HIRDETÉS
A román aranytartalék hatvanöt százaléka jelenleg külföldön van, az ottani tárolásáról a bukaresti jegybank még Románia 2007-es európai uniós csatlakozása előtti időszakban határozott. A hazaszállítást kezdeményező szociáldemokraták (PSD) szerint azóta a gazdaság megerősödött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így az ország gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban, vagy mint a gazdaságot sújtó nemzetközi válság idején.
A kormány fő erejét alkotó PSD-s politikusok úgy vélik, a Román Nemzeti Bank (BNR) elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát, s ezzel Románia megspórolná a most fizetett tárolási díjat.
Mint arról a napokban közölt írásában az Adevărul is beszámolt, az elmúlt években egyre több európai ország repatriált aranytartalékokat, folytatva a 2012 elején indult folyamatot, amikor elsőként Venezuela jelentette be: százhatvan tonna aranyat szállít haza körülbelül kilencmilliárd dollár értékben. Németország központi bankja 2017-ben közölte, hogy befejezte a New Yorkban és Párizsban tartott 31 milliárd dolláros aranytartalékának hazatelepítését. Németországé egyébként a világ második legnagyobb aranytartaléka – 130 milliárd dollárnyi értékben – az Egyesült Államok után. Tavaly Ankara döntött úgy, hogy hazaszállítja az Amerikában tárolt összes aranyát.
Törökország aranykészletét 564 tonnára becsülik, és körülbelül 20 milliárd dollárt tesz ki. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését az utóbbi időben egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban a németen kívül többek között a holland, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja.
Szajlai Csaba gazdasági szakújságíró, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese a Krónika megkeresésére elmondta: a 2008-as világgazdasági válságot követően a világ jegybankjainak aranytartaléka jelentősen emelkedett, ami erős keresletet mutat ezen intézményi szektor részéről. Az elmúlt évtizedben Kína a háromszorosára, Oroszország pedig négyszeresére növelte az aranytartalékát.
A nemzetközi aranypiacon történt értékesítések következtében 1989 májusától 1992 októberére az MNB aranykészlete negyvenhat tonnáról több lépcsőben három tonnára csökkent. A készlet szintje ettől kezdve egészen 2018-ig változatlan maradt, annak értéke pusztán az aranyárfolyam függvényében ingadozott, mennyiségi változás nem játszott szerepet” – ismertette az magyarországi előzményeket Szajlai Csaba.
2018-ban az MNB az aranytartalék helyreállítása és hazaszállítása mellett döntött. A gazdasági szakértő elmondta, a jegybank első lépésben a már birtokában lévő háromtonnás aranytartalékot szállította haza 2018 elején. Ezt követően a Monetáris Tanács az aranytartalék megtízszerezéséről döntött, amely 2018 őszén meg is valósult. „Utolsó lépésben az MNB az újonnan megvásárolt teljes aranykészletet hazaszállíttatta. Ezzel lezárult az aranytartalék helyreállításának folyamata,
– tájékoztatott a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Az aranykészletet légi úton szállították Magyarországra a nemzetközi szigorú biztonsági előírások betartásával. A biztosítást a Terrorelhárítási Központ végezte. A teljes magyar tartalék jelenleg 2300 darab aranytömbben van, egy aranytömb hossza 23 centiméter, 8 centiméter szélesek és 4 centi magasak, egy tömb súlya 12,5 kilogramm.
Miután Lengyelország az utóbbi időben jelentős mennyiségű aranyat vásárolt fel, jelenleg ott van a legtöbb nemesfém térségünkben. A teljes tartalék arányában Romániában még mindig a legjelentősebb az arany szerepe, 10 százalékot ért el a jegybank pénzügyi tartalékán belüli arány, Magyarországon a megemelt mennyiséggel ez az arány 4,4 százalékot tesz ki.
