Traktortúra. Hiába a nagy fizetések, alig találni mezőgazdasági gépkezelőt
Fotó: Pixabay.com
Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak. Az idősebb szakemberek tartanak a modern technológiától, a fiatalokat pedig nem érdekli a mezőgazdaság, a traktorista szakmát egyáltalán nem tartják vonzónak.
2024. május 13., 18:192024. május 13., 18:19
Jelenleg országszerte mintegy 300-400 traktoristát keresnek mindhiába az agrárvállalkozások, óriási a szakemberhiány. A napokban több bukaresti sajtóorgánum is arról számolt be, hogy a régóta fennálló problémára annak ellenére sem találtak megoldást, hogy az alkalmazni vágyók már nyugati fizetésekkel vetekedő bért ajánlanak a mezőgépészeknek.
Akiktől sok esetben azt sem várják el, hogy szakirányú képesítéssel rendelkezzenek: helyben felkészítenék az akár több százezer eurót érő modern munkagépek kezelésére. Melyek kényelmi szintje egyébként a luxusautókéval vetekedik, digitális, intelligens vezérlésüknek köszönhetően a gépkezelőnek szinte csupán a képernyőket kell figyelnie – tehát mér régen meghaladott a nyakig olajos-sáros traktorista képe.
Csakhogy az idősebb szakemberek tartanak a modern technológiától, a fiatalokat pedig nem érdekli a mezőgazdaság, a traktorista szakmát egyáltalán nem tartják vonzónak. Ráadásul az a kevés iskola, ahol még zajlik valamiféle szakirányú képzés, nem készíti fel a diákokat a mai igényeknek megfelelően. A fiatalok zöme pedig csupán azért választ agráriskolát, hogy meglegyen a 12 elvégzett osztálya.
Az Adevărul arra a visszásságra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Eurostat adatai szerint Románia az Unió legszegényebb országa, a lakosság harmada szegénynek vagy szegénység által veszélyeztetettnek számít, agrárvállalkozók hosszú időn keresztül 10 ezer lejes fizetést kínálva sem találnak traktoristát, a modern gépek a garázsban „rozsdásodnak”. Megjegyzik:
Egy vállalkozó azt is felemlegette, hogy sok romániai ezereurós fizetésért gürcöl külföldön, miközben itthon kétszer annyit is megkereshetne traktoristaként, és még lakbért sem kellene fizetnie – de még sincs elég jelentkező. Ugyanakkor a cikkben megjegyzik: egy traktorista még mindig a 10-15 ezer lejes itthoni fizetés akár dupláját is megkeresheti külföldön.
A Román Televízió egyik adásában arról tájékoztattak, hogy miközben valóban akár 15 ezer lejes, azaz 3000 eurós bért is ajánlanának itthon a gépkezelőknek, azért az átlagkereset a romániai mezőgazdaságban ennél jóval alacsonyabb, mintegy 5000 lej, azaz 1000 euró. Miközben az uniós átlag 2000 euró, Írországban, Olaszországban és Franciaországban a 3000 eurót is meghaladja.
A TVR tájékoztatása szerint minden bizonnyal tovább nőnek a fizetések a romániai agrárágazatban, mely a bruttó hazai termék (GDP) 4-5 százalékát teszi ki. Az országban mintegy 14,7 millió hektárt tesznek ki a mezőgazdasági területek, ezekből körülbelül 10 millió hektár a szántóföld. Viszont több százezer hektár parlagon hever, egyese becslések szerint akár a 2 millió hektárt is elérheti a meg nem művelt földek összterülete.
Amint arról 2021-ben is beszámoltunk, a fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál.
Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark.
A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál. A miértekről szakemberekkel beszélgettünk.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
2 hozzászólás