HIRDETÉS
„Ismerjük a történteket. A kérdést saját törvényeinek megfelelően kell kezelnie Ukrajnának” – áll a szóvivői hivatal válaszában. Mint ismeretes, a román külügyminisztérium kedden azt közölte lapunkkal: tudomásul vette, hogy a magyar–ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelement az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől. Eközben a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)
bekérette hétfőn a budapesti ukrán nagykövetet a kitiltás miatt, a leghatározottabban kikérte magának „az újabb magyarellenes provokációt”,
elfogadhatatlanoknak nevezve az ukrán parlament és kormány „folyamatos magyarellenes döntéseit”.
Brüsszel egyébként az ukrajnai kisebbségek elleni jogsértések, az utóbbi időben tapasztalható magyarellenesség ügyében is meglehetősen visszafogott. Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője idén januárban levélben fordult az Európai Bizottsághoz az Ukrajnában élő magyarokat célzó nacionalista hangulatkeltés, az asszimilációs törekvések miatt. Federica Mogherini alelnök az EB nevében egyebek mellett azt válaszolta, hogy
az EU szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzetet
és továbbra is számos különböző formában hívja fel Ukrajna figyelmét az aggodalomra okot adó kérdésekre, ezen belül a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésére.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tegnap Strasbourgban a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát felszámoló ukrán nyelvtörvény tervezetéről is tárgyalt – Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke társaságában – Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával. Az ET-főtitkár ígéretet tett: megfontolja a magyar szempontokat, és megvizsgálja, milyen lépéseket tud tenni a helyzet további romlásának megelőzése érdekében. Az ET márciusban szólította fel Ukrajnát, halassza el a jogszabály elfogadását.
