Közös érdekek. Călin Popescu-Tăriceanu szorosabb magyar–román együttműködést szeretne
Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu
Erősítené a román–magyar viszonyt, és közelítené Romániát a visegrádi négyekhez Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. A politikus kérdésünkre válaszolva elmondta, pártja a kétoldalú államközi kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre való tekintettel mondott nemet a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentésre.
2019. március 04., 15:142019. március 04., 15:14
2019. március 04., 15:412019. március 04., 15:41
Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke a még szorosabb együttműködés. Két szomszédos uniós tagállamról van szó, amelynek nyilvánvalóan megvannak a maga érdekei, de számos közös érdek is van. Álláspontjaink egyeztetése sok európai uniós kérdésben már önmagában elegendő okot ad arra, hogy legalább évente újra működjenek a közös kormányülések – véli Călin Popescu- Tăriceanu.
A szenátus elnöke a közép-kelet-európai országok közötti, s ezen belül a visegrádi négyek egyre hangsúlyosabb együttműködésével kapcsolatban elmondta:
„Ezt az egyelőre kezdetleges, formálódó közös munkát tovább lehet mélyíteni. Az uniós csatlakozást követően e térség országai rengeteg közös problémával néztek szembe. Házelnökként több alkalommal egyeztettem a visegrádi csoport tagországaiból érkező kollégáimmal, ahol rendszeresen kiderült, hogy gyakorlatilag azonosak a megoldandó témáink. Közös érdekeink vannak a térségbeli infrastruktúra fejlesztése terén, hiszen e tekintetben még mindig nagyok a különbségek az unió nyugati és keleti államai között. Én a magam részéről elkötelezett híve vagyok annak, hogy Románia bővítse kapcsolatait a visegrádiakkal” – fogalmazott a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.
A Romániát ért brüsszeli bírálatokra vonatkozó kérdésünkre a liberális politikus azt emelte ki, hogy
„Ennek a dialógusnak a témái ugyanakkor a tényeken kell hogy alapuljanak, nem – mondjuk – olyan újságcikkek címein, amelyek valótlanságokat állítanak. A Bizottságnak mélyebben meg kell ismernie a Brüsszelből kifogásolt lépéseket, csak így kerülheti el, hogy a felszínes tálalás alapján ítélkezzék” – fogalmazott Tăriceanu. Szerinte
„A korábbi években ugyanakkor valóban történtek súlyos kihágások a jogállamiságot illetően, amelyeket az Európai Bizottság vagy nem látott, vagy pedig nem akart látni. Ez ilyen formában nem folytatódhat tovább! A bukaresti kormányzat, a parlamenti többség éppen ezeket a kihágásokat próbálja korrigálni. Mi felhoztuk ezt a témát bizottsági elnöknél és alelnöknél, s nagyon őszintén és részletesen beszámoltunk nekik arról, hogy mi történik valójában Romániában. Azt tapasztaltam, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket eddig mellőztek – mint például a napvilágot látott titkos megállapodások az igazságszolgáltatás szereplői, intézményei és a titkosszolgálatok között – most már figyelembe vesznek Brüsszelben is, és elismerik, hogy ezek súlyosan érintették az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tehát, amikor a romániai jogállamiságról beszélünk, nem kerülhetjük meg azokat a kérdéseket, amelyekre mi éppenséggel a megoldásokat keressük” – mondta a felsőház elnöke.
Guy Verhofstadt frakcióvezető az utóbbi időben többször is bírálta a román tagpártot, amiért a koalíció részeként a romániai jogállamiságot „veszélyeztető” bukaresti kormányt erősíti. A pártcsaládból való kizárást is meglebegtette. A támadásokkal kapcsolatban a liberális pártvezető elmondta, az egyik fő ok, amiért a román ALDE-t bírálat érte az európai pártcsalád vezetése részéről, éppen a Sargentini-jelentés elutasítása volt. „Elmondtam liberális kollégáimnak, hogy két nyomós okunk is volt a nem szavazatra. Az egyik az, hogy
Az uniós szavazati jogot megvonó hetes cikkely szerinti eljárás megszavazását Magyarország barátságtalan lépésként értékelte volna képviselőink részéről. A másik ok a romániai magyar kisebbség. A legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közösségről beszélünk az Európai Unióban. Ők is barátságtalan lépésként értékelték volna, ha mi igent mondunk az ő anyaországukat elítélő jelentésre. Ennek fényében azt gondolom, mi korrekt módon jártunk el, s mi ezt nagyon világosan elmagyaráztuk liberális kollégáinknak” – hangsúlyozta Călin Popescu-Tăriceanu.
Lelki és érzelmi problémák miatt hívták tavaly a legtöbben az 116111-es gyermeksegélyező számot – derül ki a gyermeksegélyező telefonközpontot működtető egyesület (Asociaţia Telefonul Copilului) keddi tájékoztatásából.
A romániai választópolgárok 83,5 százaléka fontosnak tartja a jelöltviták megszervezését az elnökválasztás előtt – derült ki az INSCOP Research felmérésének kedden közölt eredményeiből.
Tagja volt ugyan a kommunista pártnak, de nem volt kommunista – állította a múltjával kapcsolatosan Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy Románia hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál.
A megyei jogú városok az utóbbi két évben összesen 116 oktatással kapcsolatos beruházáshoz kaptak támogatást az oktatási minisztériumtól – jelentette ki hétfőn Ligia Deca.
Földrajzi közelsége miatt Románia Ukrajna újjáépítésének tökéletes logisztikai csomópontja lehetne – jelentette ki Radu Oprea gazdasági miniszter egy hétfői vállalkozói rendezvényen.
Magyarországot és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is belekeverné a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai választási kampányba.
A romániai polgárok többsége Nyugat-barát államfőt szeretne – derül ki egy friss felmérésből.
Ha a románok november 24-én kellő számban járulnak az urnákhoz, Marcel Ciolacut „már az első fordulóban le lehet győzni, nem csak a másodikban”, a különbség 2000-hez képest az, hogy ma már „nem Iliescu nyer” – jelentette ki George Simion.
Az idei év első nyolc hónapjában 1,186 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia.
szóljon hozzá!