Pataky István
2019. április 02., 09:23
2019. április 02., 09:23
Fikusznak hívják a háta mögött Klaus Johannist. Keveset beszél, ellenben sokat hallgat. Az utóbbi napokban kétszer is kivonult a jól előkészített mikrofonállvány és az elnöki hivatal kamerája elé. Bejelentéseit tanácsadói mindkét esetben drámainak szánták, de – ahogyan mindig – az előadás unalmasra sikerült. Persze úgy tényleg nem egyszerű izgalmasnak lenni, hogy nincs lényegi közölnivaló.
Mert mit is tudtunk meg a sílécek szász királyától? Hogy lesz egy népszavazás azért, mert a PSD gonosz, buta és lop. De leginkább bántja az igazságszolgáltatást. A kérdésen Johannis még gondolkozik. Azt pedig négy éven át már megtapasztalhattuk: ha egyszer gondolkodásba kezd, nehezen ér a végére. Addig, amíg eldől, mi is kerül a kérdőjel elé, reménykedhetünk: hátha az ingyenes sör iránti igényt firtatja majd Nagyszeben szülöttje. Mert abban ne legyenek kétségeink, hogy a lehető legklasszikusabb populista formulát fogják választani a Cotroceni-palotában. Ha egyáltalán ott s nem Brüsszelben dől el a nagy kérdés tartalma.
Az ellenzék képtelen egyről kettőre jutni. Viorica Dăncilă kabinetje nem tud olyan mélységekbe süllyedni, hogy a többség a másik oldalban lássa az igazi kormányváltó alternatívát. Marad hát az egyetlen, elnyűhetetlen téma: a korrupcióellenes harc és a jogállam féltése. Nem kell a politika Maradonájának lenni ahhoz, hogy megsaccoljuk, az országot megváltó kérdés valahogy így hangzik majd: a korruptakat nem szeretjük, ugye? Neeem! – válaszolja a nép, s ha már ott téblábol az urnáknál, gyorsan leszavaz a PNL-re, az USR és Cioloș szövetségére vagy mondjuk a vörös pestist kézrátéttel gyógyítók pártjára. Röviden ez Johannisék nyerőnek vélt stratégiája. Számukra az Európai Parlament az öreg kontinens legfontosabb és legobjektívebb ítélőszéke, amikor Orbán Viktor kormányát, Varsót vagy éppen a PSD-kabinetet veszi össztűz alá, de annyira azért mégsem elég vonzó intézmény, hogy az összetételét meghatározó választáson nagy létszámba megmozgassa a szavazókat.
Az most már világos, hogy az államfő és az ellenzék az egész kampányát a referendumra építi fel, ezzel próbálja uralni a közbeszédet. De könnyen elszámíthatja magát. A kizárólag a népszavazás kedvéért voksolók többsége nem a tévés bohóc által vezetett PNL-listát fogja választani, hanem a szélsőséges radikalizmussal kacérkodó USR-féle szövetséget. Márpedig ha a Cioloșsal induló „megmentők” beelőzik a liberálisokat, a PNL elindulhat a másik, történelmi múlttal büszkélkedő formáció, a parasztpárt szomorú sorsa felé vezető úton. S míg a most összefogást vizionáló ellenzék átrendeződése balkáni krimibe torkollik, addig a PSD – amelynek polgármesterei mindenféle belső pártvitáktól függetlenül kézen fogva viszik el az ajándékcsomagoktól felderült arcú örökös voksolóikat az urnákhoz – győzelmi pozícióból fordulhat rá a nagy téli csatára.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
1 hozzászólás