államfő-választási kampány alapján egyértelmű: vasárnap nem csupán elnökválasztásra várják a polgárokat, a voksolás egyenértékű lesz egy parlamenti választással. Hiába marad ugyanis ugyanakkora a parlamenti frakciók létszáma, a lapokat a Cotroceni-palota új ura osztja majd le, ennek nyomán pedig elképzelhető, hogy felbomlanak a mostani szövetségek, és új politikai frigyek köttetnek.

Ha egyszer létezik olyan, hogy kollektív emlékezet, akkor miért ne lehetne kollektív emlékezetkiesés is: a héten közzétett felmérés eredményei szerint az ország lakosságának zöme úgy véli, nem is volt olyan rossz az a Ceauşescu-korszak. Konkrétan 52 százalék úgy gondolja, hogy a fasiszta-kommunista vezér ugyanannyi jót tett az országnak, mint amennyi rosszat, 31 százalék pedig azt vallja, hogy jótéteményeinek száma meghaladja a rosszakét.

Ha minden igaz, december elsején nehéz lesz választania az erdélyi magyarnak: eldöntheti, hogy Kolozsváron vagy Sepsiszentgyörgyön akar egy jó kis balhé szemtanúja lenni. Mátyás király lovának körbeállványozott orra előtt a Magyar Gárda nyáron megalakult Székely Szakasza jelenti majd a látványosságot, amely úgy gondolta, eljött az idő, hogy végre a kincses városban is megmutassa magát.

„El nem tudod képzelni, mennyire várom az elnökválasztás napját!” – mondta Gyufic, miközben szobája falára mutatott, ahol idestova jó két hónapja húzogatja a vonalakat, a november 22-i politikai esemény visszaszámlálását végezve. Dehogynem tudom elképzelni, gondoltam magamban mosolyogva, míg az éjjeli szekrényén pihenő, kivágott újságcikkekre pillantottam. Aztán, amíg egykori ovistársam magáról és az orvostudomány legújabb felfedezéseiről kezdett...