Viorica Dăncilă miniszterelnök elnézést kért az erdélyi magyaroktól Dan Tanasă cinikus, gyűlöletkeltő, magyarellenes feljelentéseiért. Klaus Johannis államfő pedig Rareș Bogdan korábbi tévés uszításaiért fodult bocsánatkéréssel a magyarokhoz.

Semmitmondó, kétmondatos válaszra méltatta az Európai Bizottság (EB) szóvivőjének hivatala a Krónika érdeklődését Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Ukrajnából való kitiltásával kapcsolatban. 

Felerősödött az idegenellenesség, és nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a hogyan továbbal kapcsolatban az Egyesült Királyságban. A Brexit árnya fenyegetően hat ugyan a szigetországban dolgozó erdélyi magyarokra, a hazatérésen mégis kevesen gondolkodnak.

 Miközben a bukaresti belpolitikai harc témájává vált az izraeli román külképviselet esetleges költöztetése, Magyarország március végén külgazdasági képviseletet nyitott a nagy múltú városban.

Sokat elárul a negyvenkét millió lakosú Ukrajna jelen állapotáról, hogy Kelemen Hunortól retteg. Az RMDSZ elnöke nyilván Kárpátalja elcsatolásának céljával utazott Ungvárra, 

Egy referendum rászervezése az európai parlamenti (EP) választásokra azt mutatja, hogy a román államfő nem sokat ad a megmérettetés tétjére és témáira, inkább egy következő választáshoz próbál népszerűséget gyűjteni – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Hegedüs Csilla. 

Újságírók ismertségével, televíziós „arcokkal” próbálják ellensúlyozni kopottságukat, a szavazók előtti hitelvesztésüket a romániai pártok. A médiaszakértő szerint a politikából a sajtóba visszatérő egykori zsurnaliszták általában vezető pozíciókban landolnak.

Fikusznak hívják a háta mögött Klaus Johannist. Keveset beszél, ellenben sokat hallgat. Az utóbbi napokban kétszer is kivonult a jól előkészített mikrofonállvány és az elnöki hivatal kamerája elé, de – ahogyan mindig – az előadás unalmasra sikerült. 

Kampányüzembe kapcsolt a román politikum, pedig két hónap van még az európai parlamenti választásokig. A pártok vezetői úgy járják az országot, mintha országos megmérettetés következne.

A túlideologizált brüsszeli bürokrácia sajnos képtelennek tűnik annak megértésére, hogy az Unió nem folytathatja úgy, ahogyan eddig – véli Bogdan Duca román politológus. 

Éles bírálatokat váltott ki a külföldön tárolt román aranytartalék hazaszállítását célzó indítvány, pedig egyfajta európai trendről beszélhetünk e kérdésben. Magyarország tavaly lépett: hazahozta, majd emelte aranykészletét.

Megvan az a vicc, amikor János bácsi a farkánál fogva forgatja a feje fölött a macskát? Mit csinálsz azzal a szerencsétlen állattal? – kérdi tőle megrökönyödve Józsi. Jót teszek vele. Na, nem most, hanem amikor elengedem – érkezik a válasz.

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Európának hatalmas a felelőssége abban, hogy az őshonos kisebbségeket, így a finnországi svédeket, a dániai németeket, a németországi szorbokat és dánokat, a dél-tiroliakat, skótokat, bretonokat vagy baszkokat ne keverje össze a bevándorlókkal. 

Erősítené a román–magyar viszonyt, közelítené Romániát a visegrádiakhoz Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. A politikus elmondta, pártja a kétoldalú kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre tekintettel mondott nemet a Sargentini-jelentésre.

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Miközben Romániában óriási belpolitikai vihart kavart Laura Codruța Kövesi jelölése az Európai Ügyészség (EPPO) élére, addig több uniós tagállamban szükségtelennek tartják az intézményt. Magyarország például kivár, nem lép be a legújabb EU-szervezetbe.