December a disznóvágások ideje. Pirkadatkor sok helyen hallani a hízó visítását: falvakon disznófogó „csapatok” járnak egyik portától a másikra, hogy a nagy nap elindításához segédkezzenek. A disznóhúsból készült házi termékek népszerűsége jelzi, hogy az erdélyi ember ragaszkodik hagyományaihoz.
A múlt eseményei iránt érdeklődő emberként az utóbbi időszakban több olyan román nyelvű könyvet olvastam el, amelyek a rendszerváltás óta eltelt három évtized terméseként az 1989-es események történéseit veszik górcső alá.
Három évtizede húzódik a háromszéki Fogolyán család örökösének, Szotyori-Nagy Áronnak az ingatlan-visszaigénylési kálváriája. A hosszú évek óta tartó pereskedések során az örökös a Sepsiszentgyörgyön visszaigényelt ingatlanok és földterületek csak egy részét kapta vissza eddig.
Még uniós támogatással együtt sem vonzó a túlságosan alacsony felvásárlási árral szembesülő romániai gazdák számára a juhtenyésztés. Ágazati képviselők szerint az állatfelvásárlás és -export hosszú évek óta egy szűk kereskedői érdekkör kezében van.
A 150 évvel ezelőtt alakult kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen ma már csak a régi épületek emlékeztetnek a magyar múltra. A tanintézet vezetősége 1990 óta elzárkózik a magyar tagozat létrehozásától, holott az ötvenes években itt még magyar fakultás is működött.
A magyarországi Létavértesen és az erdélyi Bihardiószegen gazdálkodó Heit Loránd idejében rájött arra, hogy egy mezőgazdasági őstermelőnek a feldolgozás jelenti a jövőt. A kisvállalkozó a kezdeti pár száz üveg savanyúságtól eljutott az évi harmincezer palackig.
Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon 2019 végére lefedik az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a csupán mintegy 15-20 százalékát érinti.
A Pro Economica Alapítvány mindhárom székelyföldi pályázati csomagja sikertörténetnek számít. Maros, Hargita és Kovászna megyében a következő időszakban új élelmiszer-feldolgozó üzemek, vágóhidak és modern szállodák épülnek magyar kormányzati támogatásból.
Kereken négy évvel ezelőtt történt a bukaresti Colectiv klub tragédiája, amikor a teremben pusztító tűzvész 64 fiatal halálát okozta, többtucatnyian pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek.
A szükséges egymillió aláírás kevesebb mint három százaléka gyűlt eddig össze a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez. A Krónika által megkérdezett valamennyi politikus a jövő májusban záruló kampány hátralevő fél esztendejére ígéri a hajrát.
A tavalyi rekordév után idén kevesebb gyümölcs termett, így pálinkából is kevesebb lesz. Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester szerint azonban ez a gyümölcspárlatok minőségén nem ront. A Pálinka Lovagrend elnökétől azt is megtudtuk, hogy minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát.
Nem kell környezetvédelmi szakembernek lenni ahhoz, hogy érezzük a gyors éghajlatváltozás következményeit. Amiről nem csak tévéhíradókból értesülhet az ember, hanem közvetlen környezetéből is.
Civil szervezet keretében szeretne összefogni az a kövendi csapat, amely új arculatot adna a Kolozs megyei településnek. A szebb időket megélt aranyosszéki faluban a polgári egyesület és az egyházközség próbálja felrázni az embereket.
Az illyefalvi LAM Alapítvány gazdaképzés, mezőgazdasági pályázatok bonyolítása és mikrohitelezés terén egyaránt fontos tényezője nemcsak a háromszéki, hanem az erdélyi mezőgazdaságnak is.
Egy merész marketingakció nyomán – ingyen sört és ingyen kolbászt kínáltak több százezer embernek – az ötéves születésnapját ünneplő Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni telephelyére mintegy negyvenezer ember özönlött székelyföldi településekről, és távolabbról is.
Az erdélyi tanfelügyelőségek nem készültek fel a szakiskolai hálózat bővítésére, amihez egyelőre a kormány nem rendelt sem stratégiát, sem pénzt. A szakemberek és politikusok úgy látják, a szakoktatás csak akkor lesz sikeres, ha átesik egy szakszerű újjászervezésen.
Annak a fiatalnak, aki jól megtanult egy szakmát, biztos jövője van, a szülők viszont különböző okok miatt viszolyognak a szakoktatástól, ugyanakkor Romániában óriási méreteket ölt a szakmunkáshiány, a szakiskolai hálózat pedig nem felel meg az elvárásoknak.
Nagy fizetés, kevés munka – ez az egyik jelmondata az éppen soron levő kolozsvári munkaerővásárnak. A részvételi díjat befizető cégek már annak is örülnének, ha bárki megfordulna a standjuk előtt, a szervezők szlogenjét azonban valószínűleg ők is megmosolyogják.