Makkay József

2019. szeptember 30., 08:50

Szárnyaszegett nagyvárosi álmok

Nagy fizetés, kevés munka – ez az egyik jelmondata az éppen soron levő kolozsvári munkaerővásárnak. A részvételi díjat befizető cégek már annak is örülnének, ha bárki megfordulna a standjuk előtt, a szervezők szlogenjét azonban valószínűleg ők is megmosolyogják.

Még akkor is, ha a sok pénz és kevés munka nevű életérzés mélyen beleivódott a román néplélekbe. Innen származik a román nyelvben közismert üdvözlet, jókívánság, hogy könnyű munkát, könnyű szolgálatot! Szemben a magyar nyelvben elterjedt szófordulattal: jó munkát!

De felesleges belebonyolódni ezekbe a nyelvi árnyalatokba, hiszen Romániában mindenhol olyan óriási a munkaerőhiány, hogy a cégvezetők ma már bárkit alkalmaznak abban a reményben, hogy a hivatalos munkaviszonyba került jelentkező előbb-utóbb beletanul, beleszokik új munkakörébe, vagy ha mégse, akkor legfennebb megválnak tőle. Az Eldorádóvá váló nagyvárosok – Erdélyben elsősorban Kolozsvár – egyféle mágnesként vonzzák a szerencsét próbáló munkaadókat és munkavállalókat egyaránt. Arányaiban persze munkavállalóból van sokkal kevesebb. Ma már nem csak a munkaerőt toborzó hirdetési újságok és fejvadász cégek járatják csúcsra vállalkozásaikat, hanem a munkaerővásárt szervező magán- és állami vállalatok egyaránt.

Mindeközben a visszafogottabb, előrelátóbb szakemberek attól tartanak, hogy a mostani bumm kísértetiesen hasonlít a bő tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági világválságra, amelyet nemcsak kelet-európai, hanem európai uniós viszonylatban is Románia sínylett meg legjobban. Nálunk esett vissza legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék, arányaiban itt szűnt meg a legtöbb munkahely, és itt jutott csődbe a legtöbb vállalat. Úgy tűnik, a gazdasági túlhevülés, a túlköltekezés, az észszerű tervezés hiánya éppen olyan romániai sajátosság, mint a nehéz időkben történő hirtelen összeomlás.

Ezt bizonyítják többek között az irreálisan megugrott kolozsvári lakásárak, amelyek már jóval meghaladták a bukaresti szintet is, gyors iramban növelve a bérleti díjakat. A legtöbb lakásvásárló, befektető nem azért vásárol Kolozsváron ingatlant, hogy benne lakjon, hanem hogy bérbe adja. Az „Eldorádóba” érkező tömegek ártól függetlenül minden bérleményre lecsapnak, mert meggyőződésük, hogy csak itt tudják szerencséjüket kikaparni. Nem egy ingatlanügynöktől hallottam, hogy ma már tömegesen jönnek Kárpátokon túli román befektetők is tömbházlakásokat vagy más ingatlanokat vásárolni a kincses városba, mert meggyőződésük, hogy a mai Romániában ez az egyik legjobb befektetési forma. Ha élne Ceauşescu, az összes ujját megnyalná örömében, hiszen neki előbb zárt várossá kellett nyilvánítania a magyarok előtt Kolozsvárt, és utána foghatott hozzá a módszeresen kidolgozott betelepítéshez, hogy a lakosság arányát húsz év alatt megváltoztassa. Ma erőszak nélkül is simán megy a felgyorsított lakosságcsere.

A nagyvárosokba történő menekülés azonban nemcsak kolozsvári sajátosság. A „kétsebességes” Románia kialakulása évtizedekkel korábban elkezdődött, amikor a vidéki kistelepüléseket halálra ítélte a politikai hatalom, és minden eszközzel a mesterségesen felduzzasztott nagyvárosokat emelte piedesztálra. Jó ideje ez készteti arra a vidéki lakosságot, hogy két alternatíva között válasszon: vagy elmegy Nyugat-Európába olyan munkát vállalni, amit az ottaniak nem végeznek el, vagy abba a néhány romániai nagyvárosba költözik, amiről a közfelfogás azt tartja, hogy hosszabb távon itt lehet megélni. E két véglet között egyensúlyozó Romániában a vidék lassan, de biztosan elnéptelenedik, az itteni cégeknek pedig a hiányzó munkaerő miatt kell lehúzniuk a rolót. De a nagyvárosi vállalatok sincsenek jobb helyzetben, hiszen a velük szemben támasztott fizetési elvárások irreálisak, így ördögi körben vergődik nagyváros, kisváros és falu egy­aránt. Románia minden szempontból a vízió nélküli jövő országa.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. szeptember 27., péntek

Közösen – de mit?

