Ugródeszka. A pártok tisztában vannak hitelességük elvesztésével, s ezt újságírók, elsősorban tévés műsorvezetők ismertségével igyekeznek pó tolni
Fotó: 123RF
Újságírók ismertségével, televíziós „arcokkal” próbálják ellensúlyozni kopottságukat, a szavazók előtti hitelvesztésüket a romániai pártok. A lapunknak nyilatkozó médiaszakértő szerint a politikából a sajtóba visszatérő egykori zsurnaliszták általában vezető pozíciókban landolnak, s ott érvényesíteni próbálják a korábban képviselt politikai érdekeket.
2019. április 03., 15:352019. április 03., 15:35
2019. április 03., 16:092019. április 03., 16:09
Bukarest főpolgármestere továbbra is az egyik legnépszerűbb politikus Romániában. Gabriela Firea nem is olyan régen még műsorvezetőként, hírolvasóként és szerkesztőként dolgozott a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai érdekeit szolgáló Antena 3 hírcsatornán. Talán az ő példája ihlette meg a két legnagyobb román politikai alakulatot, a PSD-t és az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy újságírókat küldjenek harcba az európai parlamenti mandátumokért, méghozzá vezető helyeken. Részben ebbe a sorba illeszkedik az RMDSZ is, hiszen Vincze Loránt is a médiában kezdte pályafutását.
Rareș Bogdant, a liberálisok listavezetőjét talán senkinek sem kell bemutatni. Az ellenzék szekerét toló Realitatea Tv esti vitaműsorának egykori vezetője olykor botrányos stílusban heccelte nézőit a kormány, a PSD, az RMDSZ vagy éppen a magyarok ellen. Nem véletlenül került a hírtelevízió a Hatalmi játszmák című műsorban elhangzottak miatt többször is az audiovizuális, illetve a diszkriminációellenes tanács célkeresztjébe, és róttak ki rá tetemes büntetést.
A politikailag elfogult, de Bogdannál jóval kiegyensúlyozottabb tévés újságíró inkább a PSD törzsszavazói között ismert, akik estéről estére a Liviu Dragnea vezette párt kedvében járó hírtelevíziót nézik. Vincze Loránt, az RMDSZ-es EP-lista második helyezettje 1993-tól tizenhat éven át dolgozott a romániai közszolgálati rádió marosvásárhelyi, kolozsvári és bukaresti szerkesztőségének magyar nyelvű adásainál. Bukarestben szerkesztőségvezető s a Román Rádió nemzetközi projektjeinek vezetője volt, majd 2007 és 2009 között a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatójaként, az Új Magyar Szó napilap főszerkesztőjeként tevékenykedett. Hosszú évek óta nem dolgozik a médiában.
Rareș Bogdan, Carmen Avram, Vincze Loránt. Politikai érzék, népszerűség vagy jó kommunikáció? Mit tud egy újságíró, amit egy politikus nem? Hogyan viszonyul az újságírói szakma a politikussá vált egykori kollégákhoz? Szigorúbb vagy elnézőbb? Van-e visszaút a politikából a médiába? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a romániai politika legújabb jelensége kapcsán.
Idegen tollakkal. A Ludovic Orban vezette PNL Rareș Bogdannal vág neki az uniós választásnak
Fotó: PNL
„Nem tudom, mit tud az újságíró, amit a politikus nem, nem hiszem, hogy van erre pontos válasz. Inkább az egyes személyekről szól” – nyilatkozta a Krónikának Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke. A Kolozsvári Rádió munkatársa elmondta, azért elválasztaná például Rareș Bogdan és Vincze Loránt esetét. „Az előbbit, hogy úgy mondjam, a képernyőről vették át a listára, míg az utóbbi már legalább tíz éve nem újságíróként dolgozik, hanem előbb szakértői munkát végzett EP-képviselői irodákban, majd ő maga is politikai karrierre váltott” – jelentette ki lapunk megkeresésére Rácz Éva.
Ami a szakmának az exsajtós politikusokhoz való viszonyulását illeti, a MÚRE vezetője szerint nem lehet általánosítani. „Mindenkinek lehet véleménye, de nem hiszem, hogy egy újságíró elnézőbb lenne valakivel azért, mert bár az illető most politikai tisztségben van, korábban a sajtóban dolgozott. Persze, ha közvetlen munkatársakról van szó, akkor ez a kép még árnyaltabb. Amúgy én bízom az újságírókban, s abban, hogy nem ez alapján viszonyulnak a politikusokhoz (sem) és a munkájukhoz” – fogalmazott az újságíró-szövetség elnöke. Úgy véli, a politikából a médiába való visszaút megint csak nem fekete vagy fehér, ha általában vonatkoztatjuk a politikai szférában dolgozókra.
– mondta Rácz Éva.
Brândușa Armanca médiaszakértő lapunk megkeresésére három okot sorolt fel, amiért harminc éve a politikai porondon szereplő pártok újságírókat jelöltek befutó helyekre európai parlamenti listájukon. „Egyrészt ezek a formációk megkoptak, a felmérések alapján tisztában vannak hitelességük elvesztésével, s ezt igyekeznek pótolni újságírók, elsősorban televíziós műsorvezetők ismertségével. Másrészt ezzel a jelöltválasztással azt is jelzik, hogy megvetik saját tagjaikat. Azzal büszkélkednek, hogy többezres tagságuk van, mégsem közülük választanak. Harmadrészt nincsenek komoly, a közérdeket szolgáló, azt figyelembe vevő feltételeik a listák alakításánál, csak az önérdek vagy a klientúra érdekei diktálnak” – hangsúlyozta a Román Közszolgálati Televízió (TVR) temesvári stúdiójának volt igazgatója. Brândușa Armanca szerint
„Ez téves megközelítés. A médiaszerepléseket a médiumok tulajdonosai és a pártok anyagi jellegű megállapodásai szabályozzák, a kapcsolatok önmagában nem segítenek” – nyomatékosította a médiaszakértő, volt egyetemi oktató, aki tudni véli, hogy az Antena 3 alkalmazottjának felkerülése a PSD listájára egy részben gazdasági jellegű megegyezés része a szociáldemokraták és Dan Voiculescu sajtómogul között. Brândușa Armanca úgy véli, Cozmin Gușă, a Realitatea hírtelevízió többségi részvényese is csak akkor fogja kiemelten szerepeltetni Rareș Bogdant, ha valamiféle anyagi előnye származik a PNL-től.
Ami a politikából a médiába való visszatérést illeti, a szakértő szerint
De a román médiában is hasonló a helyzet, főleg a közszolgálati csatornáknál – egészítette ki mondanivalóját Brândușa Armanca. Szerinte ezek a médiába visszakerült egykori újságírók magukkal hozzák a politika mérgezett levegőjét, s sok esetben az általuk korábban szolgált politikai érdekeknek vetik alá az érintett kiadványokat, televíziókat. A volt televíziós újságíró ennél is veszélyesebbnek tartja egyes politikailag jól körülhatárolt ügynökök jelenlétét (esetenként titkosszolgálatok által is beszervezettekét), akik újságíróként vagy elemzőként szerepelnek, de valójában hazugságokkal mérgezik a médiafogyasztókat, félretájékoztatnak, naponta manipulálnak.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!