Makkay József
2019. október 21., 08:432019. október 21., 08:43
Nem kell környezetvédelmi szakembernek lenni ahhoz, hogy érezzük a gyors éghajlatváltozás következményeit. Amiről nem csak tévéhíradókból értesülhet az ember, hanem közvetlen környezetéből is: a kővé száradt föld vagy a régebb dús vizű, most szárazon tátongó patakárok épp úgy természeti katasztrófát jelez előre, mint az időnként mindent elmosó árvíz. Amit súlyosbítanak az arc nélküli évek, ahol minden évszak úgy folyik össze, hogy a szemlélő nem tudja, mikor van tavasz, nyár ősz és tél.
A tudományos világban viták folynak arról, hogy mindebben mekkora szerepe van az emberi tevékenységnek, és mekkora a több évezredes természetes ciklusoknak, amikor a tartósan hideg időszakokat felmelegedés követte. A klímaváltozásban az emberi tevékenység túlértékelését megkérdőjelező szakemberek is elismerik azonban, hogy újabban olyan rövid idő alatt és olyan gyors ütemben történik a felmelegedés, amire a Föld korábbi időszakaiban aligha volt példa.
Miközben a jelenség következményeivel egyre többen és egyre többet foglalkoznak, nem mellékes, hogy a témát kik és milyen célból lovagolják meg. Milyen ideológiai harcok és politikai áramlatok melegágyává válik a környezetvédelem, amelynek oldalvizein világfelforgató forradalmárok osztják az észt, és hatalmas hasznot húznak belőle. Mint ahogy történik éppen mostanában a 16 éves svéd lány, Greta Thunberg családjával, amelynek kapóra jött, hogy 2018 augusztusában a svéd parlament előtt három hétig sztrájkoló gyereket „felfedezte” egy jól menő cég PR-os szakembere, aki saját üzleti céljaiból közösségi oldalakon indított kampányt Gretaval. Eltekintve a szülői felelősségtől – vagy éppen felelőtlenségtől –, amikor egy súlyos lelki gondokkal küszködő kiskorút feltuszkolnak a pódiumra, és elhitetik vele, hogy ő a mai világ környezetvédelmi Messiása, egy gyereken gátlástalanul nyerészkedő nagyvállalat gesztusa nem csak immorális, hanem büntetőjogi felelősséget is felvethet. Az ENSZ-ben és a világ más jelentős fórumain, de főleg tüntetéseken felszólaló svéd kislány – aki a stábja által leírt és általa felolvasott szövegeivel pontosan kidolgozott forgatókönyv szerint utazza körbe a világot – a klٌímahiszti nemzetközi arca lett. Ami mögött épp úgy kőkemény üzlet áll, mint a Donald Trump által jórészt tagadott klímaválság mögött. Miközben hatalma okán az amerikai elnök tehetne legtöbbet a gyors éghajlatváltozás következményeinek mérsékléséért, ő a hangadója a „klímaválság márpedig nincs” szlogennek.
A nemzetközi politika e végletek között mozog. A profitorientált világban a különböző vállalkozói körök lobbija határozza meg az éppen aktuális politikai trendeket. A túl erős kőolajlobbi, a szénkitermelés és -felhasználás lobbija vagy a szintén környezetszennyezési rizikónak számító nagyméretű szarvasmarhatartás csak egy-egy érdekérvényesítési kör a sok közül, amelyek egymással szemben állva vagy egymást kiegészítve gyakorolnak nyomást a világpolitikára. Ezt kihasználva történik meg a környezetvédelem ideológiai „beárazása”, amikor sorra kerülnek hatalomközelbe a kívül zöld, belül vörös környezetvédelmi pártok szerte Európában. Ezek közös baja, hogy a neomarxista ideológiák rabjaként nem megoldást, hanem ideológiai harcot kínálnak környezetvédelem címén. Innentől kezdve már csak egy lépés kimondani, amit nemrég egy skandináv professzor jegyzett meg a magyarországi családtámogatás kapcsán, hogy igazából azokat a nőket kellene támogatni, akik nem vállalnak gyereket. Merthogy a gazdag európai országok ezzel tudnának a legtöbbet segíteni a klímaharcban. Most ne menjünk bele ennek az okfejtésnek az abszurditásába, de ez a vélemény is jelzi, hogy a „zöld” ideológiák egy része valójában mit is takar. Ami épp olyan abszurd, mint a nemrég egy medve által megölt erdélyi horgász esetében elhangzott „környezetvédő” állásfoglalása, aki szerint a nagyvad támadásában rendszerint az ember a hibás, aki eteti a nagyvadakat, és az, hogy a településeken nincsenek medvebiztos kukák.
Ilyen az, amikor nem vadászegyesületek és nem szakképzett erdészek kezében van a vadgazdálkodás, hanem „környezetvédő civilekében”. És ugyanez érvényes a tágabb környezetvédelemre is. Amit szakemberekre kellene bízni végre hozzá nem értő politikusok és lelkes „civilek” helyett.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!