Meg kell hagyni, nem siették el a dolgot az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek, amikor úgy döntöttek, most hétvégén ülnek össze, hogy a még júliusban Tusványoson született megállapodás értelmében megvitassák a közös fellépés lehetőségeit.

Pataky István 2019. szeptember 26., csütörtök

A gáz, a kampány és a magyarok

A három esélyes román államfőjelölt egy időben látogatott el az Egyesült Államokba. Mindhárman igyekeztek, igyekeznek olyan helyzetbe kerülni, amikor fontosnak tűnő öltönyös urak társaságában fotózkódhatnak, lehetőleg háttérben a csillagos, sávos lobogóval.

Kiss Judit 2019. szeptember 25., szerda

Szemétszedő Danaidák

Csak remélni tudjuk, hogy mire a jövő tavasszal vagy jövő ősszel újra nagyszabású szemétgyűjtési akciót szerveznek országszerte, kevesebb hulladékot kell összeszedniük az önkénteseknek, mint amennyi most várta őket az utak szélén, vízpartokon, erdőn-mezőn.

Balogh Levente 2019. szeptember 24., kedd

A hosszú képek éjszakája

Szinte semmi sem maradt, ami megosztaná az alakulatot – mondta Csomortányi István, az EMNP elnöke, miután az egyetlen szavazattal alulmaradt ellenfél, Soós Sándor által szabálytalannak tartott év eleji elnökké választása után megerősítették pártvezetői tisztségében.

Rostás Szabolcs 2019. szeptember 23., hétfő

Az RMDSZ lemondott Marosvásárhelyről

Mindössze néhány nap telt el azóta, hogy az RMDSZ bejelentette marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét, de máris úgy fest: Soós Zoltánnak kevesebb az esélye az elöljárói tisztség visszahódítására, mint négy évvel ezelőtt volt. 

Balogh Levente 2019. szeptember 20., péntek

A magyarokra vadászó kormány

Igencsak megnőtt a magyarok ázsiója mostanában Romániában. Olyannyira, hogy például a kisebbségi szociáldemokrata kormány hirtelen fölvette a kabinet féléves prioritásai közé a magyarok által már hosszú évek óta követelt kisebbségi törvény elfogadását.

 

Kiss Judit 2019. szeptember 18., szerda

Szembeúszni az árral

Jó ideje már a vízcsapból is folyik, hogy a mai fiatalok egyre kevesebbet mozognak a digitális világ képernyőhöz láncoló hatása miatt. Felmérések készülnek, amelyek eredményeit riasztó tényként tálalják az internetes oldalak, óva intenek a szedentarizmustól a szakértők.

Makkay József 2019. szeptember 16., hétfő

Nem buta, csak szakiskolás

Pedagógusfórumokon, a sajtóban, illetve az internetes közösségi felületeken parttalan vitává dagad a tanügyminisztérium legfrissebb rendelete, amely szakiskolákba irányítja azokat a diákokat, akiknek a nyolcadik osztály végi átlaga nem éri el legalább az ötöst.

Balogh Levente 2019. szeptember 13., péntek

Dan Barna sziréndala

Nagyon áramvonalas, übertoleránsnak hangzó, de egyben nagyon elcsépelt és átlátszó – valahogy így jellemezhető a világmegváltó hevület fűtötte Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke és a hasonló ambíciókkal megvert PLUS-szal közös államfőjelöltje, Dan Barna felvetése.

Pataky István 2019. szeptember 12., csütörtök

Fény a brüsszeli alagút végén

Az Európai Unió intézményeinek személyi összetétele ezernyi kis és nagy kompromisszum eredményeként áll össze, vezető pozíciókba sokszor saját hazájában is súlytalan, választási győzelemre alkalmatlan, de az uniós nagyhatalmaknak épp szürkeségük miatt megfelelő figurák kerülnek.

Vélemény
Balogh Levente: Közösen – de mit?

Meg kell hagyni, nem siették el a dolgot az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek, amikor úgy döntöttek, ...

Pataky István: A gáz, a kampány és a magyarok

A három esélyes román államfőjelölt egy időben látogatott el az Egyesült Államokba. Mindhárman ...

Kiss Judit: Szemétszedő Danaidák

Csak remélni tudjuk, hogy mire a jövő tavasszal vagy jövő ősszel újra nagyszabású szemétgyűjtési ...