Elsőként az Egyesült Államok költöztette Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét
Tavaly májusban óriási nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezte át nagykövetségét. Miközben a bukaresti belpolitikai harc témájává vált az izraeli román külképviselet esetleges költöztetése, Magyarország március végén külgazdasági képviseletet nyitott a nagy múltú városban.
2019. április 09., 11:502019. április 09., 11:50
Izrael 1967-ben foglalta el az addig megosztott Jeruzsálem egészét, de egy ma is érvényben lévő ENSZ-határozat az izraeli–palesztin békekötéshez köti a város státusának rendezését. 1980-ban az izraeli törvényhozás törvényben nevezte meg az ország egységes, oszthatatlan fővárosának Jeruzsálemet. Bill Clinton elnöksége idején, 1995-ben az amerikai szenátus és kongresszus egyaránt elfogadta azt a jogszabályt, amely kimondja az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését. Csakhogy a törvény végrehajtását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva folyamatosan halasztották.
A helyzet Donald Trump elnökké választásával változott meg. Trumpot támogatta a választási kampányban az Amerikában nagy befolyással bíró izraeli lobbiszervezet, az Amerikai–izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC). A republikánus jelölt cserébe megígérte, elnökké választása esetén Jeruzsálembe költözteti az Egyesült Államok nagykövetségét. 2018. május 14-én Trump eleget is tett ígéretének.
Washington lépését Guatemala, majd Paraguay követte, de az utóbbi még tavaly szeptemberben visszaköltöztette képviseletét Tel-Avivba. Az Európai Unión belül Miloš Zeman cseh államfő Izrael fennállásának 70. évfordulója alkalmából kifejtette, hogy maradéktalanul egyetért Trump Jeruzsálemet illető bejelentésével, csak azt sajnálja, hogy nem a hazája volt az első, amely áthelyezte a nagykövetségét. Prága végül egy tiszteletbeli konzulátust nyitott a történelmi városban. Idén februárban Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette: Magyarország külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben. Az új kirendeltséget március végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyitotta meg.
De miért tartotta a külpolitikai kérdésekben egyébként szürke román kormány egy ilyen konfliktusos lépés felvállalását? – kérdeztük Illyés Gergely politológustól. Meglátása szerint a kérdés felvállalása inkább azt jelenti, hogy a román kormány az amerikai diplomácia számára szeretné megemelni az ügy fontosságát. Ha ugyanis a bukaresti amerikai nagykövetség megnyilvánulásait figyeljük, akkor az látszik, hogy minden belpolitikai konfliktusban a Klaus Johannis vezette ellenzékkel helyezkedik egy platformra. „Bár a Fehér Ház és a külügyi vezetés politikai irányvonala megváltozott Donald Trump megválasztása után, a bukaresti nagykövetség vezetésében ez nem látszik. Ezért próbálja ezzel a kérdéssel a Liviu Dragnea vezette PSD és az ellenőrzése alatt álló kormány jelezni, hogy Romániában ők lehetnének a partnerei a Trump-adminisztrációnak, nem pedig Johannis, aki – lám-lám – ellenzi a nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe, azaz nem támogatja az amerikai álláspontot” – összegzett az elemző.
Illyés Gergely szerint az államfő megpróbálja folytatni az eddigi irányvonalat, azaz nem fog semmilyen döntést hozni.
A politológus úgy véli: éppen ezért az államfő számára is kényes a kérdés, így aligha várható bármilyen döntés a témában az év végi elnökválasztásig. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív, illetve negatív következményekkel járhat Románia számára az ügy, az elemző azt mondta: az arab országok nyilván nem nézik jó szemmel, ha egy állam Jeruzsálemet fővárosként ismeri el, ezért diplomáciai szempontból itt lehetnek retorziók. „Ugyanakkor az izraeli kormánnyal a Dăncilă-kabinet rendkívül jó kapcsolatokat ápol. Persze kérdés, hogy milyen kormány alakul Izraelben az április 9-i parlamenti választások után” – mondta Illyés Gergely.
Elítélték Netanjahu Ciszjordánia annektálására tett ígéretét
Száeb Erekat, a Palesztin Hatóság főtárgyalója és Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt vezetője elítélte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Ciszjordánia annektálására tett szombati ígéretét. A Netanjahu köreiből származó értesülések szerint Donald Trump márciusi döntése a Golán-fennsík feletti izraeli fennhatóság elismeréséről arra késztette a kormányfőt, hogy fontolóra vegye Ciszjordánia annektálását is. Egy ilyen lépést a választások után hamarosan várható Trump-béketerv bemutatása után tenne meg. „Netanjahu kijelentése nem meglepő. Izrael továbbra is arcátlanul megsérti a nemzetközi jogot, amiért a nemzetközi közösség továbbra is büntetlenséggel jutalmazza Izraelt” – idézte az MTI Száeb Erekatot, aki egyben a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának főtitkára is, emlékeztetve az amerikai elnök Izraelnek nyújtott támogatására. A Merec szerint azért veszélyes Izrael számára Ciszjordánia annektálása, mert az ott élő arabok esetleges izraeli szavazópolgárrá válásával veszélybe kerülne az ország zsidó többsége, ha rájuk is kiterjesztenék a szavazati jogot.
Románia kijevi nagykövetsége a sürgősségi ügyekre korlátozza tevékenységét, és további intézkedéseket hozott a személyzet védelme érdekében, tekintettel az ukrajnai biztonsági fejleményekre – közölte szerdán a román külügyminisztérium.
Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvésekkel.
Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig.
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!