Brüsszel akár fegyverként is felhasználhatja az ügyészséget a „renitens” tagállamok ellen
Miközben Romániában óriási belpolitikai vihart kavart Laura Codruța Kövesi jelölése az alakulóban lévő Európai Ügyészség (EPPO) élére, addig több uniós tagállamban szükségtelennek tartják az intézményt. Magyarország például kivár, nem lép be a legújabb EU-szervezetbe.
2019. február 25., 08:242019. február 25., 08:24
2019. február 25., 08:322019. február 25., 08:32
Eltérő megítélés alá esik az uniós tagállamokban az Európai Ügyészség (EPPO), amelyet Laura Codruța Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt vezetőjének jelölése okán mostanában megkülönböztetett figyelem övez Romániában. Trócsányi László, a magyar kormány igazságügyi minisztere egy minapi interjúban arra emlékeztetett: Svédország, Dánia, Írország vagy Lengyelország úgyszintén elzárkózik az ügyészségtől. A tárcavezető a Fidesz európai parlamenti listavezetője, s egyben ő Magyarország jelöltje a választások után megalakuló új Európai Bizottságba (EB). A tárcavezető álláspontja szerint
Trócsányi úgy véli, gomba módra szaporodnak az ugyanarra a célra létrehozott, egymással is konkuráló uniós szervezetek, amelyek az alapszerződés szövegével, de annak szellemiségével sem állnak összhangban.
„Magyarország egyetért azzal, hogy a korrupcióval szemben fel kell lépni, csak nem biztos, hogy a megvalósítási eszközök a leghatékonyabb megoldást hozzák. Emellett a magyar alaptörvényben az áll, hogy kizárólagos vádhatósága a magyar ügyészségnek van, tehát van egy nemzeti alkotmányossági kérdés is” – nyilatkozta a Hír Televíziónak a miniszter.
Melyek a fő okok, amiért több uniós ország elutasítja az Európai Ügyészség intézményét? – kérdeztük Szánthó Miklóst, a budapesti Alapjogokért Központ igazgatóját. „Az elutasítás legfőbb oka a szuverenitás fenntartásának szándéka. A közhiedelemmel szemben az uniós tagállamok egyáltalán nem adták fel szuverenitásukat, pusztán az abból fakadó egyes hatásköröket gyakorolják a többi tagállammal közösen az uniós intézmények útján.
Természetesen bel- és igazságügyi területen ma is van együttműködés, például koordináció, kölcsönös jogsegély az Unión belül, azonban nyomozásra, vádemelésre főszabályszerűen csak az egyes tagállamok szervei jogosultak” – mondta a jogi elemző- és kutatóintézet vezetője. Szerinte ezt a főszabályszerűséget bontja meg az Európai Ügyészség, melyet a fentiek miatt nem is az uniós szerződések alapján, hanem úgynevezett „megerősített együttműködés” keretében hoznak létre az abban részt venni szándékozó uniós országok.
Szánthó Miklós hozzátette, erre azért volt szükség, mert az ügyészség minden tagállamra történő, kötelező érvényű létrehozatalához teljes egyetértésre lett volna szükség, azonban hat tagállam – köztük Magyarország – éppen a fenti okok miatt ehhez nem járult hozzá.
– fogalmazott a Krónikának a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban szakmai vagy inkább politikai alapon választják ki a főügyész személyét, Szánthó Miklós elmondta: általánosságban a „szakmai érv” az Európai Ügyészség mellett egy, az Unió pénzügyi érdekeit sértő és határokon átnyúló jogellenes tevékenységekkel szemben fellépő szervezet szükségessége. Csakhogy erre több uniós ügynökség is létezik (OLAF, Eurojust, Europol), viszont egyre inkább azt látni, hogy az „antikorrupcióra”, pénzügyi csalásokra történő hivatkozás az eurokraták szótárában csak egy újabb, tetszés szerint értelmezhető varázsszó a szuverenitásba történő beavatkozásra – csakúgy, mint a „jogállamiság”, a „demokrácia” vagy az „emberi jogok” más eljárásokban. Sőt az Európai Bizottság újonnan javasolt jogállamiság-mechanizmusának – melynek során a „renitensnek” minősített államoktól akár uniós forrásokat vonhatnának meg – szintén részét képezi az EU „pénzügyi érdekeinek védelme”, miközben
„Azaz, hogy egy újabb mondvacsinált indok mentén Brüsszel felléphessen azon tagállamokkal szemben, melyek nem fogadják el a bevándorlásra épülő liberális nyílt társadalom koncepcióját” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ igazgatója. Mint fogalmazott, az efféle szuverenitássértő vagy annak elvonásával járó javaslatok nem a sokat emlegetett „szakmai célokat” szolgálják, ezért nem alaptalan az a feltételezés sem, hogy az Európai Ügyészség élére politikai alapon neveznek ki vezetőt, akit persze majd „független”, „objektív” és „semleges” szereplőként igyekeznek feltüntetni.
Lapunk kérdésére, hogy kizáró ok lehet-e a főügyész kiválasztásakor, ha a jelöltet saját országában hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják (Laura Codruța Kövesi esete), a szakértő azt válaszolta: az ártatlanság vélelme természetesen mindenkit megillet, míg nincs ellene hozott jogerős bírósági döntés, azonban legalább a jelölési eljárás során – ha már „szakmai alapokról” beszélünk – érdemes lenne tekintettel lenni legalább a látszatra. „Mindazonáltal az, hogy az Európai Ügyészség lehetséges jövőbeni vezetőjének már a kiválasztása során problémák merülnek fel, arra mutat, hogy az egész szervezettel szembeni aggályok az abból kimaradni szándékozó tagállamok részéről megalapozottak” – fogalmazott Szánthó Miklós.
Különben az Európai Parlament és a Tanács közös megegyezéssel hét évre nevezi ki az európai főügyészt, akinek a hivatali ideje nem hosszabbítható meg.
Leghamarabb 2020-ban kezdheti tevékenységét a vádhatóság
Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU független szervezete, amit a lisszaboni szerződésben foglalt megerősített együttműködés elve alapján hoztak létre. A nyomozó hatóság várhatóan 2020 végén kezdi meg működését, mivel a hivatal felállítása előreláthatólag 2–3 évig tart. A luxemburgi székhelyű ügyészséghez az Unió 28 tagállama közül 22 csatlakozott: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország. Az ügyészség feladata az EU-költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel – úgy mint az EU pénzügyi alapjait érintő 10 ezer eurót meghaladó csalások vagy a határokon átnyúló áfacsalások – kapcsolatos nyomozás és vádemelés. Létrejöttét megelőzően ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, és a hatáskörük nem léphette át az adott ország határát.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
szóljon hozzá!